A Szociális és Családügyi Minisztériumban elkészült A Munka Törvénykönyvének (Mt.) tervezett változata. A tárcaközi egyeztetés után a végső változat már 1998 végén az Országgyűlés elé került. A módosítások megtárgyalására és elfogadására az idő rendkívül szoros, hiszen az Alkotmánybíróság (Ab) határozata értelmében február végén érvényét veszti a jelenlegi Mt. egyik passzusa. Ezért a törvénymódosítást legkésőbb március elsejéig el kell fogadnia az Országgyűlésnek.
Mint ismeretes, az Mt. eddigi rendelkezései a munkáltatóknak kedveztek, mivel nem kötelezték őket jogellenesen elbocsátott dolgozóik visszavételére. Helyette lehetővé tették, hogy – ha a munkaügyi bíróság a visszavétel mellett is dönt – a felmondás esetén járó végkielégítés kétszeresének kifizetésével elkerülhessék a számukra feleslegessé vált dolgozó visszavételét. A tervezett módosítás szerint a bíróság a jövőben mérlegelheti, hogy visszahelyezi-e a dolgozót munkahelyére vagy sem.
A mérlegeléskor olyan szempontokat vesz figyelembe, minthogy az adott munkahely környékén van-e más hasonló cég, amelynél a szakmájában el tud helyezkedni a dolgozó, milyenek a térségben a foglalkoztatási viszonyok, illetve a munkavállaló életkorából adódóan számíthat-e más munkahelyen történő foglalkoztatásra. Ha a bíróság mindezek alapján úgy látja, a dolgozónak semmi esélye arra, hogy máshol elhelyezkedhessen, kötelezi a munkáltatót a dolgozó visszavételére. Ha viszont a bíróság nem ítéli súlyosnak a dolgozó helyzetét, továbbra is lehetősége lesz a munkáltatónak az elbocsátás megváltására. Ebben az esetben a dolgozót a felmondás esetén járó végkielégítés legalább 2, legfeljebb 12 havi összege illeti meg. Az összeg mértéke a munkáltató által elkövetett jogsértés súlyosságától függ.
A tervezett törvénymódosítás szerint az Mt.-ből kikerül a munkaügyi perekre vonatkozó rész, s átkerül a polgári perrendtartás hatáskörébe – tudtuk meg dr. Bérces Kamillától, a Szociális és Családügyi Minisztérium Jogi Főosztályának munkatársától. A Ptk. a munkaügyi viták esetén bíróság előtti kötelező egyeztetést ír elő, s többek között azt is meghatározza, hogy hány napon belül kerülhet sor egyeztetésre a felek között.
Leltárfelelősségi megállapodás
A tervezet másik legvitatottabb pontja a betegszabadság alatti felmondás volt. A végső változat szerint a felmondási védelem alatt – a gyes, a sorkatonai szolgálat és az otthoni ápolás mellett idetartozik a betegállomány is! – továbbra sem lehet közölni az elbocsátás tényét. Ha azonban a dolgozó újra keresőképessé válik, akár az első napon is át lehet nyújtani számára a felmondólevelet. A törvénytervezet szabályozza a leltárfelelősséget is. Korábban a kollektív szerződés hatáskörébe tartozott ennek meghatározása, de mivel számtalan munkahelyen már nem is létezik ilyen szerződés, a minisztérium beépíti az Mt.-be. A speciális munkavállalói felelősség értelmében, ha a dolgozó gondjaira bízott raktárkészlet hiánya egy bizonyos mértéket meghalad, felelősségre lehet vonni. A felelősségre vonás feltétele a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő leltárfelelősségi megállapodás. Ebben pontosan megfogalmazzák a felek a leltárkészlet nagyságát, az átadás módját, illetve a feleket érintő kötelezettségeket. A tervezet szerint a megállapodásnak két fajtája létezik: az egyéni és a csoportos. Az első esetben a készletet egyedül kezelő személy köti meg a munkáltatóval. Ilyenkor a dolgozó a készlet teljes összegéért felel, függetlenül attól, hogy önhibáján kívüli, szándékos vagy gondatlan károkozás történik. A második esetben több dolgozó közösen vállal felelősséget a készletért. Ilyenkor enyhébb felelősség terheli a munkavállalókat: háromhavi átlagkeresetük mértékét nem haladhatja meg az esetlegesen fizetendő kártérítés összege.
Vezetők felelőssége
Amennyiben a parlament elfogadja, a törvény a jövőben szigorúbban szabályozza majd a vezetők felelősségét is. Az eddigi rendelkezések szerint ezek a szabályok csak az első számú vezetőkre és helyetteseikre vonatkoztak (vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes). A törvény hatálybalépését követően ezek a szabályok némiképpen szélesebb körben lesznek alkalmazhatók, vagyis kiterjednek az egyes vállalaton belüli részlegek vezetőire, kulcsfontosságú személyeire (jogtanácsos, értékesítési vezető stb.). A szigorítás alapelve, hogy mindazok, akik közvetlen befolyással vannak egy adott cég eredményességére – hasznot hozhatnak, illetve kárt okozhatnak számára –, ne kerülhessék el a felelősségre vonást. A törvénynek ez a passzusa rendelkezik az összeférhetetlenségről is: az adott vezető milyen tisztséget vállalhat más cégeknél, illetve milyen saját céget alapíthat. Amennyiben valaki a törvény ezen rendelkezéseit nem tartja be, úgy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján indítható ellene eljárás.
A rendkívüli felmondással kapcsolatosan a törvénymódosítás szintén szigorítást tartalmaz. Az Mt. jelenleg mindöszsze 1 évre visszamenőleg tartja felelősségre vonhatónak a cég ügyeiért a munkavállalókat. A módosítás szerint ez az időszak a vezető állásúak tekintetében kibővül 3 évre.
A nyugdíjasok elbocsáthatók
Benne maradt a módosító javaslatban az a passzus, amely szerint a nyugdíjas-korhatárt elérő dolgozó felmondását nem kell megindokolnia a munkáltatónak. Mint a minisztérium munkatársa elmondta, ennek a rendelkezésnek egyértelműen foglalkoztatáspolitikai indoka van. Nevezetesen: aki egyfajta jövedelemmel már rendelkezik (jelen esetben ez a nyugdíj), az engedje munkához jutni a nála fiatalabbakat. A törvénynek ez a rendelkezése a már amúgy is létező gyakorlatnak ad jogi keretet. A költségvetési intézményeknél 1992 óta követik ezt az eljárást a munkáltatók. A tervezett rendelkezéssel számos munkaügyi pernek, illetve mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára rendkívül megalázó indoklási procedúrának lehet elejét venni.
A minisztérium a törvénytervezetben nem nyúlt hozzá ahhoz a passzushoz, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy betegségük első három napjáról ne hozzanak orvosi igazolást. Így ezzel a három nappal továbbra is belátásuk szerint rendelkezhetnek a dolgozók. Ugyanígy nem változtatta meg a munkaidővel és a pihenőnapok kiadásával kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseket. Ezek, valamint az összes eddig még nem tárgyalt munkaügyi jogszabály átfogó felülvizsgálata a tervek szerint csak 2001-ben fejeződik be. A kormány által december végén elfogadott módosító javaslat tartalmazza azt a passzust is, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol nincs szakszervezeti képviselet, az üzemi tanácsok megállapodásokat köthetnek a kollektív szerződés mintájára.
