A munkaadói szervezetek vitára érdemesnek ítélik a Társadalmi Párbeszéd Rendszerének a kormány által már elfogadott, a gazdasági tárca által munkaanyagnak szánt koncepcióját. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a javaslat sok tekintetben hiányos és számos buktatót rejt.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elvileg egyetért azzal, hogy a munkaügyi és a gazdasági érdekegyeztetés különváljon, ugyanakkor fontosnak tartaná tisztázni: mely fórumok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, illetve kik vesznek részt azok munkájában. E nélkül ugyanis nem igazán lehet előre megítélni azt sem, hogy az intézmények mennyire adnak módot az érdemi párbeszédre.
A kormány által a gazdasági-szociális konzultáció legátfogóbb intézményeként aposztrofált Gazdasági Tanácsról Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgatója úgy vélekedett, hogy az a koncepció szerint sokkal inkább tájékoztató, semmint konzultatív fórumnak tűnik. Részben alig tart ülést (évente kétszer), részben pedig rendkívül heterogén összetétele miatt.
Kérdések halmaza
A mai ÉT-re a kormányzat szándékai szerint a munkaügyi egyeztetés makrointézménye, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) hasonlítana leginkább. Ungvárszki Ágnes erősen vitatja annak a tervnek a létjogosultságát, amely szerint az OMT csak a szorosan vett munkaügyi jogszabályokat egyeztetné. A gazdasági jogszabályokat mellőzve nem lehet tárgyalni például bérekről, foglalkoztatási törvényről. Ezért a koncepció vitájában komolyan, tételesen végig kell gondolni, hogy mely kérdések kerüljenek az OMT elé – mondta.
A legnagyobb munkaadói szervezet kifejezetten sérelmezi, hogy a javaslat szerint a munkáltatók nem vehetnek majd részt a Szociális Tanács munkájában. Ez ellentétben áll azokkal az uniós direktívákkal is, amelyek előírják a szociális partnerek részvételét az ilyen típusú egyeztetésben.
A tárcáknál folyó egyeztetés egyik legkomolyabb hibája, hogy a párbeszédből kizárja a jelentkező szervezetet, ha az tagja olyan országos érdekképviseletnek, amely már szintén jelentkezett a minisztériumi egyeztető listára. Ez az MGYOSZ tagjainak, azaz 75 szövetségnek és 80 közvetlen tagvállalatnak súlyos problémákat okozhat. A kizárást Ungvárszki Ágnes azért is indokolatlannak tartja, mert az országos szervezetek természetükből adódóan nem képesek szakmai vélemények megjelenítésére. A tervezet szerint viszont ezek a vélemények – vagy az országos szervezetek – hiányoznak majd...
Az ördög a részletekben...
Szűcs György, az IPOSZ elnöke bizonyos szempontból üdvözli a koncepciót, ám figyelmeztetett arra: az ördög a részletekben lakozik. Véleménye szerint az érdekegyeztetés reformját alaposan, részletekbe menően kell szabályozni, a sietség pedig indokolatlan, hiszen nincs modernizációs kényszer. Ad absurdum elképzelhetőnek tartaná egy jól működő nyugat-európai rendszer, a kétkamarás parlament létrehozását. Ha pedig ez továbbra is ellentétes a politika elgondolásaival, akkor legalább érdek-képviseleti törvényben látja szükségesnek rögzíteni a szociális oldalakat képviselő szervezetek jogait.
Álláspontja szerint a mai ÉT-t semmiképpen nem helyettesítheti az OMT, mert a kettőnek nem ugyanaz a funkciója. Úgy vélekedik, hogy az OMT jogállása semmiképpen nem lehet gyengébb, mint a mai Érdekegyeztető Tanácsé.
Véleményezési idő
A részletek kidolgozása során fontos lesz azt is szem előtt tartani, hogy az érdekegyeztetésben ma részt vevő szervezetek szerepe a jövőben se gyengülhessen – mondta az IPOSZ elnöke. Az IPOSZ azért is várja a konkrét tárgyalásokat, mert meggyőződésük szerint alaposan végig kell tekinteni a jogi szabályozás kérdését, és azt is, milyen lesz az együttműködés mechanizmusa a felek között, kinek, mikor, milyen súllyal esik latba a véleménye.
A jogalkotásról szóló törvény végrehajtását szolgáló minisztériumi egyeztetésekről Szűcs György elmondta: maga a jogszabály nem újdonság, hiszen az eddig is létezett, csak végrehajtása akadozott. Leginkább azért, mert a minisztériumok általában megkésve küldték a tervezeteket, sokszor úgy, hogy az érintetteknek mindössze csak egy napjuk maradt a véleményalkotásra.
A koncepcióban leírtak szerint a jövőben a véleményezést úgy kell megszervezni, hogy a szervezeteknek (kézhezvételtől számítva) legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre". Kérdés azonban, hogy képesek lesznek-e ezt betartani a minisztériumok?
A szerződés tovább él
Az előterjesztés legnagyobb hiányossága, hogy egyáltalán nem von le következtetéseket az Érdekegyeztető Tanács 10 éves tapasztalataiból – vélekedik Károlyi Miklós, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Pedig fontos lenne feldolgozni a Kelet-Európában egyedülálló tripartit szervezet ténykedését, s ezen az alapon, előnyeit megőrizve, hibáit kiküszöbölve létrehozni valami újat. Annál is inkább törekedni kell erre, mert az ÉT-t életre hívó háromoldalú szerződés még él. Eddig ugyanis még senki nem mondta fel. A kormány sem.
Az előterjesztést ennek ellenére a VOSZ is vitára alkalmasnak tartja, bár ők is szóvá teszik: az OMT csak akkor tölthetné be igazán funkcióját, ha bizonyos makrogazdasági kérdéseket, törvényjavaslatokat is tárgyalhatna.
A Gazdasági Tanácsot – ahogyan sokan mások – a VOSZ vezetői is kétkedve fogadják. Attól tartanak, hogy a résztvevők túlságosan széles köre parttalan vitákat eredményez majd. Az is valószínű, hogy a több makroszintű fórum között lesznek átfedések, vagyis a vitapartnerek egy csoportja több helyen is hallatja majd a hangját.
Talán hatékonyabb lehetne – vélekedett a főtitkár –, ha csak egy makroszintű, társadalmi párbeszédet lefolytató intézmény lenne. Annak az egynek viszont valóban elsősorban a munkaügyi kérdésekre kellene összpontosítani, s a feleknek ezekben megállapodási kényszerrel kellene tárgyalóasztalhoz ülniük. Más, makrogazdasági ügyekben az intézménynek konzultatív szerepe lenne.
A kormánynak azzal az elgondolásával kapcsolatban, hogy az országos szervezeteket a tb-önkormányzati választások előírásai szerint definiálnák, Károlyi Miklós emlékeztetett arra: a feltételeknek akkor is mindössze tíz szervezet tudott megfelelni. Ezért az érdekegyeztetésben célszerű lenne ennél enyhébb kritériumokat meghatározni.
T. É.