×

Elnagyolt a koncepció

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 14. számában (1999. február 15.)

 

A munkaadói szervezetek vitára érdemesnek ítélik a Társadalmi Párbeszéd Rendszerének a kormány által már elfogadott, a gazdasági tárca által munkaanyagnak szánt koncepcióját. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a javaslat sok tekintetben hiányos és számos buktatót rejt.

 

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elvileg egyetért azzal, hogy a munkaügyi és a gazdasági érdekegyeztetés különváljon, ugyanakkor fontosnak tartaná tisztázni: mely fórumok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, illetve kik vesznek részt azok munkájában. E nélkül ugyanis nem igazán lehet előre megítélni azt sem, hogy az intézmények mennyire adnak módot az érdemi párbeszédre.

A kormány által a gazdasági-szociális konzultáció legátfogóbb intézményeként aposztrofált Gazdasági Tanácsról Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgatója úgy vélekedett, hogy az a koncepció szerint sokkal inkább tájékoztató, semmint konzultatív fórumnak tűnik. Részben alig tart ülést (évente kétszer), részben pedig rendkívül heterogén összetétele miatt.

Kérdések halmaza

A mai ÉT-re a kormányzat szándékai szerint a munkaügyi egyeztetés makrointézménye, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) hasonlítana leginkább. Ungvárszki Ágnes erősen vitatja annak a tervnek a létjogosultságát, amely szerint az OMT csak a szorosan vett munkaügyi jogszabályokat egyeztetné. A gazdasági jogszabályokat mellőzve nem lehet tárgyalni például bérekről, foglalkoztatási törvényről. Ezért a koncepció vitájában komolyan, tételesen végig kell gondolni, hogy mely kérdések kerüljenek az OMT elé – mondta.

A legnagyobb munkaadói szervezet kifejezetten sérelmezi, hogy a javaslat szerint a munkáltatók nem vehetnek majd részt a Szociális Tanács munkájában. Ez ellentétben áll azokkal az uniós direktívákkal is, amelyek előírják a szociális partnerek részvételét az ilyen típusú egyeztetésben.

A tárcáknál folyó egyeztetés egyik legkomolyabb hibája, hogy a párbeszédből kizárja a jelentkező szervezetet, ha az tagja olyan országos érdekképviseletnek, amely már szintén jelentkezett a minisztériumi egyeztető listára. Ez az MGYOSZ tagjainak, azaz 75 szövetségnek és 80 közvetlen tagvállalatnak súlyos problémákat okozhat. A kizárást Ungvárszki Ágnes azért is indokolatlannak tartja, mert az országos szervezetek természetükből adódóan nem képesek szakmai vélemények megjelenítésére. A tervezet szerint viszont ezek a vélemények – vagy az országos szervezetek – hiányoznak majd...

Az ördög a részletekben...

Szűcs György, az IPOSZ elnöke bizonyos szempontból üdvözli a koncepciót, ám figyelmeztetett arra: az ördög a részletekben lakozik. Véleménye szerint az érdekegyeztetés reformját alaposan, részletekbe menően kell szabályozni, a sietség pedig indokolatlan, hiszen nincs modernizációs kényszer. Ad absurdum elképzelhetőnek tartaná egy jól működő nyugat-európai rendszer, a kétkamarás parlament létrehozását. Ha pedig ez továbbra is ellentétes a politika elgondolásaival, akkor legalább érdek-képviseleti törvényben látja szükségesnek rögzíteni a szociális oldalakat képviselő szervezetek jogait.

Álláspontja szerint a mai ÉT-t semmiképpen nem helyettesítheti az OMT, mert a kettőnek nem ugyanaz a funkciója. Úgy vélekedik, hogy az OMT jogállása semmiképpen nem lehet gyengébb, mint a mai Érdekegyeztető Tanácsé.

Véleményezési idő

A részletek kidolgozása során fontos lesz azt is szem előtt tartani, hogy az érdekegyeztetésben ma részt vevő szervezetek szerepe a jövőben se gyengülhessen – mondta az IPOSZ elnöke. Az IPOSZ azért is várja a konkrét tárgyalásokat, mert meggyőződésük szerint alaposan végig kell tekinteni a jogi szabályozás kérdését, és azt is, milyen lesz az együttműködés mechanizmusa a felek között, kinek, mikor, milyen súllyal esik latba a véleménye.

A jogalkotásról szóló törvény végrehajtását szolgáló minisztériumi egyeztetésekről Szűcs György elmondta: maga a jogszabály nem újdonság, hiszen az eddig is létezett, csak végrehajtása akadozott. Leginkább azért, mert a minisztériumok általában megkésve küldték a tervezeteket, sokszor úgy, hogy az érintetteknek mindössze csak egy napjuk maradt a véleményalkotásra.

A koncepcióban leírtak szerint a jövőben „a véleményezést úgy kell megszervezni, hogy a szervezeteknek (kézhezvételtől számítva) legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre". Kérdés azonban, hogy képesek lesznek-e ezt betartani a minisztériumok?

A szerződés tovább él

Az előterjesztés legnagyobb hiányossága, hogy egyáltalán nem von le következtetéseket az Érdekegyeztető Tanács 10 éves tapasztalataiból – vélekedik Károlyi Miklós, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Pedig fontos lenne feldolgozni a Kelet-Európában egyedülálló tripartit szervezet ténykedését, s ezen az alapon, előnyeit megőrizve, hibáit kiküszöbölve létrehozni valami újat. Annál is inkább törekedni kell erre, mert az ÉT-t életre hívó háromoldalú szerződés még él. Eddig ugyanis még senki nem mondta fel. A kormány sem.

Az előterjesztést ennek ellenére a VOSZ is vitára alkalmasnak tartja, bár ők is szóvá teszik: az OMT csak akkor tölthetné be igazán funkcióját, ha bizonyos makrogazdasági kérdéseket, törvényjavaslatokat is tárgyalhatna.

A Gazdasági Tanácsot – ahogyan sokan mások – a VOSZ vezetői is kétkedve fogadják. Attól tartanak, hogy a résztvevők túlságosan széles köre parttalan vitákat eredményez majd. Az is valószínű, hogy a több makroszintű fórum között lesznek átfedések, vagyis a vitapartnerek egy csoportja több helyen is hallatja majd a hangját.

Talán hatékonyabb lehetne – vélekedett a főtitkár –, ha csak egy makroszintű, társadalmi párbeszédet lefolytató intézmény lenne. Annak az egynek viszont valóban elsősorban a munkaügyi kérdésekre kellene összpontosítani, s a feleknek ezekben megállapodási kényszerrel kellene tárgyalóasztalhoz ülniük. Más, makrogazdasági ügyekben az intézménynek konzultatív szerepe lenne.

A kormánynak azzal az elgondolásával kapcsolatban, hogy az országos szervezeteket a tb-önkormányzati választások előírásai szerint definiálnák, Károlyi Miklós emlékeztetett arra: a feltételeknek akkor is mindössze tíz szervezet tudott megfelelni. Ezért az érdekegyeztetésben célszerű lenne ennél enyhébb kritériumokat meghatározni.

T. É.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9384 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9384 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5572 olvasói kérdésre 5572 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9384 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9384 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5572 olvasói kérdéssel.

Cégvezető – a cégbejegyzésből történő törlés

Cégvezető pozícióban lévő munkavállalót törölnek a cégbírósági bejegyzésből anélkül, hogy erről előzetesen őt tájékoztatnák. Ez milyen hatással lesz a felek között...

Tovább a teljes cikkhez

Két cég beolvadása a harmadikba – az ügyvezetők „sorsa”

Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági...

Tovább a teljes cikkhez

Közalkalmazotti jogviszony – a nyugdíjba vonulás kérdései

Szociális szférában, közalkalmazottként dolgozik az intézményvezető, aki a nők negyvenéves kedvezményes lehetőségével nyugdíjas lett, de közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjas felmentési ideje alatti új munkavállaló foglalkoztatása

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő dolgozó nyugdíjba menetel miatti – felmentési idején belül – munkavégzés alól van mentesítve. A munkavégzés alóli mentesítési...

Tovább a teljes cikkhez

Óvónő jogviszonyának megszüntetése

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12....

Tovább a teljes cikkhez

Egyéni vállalkozó és a munkaviszony-létesítés

Ügyfelem egyéni vállalkozó. A könyvelője azt javasolta, hogy legyen bejelentve az egyéni vállalkozásába munkaviszonyba, mivel az kedvezőbb neki társadalombiztosítási szempontból....

Tovább a teljes cikkhez

Költségvetési szerv beolvadása – a további foglalkoztatás elutasítása

Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a...

Tovább a teljes cikkhez

Több munkáltatóval létesített munkaviszony

Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató...

Tovább a teljes cikkhez

Két jogviszony – egy munkáltatóval

Költségvetési intézmény köthet-e részmunkaidős munkaszerződést – pályázati finanszírozású projekt keretében – a nála állományban lévő közalkalmazottal? Azonos FEOR-számú...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjas felmentési ideje alatti új munkavállaló foglalkoztatása

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő dolgozó nyugdíjba menetel miatti – felmentési idején belül – munkavégzés alól van mentesítve. A munkavégzés alóli mentesítési...

Tovább a teljes cikkhez

Óvónő jogviszonyának megszüntetése

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12....

Tovább a teljes cikkhez

Egyéni vállalkozó és a munkaviszony-létesítés

Ügyfelem egyéni vállalkozó. A könyvelője azt javasolta, hogy legyen bejelentve az egyéni vállalkozásába munkaviszonyba, mivel az kedvezőbb neki társadalombiztosítási szempontból....

Tovább a teljes cikkhez

Költségvetési szerv beolvadása – a további foglalkoztatás elutasítása

Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a...

Tovább a teljes cikkhez

Több munkáltatóval létesített munkaviszony

Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató...

Tovább a teljes cikkhez

Két jogviszony – egy munkáltatóval

Költségvetési intézmény köthet-e részmunkaidős munkaszerződést – pályázati finanszírozású projekt keretében – a nála állományban lévő közalkalmazottal? Azonos FEOR-számú...

Tovább a teljes cikkhez

Rokonok az óvodában

Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója,...

Tovább a teljes cikkhez

Érvénytelenségi ok bekövetkezése a szerződéskötés után

Az Eszjtv. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja és (8) bekezdése értelmezése kapcsán, az (5) bekezdés szerinti kizáró ok (a Btk. 291. § miatt „büntetőeljárás hatálya alatt áll”)...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaviszony tartama és a táppénzfolyósítás

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre került. A munkáltató a munkaszerződés lejárta ellenére is folyósította neki...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5572 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 285-ik lapszám, amely az 5572-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem