Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos szemináriumot tartott a múlt év decemberében az MGYOSZ Pécsett. E fórumon is egyértelművé vált, hogy Magyarország csatlakozási esélyei jók, de a munkaadóknak a jövőben jobban kell képviselniük az érdekeiket Brüsszelben.
Az EU a közelmúltban tette közzé az Éves jelentést, amelyben összegezte, hogy a csatlakozás érdekében milyen előrehaladásról tettek tanúbizonyságot a kelet-közép-európai országok.
Magyarországot illetően – noha általában pozitív megállapításokat tartalmaz a felmérés –, némi kritikai éllel megjegyzik a romák helyzetét, a rendőrségi túlkapásokat, a korrupciós eseteket, a börtönök állapotát. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, az országnak működőképes piacgazdasággal kell rendelkeznie, amely képes ellenállni a külföldi versenynek, különösen az EU tagországaiból érkező kihívásnak. Az Éves jelentés megállapítja, hogy az ország középtávon eleget tud tenni ennek az elvárásnak. Elismeri a makrogazdaság látványos javulását, a magyar gazdaság szerkezetátalakítását, a privatizáció eredményeit, ugyanakkor megjegyzi, hogy a külgazdasági egyensúly megtartása, az egészségügyi szektor átalakítása még várat magára.
A csatlakozási folyamatok során már most is a vállalkozások felkészítése az egyik fő kérdés – emelte ki előadásában Galli Miklós, az MGYOSZ alelnöke. Célszerű lenne a magyar gazdaságban dolgozó nemzetközileg elismert szakembereket fokozottabban bevonni a Brüsszelben folyó tárgyalások előkészítésébe. Nyilvánvalóan a munkaadói szervezetek érdeke, hogy minél több szakmai szövetség delegáljon szakértőket.
Hiányos információk
Más országokkal is tartani kell a kapcsolatot, nem csak Brüsszellel, ugyanis nem minden kérdés ott fog eldőlni – emelte ki Vadász Péter alelnök, aki a magyar munkáltatói szervezetek jelenlétét ismertette az európai és a nemzetközi munkaadói szervezetekben és az EU szociális partnerszervezeteiben. A tapasztalatok szerint a vállalatvezetők nagy része nem tudja, mit jelent a csatlakozás, a hiányos információk miatt fogalmuk sincs, mi lesz a cégükkel, milyen elvárásokat támasztanak velük szemben. A kommunikáció hiánya nyomja rá bélyegét a felkészülésre, a feltett kérdésekre ugyanis nem kapnak választ, illetve az illetékesek sem tudják a választ. A munkaadói szervezeteknek a feladata, hogy eljuttassák az információkat a vállalatokhoz, ugyanakkor a vállalkozói ismereteket eljuttassák Brüsszelbe. Írásos anyagokat, tájékoztatókat, könyveket, különböző forrásanyagokat kell lefordítani és kiosztani. A magyar vállalkozók kéréseit, igényeit, a felmerült problémákat össze kell gyűjteni és eljuttatni a magyar tárgyalóküldöttséghez, a tárgyalódelegációhoz. Fel kell használni más országok tapasztalatait is, például Ausztriáét.
Gazdasági stratégia
Derűlátó volt Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki a gazdasági stratégiáról beszélt. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a növekedés néhány szakterületre koncentrálódik, különösen a gépiparra. A multinacionális vállalatok a növekedés főszereplői, míg a magyar vállalatok lemaradnak a fejlődésben. A hazai vállalatoknál a kis- és középvállalatok a növekedés hordozói jelenleg. Az országot jellemző regionális megosztottság, illetve egyenlőtlenség továbbra is fennáll. A gazdasági prioritások közül kiemelendő a befektetési feltételek megteremtése, elősegítése, a fejlődési egyenlőtlenségek mérséklése szakágazati és regionális szinten. A fejlődés egyenlőtlenségét illetően fontos a vállalkozásbarát környezet kialakítása, figyelemmel kell lenni a regionális fejlődési eltérések csökkentésénél a foglalkoztatáspolitikára, a szakképzettség alakulására, a munkahelyteremtésre, illetve a munkanélküliség csökkentésére. Ahogy beléptünk az Unióba, konstrukciós változásokra kerül sor az államigazgatásban, a programozásban, a monitoringrendszer kialakításában.
Vámpolitika
Az uniós vámszabályok, előírások száma igen magas, az azoktól való eltérés lehetősége fölöttébb kevés – hangsúlyozta előadásában Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, aki a vámunióról, vámjogról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a vámjog területén már nincs sok lehetőség a derogációra. Szeptemberben volt az első átvilágítás, az EU szakbizottsága érdemben és mélységben átnézte Magyarország vámjogrendszerét. Két kritikus területet jelöltek meg: a "gazdasági szerződéses eljárási rendszert" és a "vámellenőrzési rendszert". Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az EU szerződéses rendszerének átvétele változásokat jelent a gazdálkodók számára. Meg kell ismerni ugyanis, hogy 2002-ben az EU milyen vámrendszert működtet majd, milyen uniós külső vámokat érvényesít. Az eltéréseket vizsgálva 12 termékre szűkült a derogációs lista, amely lényegében a FÁK-országokból érkező energiahordozókat, vegyipari és kohászati alapanyagokat tartalmazza, s egyetlen ipari terméket, a tv-képcsövet. Az EU vámpolitikájának alkalmazása lényegében azt jelenti, hogy le kell mondani az autonóm vámpolitika eszköztáráról, noha a belépés pillanatáig alkalmazhatók a jelenlegi vámeljárási szabályok. A gazdálkodókkal időben tudatni kell a vámszabad területekre vonatkozó új szabályozást is.
Versenyszabályozás
A magyar versenyjog harmonizált – jelentette ki Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Mivel a piac és a gazdasági háttérnormák azonosak, a versenyképesség és a versenytisztaság védelme egyenlő jogi tényálláshoz vezet. Az európai versenyjog csupán a római szerződés 2-3 aprócska cikkelyében szerepel, tanácsi és bizottsági rendeletek alakítják. Minden országnak saját dolga kialakítani saját verseny-magatartási normáit, azaz nincs közös európai jog. Éppen ezért a versenyjog a hazai szokásoktól eltérően erősen esetjog. Az előadó véleménye szerint az európai ügyintézés és bürokrácia még sok gondot fog okozni, egy sor új eljárással és problémával kell megküzdeni a csatlakozás után, amikor egy-egy esetre közvetlenül kell meghatározni, hogy a magyar vagy az európai jogszabály érvényes.
Nem egyszerű a kérdés a "tisztességtelenség – fogyasztó megtévesztése" ügyében. A fogyasztóvédelem nekünk mint fogyasztóknak jó, de a termelőknek és a kereskedőknek egy sor költséget jelent.
A verseny másik fontos területe a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, a verseny szabadsága az állam oldaláról nézve. EU-észrevétel, hogy Magyarországon az állami támogatásoknak nem tiszták a szabályai, nincs leltárunk az állami támogatásokról, ezek rendszeréről, nyilvántartásáról. Számukra teljesen mindegy, hogy állami, önkormányzati vagy agrártámogatásról van szó. Azt vizsgálják, hogy EU-konformok-e a támogatások, azok eljutnak-e a célzotthoz stb. Támogatásnak tekintik a vámtartozás, a tb-járulék elengedését, minden be nem fizetett kötelezettség mérséklését, átütemezését. Elvárják mindennek a nyilvántartását, s különösen a vámkedvezmények érdeklik őket. Csatlakozás során az európai elvektől való eltérés nem lehetséges. Nagy Márta kiemelte, hogy az európai versenyjogban 200 körül van a bizottsági, 900-1000 körül van a brüsszeli és bírósági esetek száma. Az európai bíróságon a hazai gazdálkodóknak a brüsszeli ügyvédi iroda tárgyalhatja majd az ügyét.
Foglalkoztatáspolitika
Az EU-ban a szociálpolitikához gyakran mindjárt hozzákapcsolják a foglalkoztatáspolitikát is – hívta fel a figyelmet Ladó Mária, a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Sok fejezetre bontott a szociálpolitika, idetartozik a munkajog; szociális párbeszéd; nők és férfiak esélyegyenlősége; a döntéskényszer-egyenlőség; rasszizmus, idegengyűlölet elleni küzdelem; foglalkoztatáspolitika; európai szociális alap; szociális biztonság, idős emberek kirekesztettsége; fogyatékosságban élő személyek; munka- és életkörülményeket előíró alapítvány; egészségügy, munkaegészségügy; munkahelyi egészség és biztonság. A foglalkoztatáspolitika a Gazdasági Minisztériumhoz, számos más terület az Egészségügyi Minisztériumhoz és a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozik. Noha az egészségügy területén még számos rendelet megváltoztatása szükséges, az Egészségügyi Minisztériumnak 1999 végére el kell érnie a jogharmonizációt – 2002. január elsejéig pedig a teljes felzárkózást.
Előírások vannak a foglalkoztatás irányára, és arra is kíváncsiak, hogy a szociális párbeszéd hogyan alakul. Júniusban került sor e témák átvilágítására, de nem tudták még felmérni, melyek azok a területek, ahol derogáció szükséges.
Ladó Mária rámutatott, hogy európai szinten nagyon sok ágazati konzultációs egyeztetés létezik a munkaadói és a szakszervezeti partnerek között. Ez követendő hazánkban is. Ha a hazai érdekegyeztetés megújulását keressük, akkor csak meg kell vizsgálni az európai tagországok tapasztalatait.
Munkaadói konföderáció
December elején lett társult tag az MGYOSZ az MMSZ révén az UNICE-ben (Európai Ipari és Munkaadói Konföderációban), és máris a konferencia vendége volt Ralph Land, az UNICE kelet-európai munkacsoportjának elnöke. Magyarországgal együtt 34 tagszövetség csatlakozott eddig az UNICE-hez – mondotta. Öt munkabizottság, 60 munkacsoport és több száz szakértő működik a szervezetben. Az UNICE feladata, hogy segítse a vezetők képzését, szakmai felkészítését. Megvizsgálják a különféle országok adózását, vámelőírásait, a befektetések ösztönzését, pénzügyi rendszerét, menynyire átláthatók a szabályozások, milyen a munkaerőpiac, a szellemi tulajdonok védelme, a közbeszerzés, a bűnözés, a korrupció stb. Az integráció működése sem konfliktusmentes. Megnövekszik a hivatalos nyelvek száma, a fordítási költségek, az adminisztráció. Spanyolországban például egyetértenek a bővítéssel, de nem lelkesek azért, hogy mit jelent a bővítés pénzügyileg számukra. Nagy-Britannia hárommilliárd fontot költött csak tájékoztatásra, hogy megértesse a szereplőkkel, milyen EU-elvárások vannak. Minden magyar vállalatnak egy olyan szakértőt kellene keresnie, akinek csak az a feladata, hogy a vállalatot felkészítse az EU-csatlakozásra. Az EU is profitál a csatlakozással – folytatta az előadó, hiszen olyan országok felvételéről van szó, amelyek fejlődési üteme nagyobb, mint az Unió tagországaié, növekszik a piac, amely még nem telített tartós fogyasztási cikkekből, mint háztartási gépek, autó stb., újabb befektetési lehetőségek nyílnak, viszonylag olcsóbb szakképzett munkaerővel számolhatnak. A leendő tagállamok számára pedig a versenyképesség elérése, a 350 milliós piac megnyílása és a külföldi támogatásokhoz való hozzájutás a csábító.
