A közérdekű munkavégzéshez formailag hasonló az enyhébb végrehajtási szabályok alapján börtönön kívül foglalkoztatott elítéltek esete.
Érdekes bűnügy borzolta a kedélyeket február elején. A börtön falain kívül meggyilkoltak egy jogerős büntetését töltő bűnözőt. Döcher György meggyilkolásakor lényegében munkahelyén, egy presszóban tartózkodott, amely ráadásul részben az ő tulajdona volt. Az elítélt 1998 szeptemberében kezdte ötéves szabadságvesztését. Még 1998. novemberben helybenhagyták az enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazására vonatkozó kérelmét. Így tartózkodhatott és dolgozhatott hivatalosan és felügyelet nélkül a börtön falain kívül.
Könnyű kimenni
Az EVSZ alkalmazását az elítélt, illetve védője kérheti, de előterjesztheti a büntetésvégrehajtási intézmény is. A bv-intézmény minden esetben véleményt készít, a döntés a büntetés-végrehajtási bíró kezében van.
A büntetés-végrehajtási bíró elsősorban azt veszi figyelembe döntése meghozatalakor, hogy a kérelmező elítélt hogyan viselkedik a bv-intézetben, betartja-e a rendet és a fegyelmet a börtönben. Az EVSZ alkalmazása elsősorban a bv-intézetben tanúsított magatartás jutalmazása. A büntetés-végrehajtási bíró pozitív döntése után, a bv országos parancsnoksága tájékoztatása alapján, a fogvatartott – büntetésfokozatának megfelelően – olyan intézetbe kerül, ahonnan lehetőség szerint külső cégekhez kijár dolgozni, de az is előfordul, hogy az intézetben találnak neki munkát. Ha a börtön falain kívül foglalkoztatják, akkor az intézet munkaszerződést köt az adott vállalkozással, amelyről minden esetben bekérik a cégbírósági adatokat.
Név szerint nem kérhetnek
A vállalkozásokkal szemben egy fontos kikötés van: nem kérhetnek név szerint elítéltet. A Döcher-ügyben azonban valószínüleg több szabályt is áthágtak. A botrány kapcsán érthetően több vizsgálat kezdődött.
Hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg mintegy 1200 elítélt esetében alkalmazzák az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályokat, 162 ember dolgozik külső munkahelyeken a legkülönfélébb szakmákban. Tari Ferenc, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón közölte: a vizsgálatok lezárása után lehet arról dönteni, hogy kell-e, szükséges-e az EVSZ jogintézményének módosítása. Ô úgy vélte: az EVSZ alkalmazásának vannak egyértelmű pozitívumai. Így például az, hogy az elítélteknek nem szakadnak meg családi kapcsolatai, és az EVSZ-ben részesülők közül sokan, az átlagnál jóval többen nem válnak visszaesővé. A jogintézmény egyébiránt már hat éve működik.
Oktatás a börtönökben
Tavaly az elítéltek több mint 20 százaléka, 2040 fő használta ki a büntetés-végrehajtás által nyújtott oktatási és képzési lehetőségeket. Munkaerő-piaci képzésben 1109 fogvatartott részesült. A megszerezhető szakmák száma 23, a szabad életben is hasznosítható szakmai területet ölel fel. Tavaly gazdasági társaságoknál 4450, míg költségvetési területeken 2965 fogvatartott dolgozott. A 7415 fős foglalkoztatás a jogerős szabadságvesztésüket töltők összlétszámához képest 73 százalékos foglalkoztatási arány.
A gazdasági társaságoknál dolgozó fogvatartottak munkadíja 1998-ban havi átlagban 6237 forint, a költségvetési rendszerben foglalkoztatottaké pedig 5824 forint volt.
D. D.
