Az idén jelentősebb változás nem történt az adó- és társadalombiztosításijárulék-fizetés szabályozásában az egyéni vállalkozók esetében. Az apróbb módosítások azonban mindenképpen mérlegelésre, számolásra ösztönzik az egyéni vállalkozókat. Az erre az évre vonatkozó szja-tábla semmiképpen sem kedvez az alacsony jövedelműeknek. Ugyanis 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetniük a 0 és a 400 ezer forint éves jövedelemmel rendelkezőknek is. Egyszerűbb lett viszont az elszámolás azzal, hogy a korábbi hat adósáv háromra mérséklődött. Igaz, ez azzal is jár, hogy van, aki magasabb adósávba lépett ugyanolyan jövedelem mellett. Az átlagos adóteher végül is összességében csökkent azzal, hogy a legfelső adókulcs mértékét 40 százalékban határozták meg.
Figyelni kell az adójóváírás lehetőségére, mert megváltozott a jövedelem utáni adójóváírás szabálya is. Az eddigi 20 százalék helyett 10 százalékot lehet a jövedelemből leírni, de ennek mértéke nem haladhatja meg a havi 3000 forintot. Az adójóváírás lehetőségét azok vehetik igénybe, akiknek az éves összevont jövedelme nem haladja meg az egymillió forintot. Egyes tanácsadók szerint, amíg az összevont jövedelem az év során még nem haladta meg az egymillió forintot, az adóelőleg megállapításakor addig is érdemes az adójóváírás lehetőségével élni, mert ez idő alatt is kevesebbet kell befizetni. (Később persze a hátralékot be kell fizetni, de az addig is az adózónál kamatozhat.)
Változó kedvezmények
A személyi jövedelemadózásban új elem az idén a családi kedvezmény, amelyet a munkáltatói adóelőleg számításakor figyelembe kell venni. A családi kedvezményt az kapja meg, akinek a családi pótlékot is folyósítják. Egy és két gyerek után 1700 forinttal, három és több gyerek után 2300 forinttal csökken a havi összevont adóalap. A családi kedvezmény nemcsak a gyermekek, hanem a súlyosan fogyatékos eltartottak után is igénybe vehető, ennek értéke havonta 2600 forint.
A munkáltatói adóelőleg kiszámításánál adókedvezmény jár az önkéntes biztosítóknak történt befizetés után is, azonban ennek mértéke évente nem haladhatja meg a 100 000 forintot. Ez alól van néhány kivétel, például a rokkantnyugdíjasok esetében az évi adókedvezmény maximuma 130 000 forint.
Befektetések elszámolása
Az adóelőleg kiszámításakor változatlanul figyelembe lehet venni a közcélú, illetve a kiemelten közcélú szervezeteknek juttatott adományt is. Ezúttal új tényező a tartós adományozás fogalma, amelyet szerződésben kell rögzíteni az adományozó és a közhasznú szervezet között. Tartós adományozó az, aki négy éven át azonos vagy növekvő mértékben támogatja az adott szervezetet. Ô a második évtől további 5 százalékkal növelheti adókedvezményét. Amennyiben a kapcsolat valamelyik fél hibájából megszakad, akkor erre vonatkozóan szankciók lépnek életbe. A kedvezmény révén megtakarított adót be kell fizetnie.
A befektetési adóhitelnél érdemes tudni, hogy tőkeszámlán tartott pénz esetén a növekedés 20 százalékát lehet adókedvezményként igénybe venni, de ezt a szabályt csak az évi egymillió forintnál nem nagyobb növekedés esetén lehet alkalmazni.
Az adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek a jövedelem 40 százalékát kell levonnia. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a jövedelmet szerző személy írásban nyilatkozik arról, hogy összevont jövedelme éves szinten nem haladja meg az egymillió forintot. Ez esetben az adóelőleg kiszámításához az adótábla szerinti mértéket kell figyelembe venni.
Költségelszámolás
A költségek elszámolásában is több változás történt. Ha az egyéni vállalkozó bevétele nem éri el a költségek 50 százalékát, akkor a vállalkozó az a fölötti kiadást az adóhatóság engedélyével már elszámolhatja. Az adóhatóságnak pedig feladata lesz a bevétel kétszeresét meghaladó veszteség elszámolásának lehetőségét megvizsgálni. Eszerint ha a vállalkozó havi összjövedelme 100000 forint volt és ezzel szemben keletkezett 200000 forint feletti kiadása, akkor a 200 000 forintot még elszámolhatja, az a fölötti részszel pedig az adóhatóság engedélyével lehet bármit is kezdeni.
A beruházási kiadások elszámolása tekintetében kedvező változás, hogy az egyéni vállalkozó az idei évtől költségként levonthatja az osztalékalapból a tárgyi eszközök és nem anyagi javak üzembe helyezéséhez kötődő kiadásokat. A beruházáshoz vásárolt tégla például még az adott évben leírható. A vállalkozó számára választási lehetőséget ad például az, hogy a felújításhoz kötődő kiadást egy összegben az adott évben leírja, vagy a későbbi évekre elosztva az értékcsökkenési szabályok szerint számolja el.
Könnyebb lesz az egyéni vállalkozások nyilvántartása is. Például az adózás gyakorisága függ a bevételek alakulásától. Az évi bruttó 3 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezőknek elegendő lesz évente bevallást adniuk az eddigi negyedévivel szemben. A pénztárkönyvbe történő beírás az adózás gyakoriságától függ. Ugyanakkor a pénztárkönyvbe a jövőben is áfa-kulcs szerinti bontásban kell beírni a kiadást és a bevételt.
Ügyelni kell arra, hogy az idei évtől az áfa-azonosító rendszerben megszűnt az Ipari Termékjegyzék- (ITJ-) szám és felváltotta a kereskedelmivámtarifa-szám. Továbbra is megmaradt a szolgáltatásokra vonatkozó SZJ-szám és az építésijegyzék-szám. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó által kiadott számlán az idei évtől fel kell tüntetni az adóazonosító jelet is az adószám mellett.
Rend a lelke...
Az adózás rendjében bekövetkezett változás szerint a jövőben a társadalombiztosítási járulékot az adóhatóság járulékigazgatóságához kell befizetni, és az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.
A jövőben a feketefoglalkoztatást nemcsak a munkaügyi főfelügyelet ellenőrzi, hanem az adóhatóság is. Szigorúbb lett a szankció is. Amennyiben az adóhatóság feketén foglalkoztatott alkalmazottat talál a vállalkozásnál, először 12 napra, ezt követően pedig 60 napra felfüggeszti a vállalkozás tevékenységét.
P. E.
