A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében részben az új kormányzati struktúra miatt súlyponteltolódások figyelhetők meg. Sikernek számít, hogy idén csökken a munkaadói hozzájárulás, de több munkaadói és munkavállalói módosítást ugyanakkor nem sikerült keresztülvinni a vitákban.
A Munkaerőpiaci Alap 1999. évi összes folyó bevételeit 134,089 milliárd forintra, míg folyó kiadásait 151,439 milliárd forintra tervezték, amiből következik, hogy az alap hiánya 17,35 milliárd forint lehet.
A Munkaerőpiaci Alap 1999. évi költségvetésének tervezését az alapot kezelő Szociális és Családügyi Minisztérium és a területi (megyei, illetve fővárosi) munkaügyi központok végezték. A bevételek tervezése az elmúlt évhez hasonlóan központilag történt. A kiadások mértékének meghatározásakor két szempontot vettek figyelembe. Egyrészt a makrogazdasági mutatók ismeretében kialakították az egyes alaprészek bevételi és kiadási előirányzatait, másrészt a gazdasági változások hatására végbemenő munkaerő-piaci folyamatok áttekintésével és elemzésével a tervezést alulról felépítve, a munkaügyi központok bevonásával határozták meg a várható igényeket. A foglalkoztatási alaprészének központi programjai felett január 1-jétől a gazdasági miniszter rendelkezik, a szakképzési alaprész pedig bevételeivel és kiadásaival együtt az oktatási tárcához került.
A bevétel kevesebb lesz
A legjelentősebb bevételi forrás a munkaadói (szolidaritási) járulék, amelynek tervezett összege 85,411 milliárd forint. A járulék számításának alapja a vállalkozói és a költségvetési szféra bruttó bértömege volt, melynek növekedési üteme a tervek szerint 113,6 százalék lesz. A járulék mértéke 1999. január 1-jétől egy százalékponttal, 4 százalékról 3 százalékra csökken. Ez tükröződik az 1999. évi bevételi terv számában, ami 12 százalékkal kevesebb, mint a 96,646 milliárdos 1998. évi teljesülés összege.
A munkavállalói (szolidaritási) járulékokból befolyó bevételt – a múlt évinél 21 százalékkal nagyobb összegre – 37,878 milliárd forintra állították be. A járulékszámítás alapjául a verseny- és a költségvetési szféra bruttó bértömege szolgált, a járulék mértéke pedig változatlanul 1,5 százalék.
A Munkaerőpiaci Alap bevételi oldalának harmadik legnagyobb forrását a szakképzési hozzájárulás 7,95 milliárd forintja képezi, amit a cégek szintén a bruttó bérek után teljesítenek, ha nem vállalnak részt a gyakorlati szakoktatásban. Ehhez kapcsolódva 50 millió forint bevételt terveztek a visszterhes kölcsönök visszafizetéséből. A hozzájárulásra kötelezettek a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint választhatnak a hozzájárulási kötelezettség teljesítésének formájáról. Eszerint a bevételek tervezésénél figyelembe vehették egyrészt a korábbi évek bevételi trendjének alakulását, másrészt a hozzájárulásra kötelezettek várható 1999. évi bértömegének alakulását. A kötelezettség mértéke a kifizetett éves bérköltség 1,5 százaléka.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége 1999-ben is kiterjed valamenynyi jogi személyre, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra, illetve magánszemélyre és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társaságára. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke fejenként és évente 20 257 forint, így a tervezett bevétel összege 1,7 milliárd forint. A rehabilitációs célú kifizetésekhez kapcsolódóan a korábbi években különböző jogcímen adott visszatérítendő támogatásokból további 100 millió forint bevétellel számolnak.
A bérgarancia-támogatások keretében nyújtott kölcsönökből visszaáramló bevétel a tervek szerint 1999-ben is a múlt évi szinten valósul meg, összege várhatóan 200 millió forint lesz.
Az alap bevételi oldalán 800 millió forint egyéb bevételt terveztek, melynek jelentős részét a korábban nyújtott támogatások visszaköveteléséből adódó visszafizetések, bírságok és visszterhes munkahelyteremtő támogatások törlesztése teszi ki.
A kiadások nőnek
A Munkaerőpiaci Alap 151,439 milliárd forintos kiadási tervezetének legjelentősebb tételét a munkanélküli-ellátásokra fordítandó 61,848 milliárd forint alkotja. Ez az összeg az 1998-as eredeti előirányzatnál mindössze 7 százalékkal több, ellenben a várható teljesüléssel szinte megegyező összeget tartalmaz. Ennek oka az, hogy az előnyugdíjrendszer 1998. január 1-jétől megszűnt, és így 1999-ben tovább csökken az előnyugdíjra jogosultak száma, de még így is 13,292 milliárd forintos kiadást jelent, szemben az 1998. évi várható 16 milliárddal. A helyébe lépett új ellátási forma, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre jogosultak létszáma a tervévben még nem lesz számottevő. Ennek megfelelően összességében az 1998. évi szinten maradó munkanélküli-ellátást alkotó többi tétel, az előnyugdíj 2,7 milliárdos csökkenésének mértékével megegyező, de ellentétes előjelű növekedést tartalmaz.
A munkaerő-piaci folyamatok elemzése alapján 20 100 forint havi átlagos járadék mellett, havonta 129 ezer fő ellátott munkanélkülivel számoltak. Így a munkanélküli-járadékra 1999-ben 31,757 milliárd forint fordítható. A társadalombiztosítási kiadásoknál – 10,479 milliárd a munkanélküli-járadék tb-jére, míg 5,719 milliárd annak egészségügyi hozzájárulására – 33 százalékos kulcsot, valamint havi 3600 forintos személyenkénti egészségügyi hozzájárulást vettek figyelembe. A munkanélküli-ellátások fejezet ezeken kívül 230 millió forint posta- és 370 millió forint útiköltséget is tartalmaz.
Az aktív foglalkoztatási eszközökre 1999-ben 31,35 milliárd forintot különítenek el, ami az 1998. évi eredeti előirányzatnál 7 százalékkal több, míg a várható 28,8 milliárdos teljesülést 8,8 százalékkal haladja meg, ami 3-4 százalékkal elmarad a tervezett inflációtól. Ebből 28,35 milliárdot szétosztanak a munkaügyi központok között, amelyet foglalkoztatási és képzési támogatásokra fordíthatnak. A foglalkoztatási alaprész mintegy 3 milliárd forint összegű központi keretéből – a Gazdasági Minisztérium döntési jogkörébe tartozó programok finanszírozására – az aktív foglalkoztatási eszközök céljaira 1,5 milliárd forintot csoportosítanak át.
A harmadik legnagyobb kiadási jogcímet a jövedelempótló támogatások finanszírozására fordítandó 25,38 milliárd forint teszi ki, ami 16 százalékkal több, mint az 1998. évi várható teljesülés. A települési önkormányzatok részére 1999-ben a jövedelempótló támogatások 75 százalékát fogja megtéríteni az alap. Az átlagos havi ellátottak számát 184 ezer főre becsülik, akik átlagosan havonta 11 700 forint támogatást kapnak.
Fejlesztési program
Szakképzési célú kifizetésekre 8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből az összegből a gyakorlati képzés megszervezésében, lebonyolításában részt vevők költségeinek törvényben meghatározott részét finanszírozhatják. Ha a kiadások meghaladják a programban részt vevők kötelezettségeit, az erre fordított pluszösszeget visszaigényelhetik az alaptól, amire 2 milliárdot szánnak. A kiadási jogcímek között szerepel az a 6 milliárd forint, amit a szakképzés fejlesztése céljából a szakképző intézmények beruházási célú támogatására, valamint az alapképzés és az alaprész működtetésének költségeire fordíthatnak.
Jelentősen nő a rehabilitációs célú kifizetésekre szánható kiadási keret. E célra 11,69 milliárd forintot terveztek, ami a múlt évi eredeti tervnél 36, míg a teljesülésnél 42 százalékkal nagyobb. Ebből az összegből a megváltozott munkaképességűek támogatására a Munkaerőpiaci Alapból 9,99 milliárd forintot fizetnek be a központi költségvetésbe. A fennmaradó 1,7 milliárd forintot pedig munkahelyteremtésre és -megtartásra használhatnak fel.
Bérgarancia jogcímen a tervek szerint 1999-ben 600 millió forint kifizetés lesz.
Az átadott pénzeszközök előirányzatra 12,571 milliárd forintot különítenek el. Ebből az alapkezelő Szociális és Családügyi Minisztériumnak működési és felhalmozási célra 301,2 millió forint, az országos munkaerő-piaci szervezet részére 11,17 milliárd forint átadásával számoltak. Ez utóbbiból működési célra 10,6 milliárd forintot, felhalmozási célra 400 milliót, míg működési céltartalékra 170 milliót terveztek. A munkaerő-piaci szervezet fejlesztési programja 1999-ben tovább folytatódik, melyre a tervek szerint 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre.
Viták a MAT-ban és az Országgyűlésben
Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói és munkaadói oldalát, valamint a kormányzati oldalt képviselő (6-6-6 tagból álló) Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) javaslatokat tehet a Munkaerőpiaci Alapba befolyt összegek felhasználására. Az új kormányzati szerkezet miatt 2-2 tagot a gazdasági, illetve a szociális és családügyi tárca delegál, további 1-1 résztvevőt az Oktatási, valamint a Pénzügyminisztérium küld a testületbe.
Az 1999. évi tervezéskor is számos javaslatot tettek a felek. A MAT munkavállalói oldala például szerette volna elérni, hogy jövőre emeljék fel a munkanélküliek járadékának felső határát. Ennek alsó határa jelenleg a nyugdíjminimum 90 százaléka, a felső határ pedig ennek kétszerese. A munkavállalók igénye, hogy a felső határt 2,5-3-szoros mértékre emeljék, ami 6-9 milliárd forint többletkiadást jelentene az alapnak.
A munkavállalói képviseletek azt is javasolták, hogy a dolgozók által fizetett szolidaritási járulék 1,5 százalékról 1 százalékra csökkenjen. Ez több mint 12 milliárd forint bevételkiesést okozna az alapnál. A munkaadók által fizetett 4 százalékos szolidaritási járulék 3 százalékra való csökkentésében egyetértett mindhárom fél. Ez mintegy 27-28 milliárd forinttal mérsékli az alap bevételeit. A MAT munkaadói oldala ezzel kapcsolatban arra törekszik, hogy ezt a könnyítést már január 1-jétől vezessék be.
A MAT munkavállalói és munkaadói oldala egyaránt szorgalmazta, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikára az előzetes tervekben szereplő 31,5 milliárd forint helyett 32,8 milliárd forintot irányozzanak elő. Ugyancsak kezdeményezték, hogy az alapot ne terhelje a jövedelempótló támogatások finanszírozásának 75 százaléka. Amennyiben ezt az összeget a központi költségvetés fizetné ki, a MAT 25 milliárd forintot csoportosíthatna át más célokra.
A szakszervezetek igényt tartottak arra is, hogy az alap bérgaranciarészét szélesebb körben és magasabb bérkifizetésekre is igénybe vehessék a nehéz fizetési helyzetbe kerülő cégek. Ezzel összefüggésben a munkavállalók kifogásolták, hogy a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészében felhalmozódó pénzt a szigorú szabályok miatt nem lehet elkölteni. A kormányzat szerint Magyarország 2000-ig kívánja átvenni az ezzel kapcsolatos európai uniós szabályokat. Eszerint például az igénybevételi kört kiterjesztenék, illetve az átlagos bérek négyszeresét kaphatnák meg a dolgozók a jelenlegi kétszeres mérték helyett.
A kormányzat által egy további elutasított kérés arra vonatkozott, hogy a megemelt egészségügyi hozzájárulás miatt nehéz helyzetbe kerülő alacsony átlagbér-színvonalú cégek kompenzációs keretét a kormányzat által javasolt 400 millió forint helyett 4 milliárd forintban jelöljék meg. Ezzel a kéréssel a szakszervezeti oldal is egyetértett. A többletkiadásokra fedezetet adhatna az alap korábbi években felhalmozott 46,6 milliárd forintos többlete. A nagy többletbevétel abból adódott, hogy nem csökkentették már korábban a szolidaritási járulékot. Ez 1999-től megkezdődik, és a munkaadók által fizetett járulék így 4-ről 3 százalékra csökken. Ha a munkavállalók szolidaritási járuléka 1,5 százalék marad, az megfelel az Európai Unió tagországaiban szokásos kettő az egy aránynak. Ezt a 46,6 milliárd forintos többletet a kormány szándéka szerint 2001-ig csak fokozatosan, több év alatt használhatná fel az alap úgy, hogy több kiadást tervezhet, mint amennyi a bevétele. Így tartalmazhat az alap 1999. évi előirányzata 17,35 milliárd forintos hiányt.
A szakszervezetek elutasítják, hogy a január 1-jétől megalakuló megyei szakképzési bizottságok korlátozzák a megyei munkaügyi tanácsok önállóságát. A munkáltatók pedig kifogásolták, hogy a Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozásokat januártól adó módjára köztartozásként lehet majd behajtani.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása jelentősen csökkenti a munkanélküli-járadék nettó összegét. Ennek ellensúlyozására terjesztett az Országgyűlés elé módosító indítványt a Fidesz képviselője, Sümeghy Csaba. Ennek lényege, hogy a munkanélküli-járadék csökkenését a Munkaerőpiaci Alapból kívánná ellensúlyozni. Elutasított indítványa szerint 1999-ben a szolidaritási alaprészből napi 33 forinttal egészítenék ki a munkanélküli-járadékot.
