Egy éve kezdődött, s ha minden igaz, az év végével le is zárul az a folyamat, amelynek végén valamennyi közalkalmazott immár csak átutalással veheti fel fizetését. Az első szakaszban az év közepéig az országos hatáskörű és a fővárosi közintézmények dolgozóira terjedt ki az intézkedés, az év közepén csatlakoztak a rendszerhez a nagyvárosokban működő intézmények, s január 1-jétől immár minden közalkalmazott fizetését számlára utalják.
A számlára utalt fizetés a költségvetésnek jelentős megtakarítást és adminisztrációs könynyebbséget hoz, főként, mert csökken a készpénzkezelés. Az intézkedés kezdetben nem váltott ki nagy örömet a dolgozókban. Több közszolgálati szakszervezet is tiltakozott, de legalábbis kompenzációra tartott igényt, mert – álláspontjuk szerint – a számlavezetés többletkiadásokat okoz a dolgozóknak. Az első tapasztalatokat követően azonban az ellenérzések csökkentek, s egyre többen ismerték fel az előnyöket a dolgozók és a vezetők között egyaránt. A dolgozóknak előnyösek a folyószámlához kapcsolódó szolgáltatások, például a közüzemi díjak átutalása, és az, hogy a folyószámlán levő pénz kamatozik egészen addig, amíg azt az ügyfél fel nem használja. A számlához kapcsolódó bankkártyával a fizetést térbeni és időbeli korlátok nélkül lehet felvenni, ami kényelmes, és védelmet nyújt a lopás, rablás ellen. A kártyával történő vásárlás is egyre elterjedtebb.
Kedvezmények a banktól
A bankok különféle kedvezményekkel igyekeztek híveket szerezni a bankkártyák kiváltásához, s a munkaadók is hajlandóságot mutattak bizonyos költségek, például a zárlati díj átvállalásához. A bankok üzleti titokként kezelik, hogy a számlavezetés megszerzése érdekében milyen kedvezményeket nyújtanak a cégeknek, illetve az intézményeknek. A nagyobb helyeken a cégek egyik kívánsága szokott lenni a pénzjegykiadó automata üzemeltetése, azonban ez a bankok számára nem olcsó, és ha az intézmény nincs olyan helyen, ahova egyébként is szívesen telepítenének automatát, akkor ezt inkább elkerülik.
A folyószámláknál általában az első két pénzfelvétel ingyenes, ha a munkáltató ezt igényli, akkor több bank is hajlandó ezt megtoldani még néhány ingyenes tranzakcióval. A hitelintézetek ugyancsak adnak kedvezményeket a kártyaigénylések díjából, egészen odáig, hogy például az OTP az év végéig minden folyószámlájához ad egy egyszerű kártyát.
További kedvezmény tárgya lehet a bank és a cég megállapodása alapján a kártyákhoz járó hitelkeret az általános banki követelményekhez képest kedvezőbb feltételekkel. A kedvezmények költségét azonban gyakran a munkáltató kénytelen vállalni.
Az átállás zavartalan
A Belügyminisztérium adatai szerint az átállás zavarmentesen folyik és az év végéig befejeződhet. Eddig azonban csupán az érintett közalkalmazotti kör mintegy 50 százaléka utaltatja fizetését számlára. A törvény ugyan nem helyez kilátásba szankciókat azokra az önkormányzatokra, ahol nem érvényesítik a számlás, illetve kártyás fizetési kötelezettséget, de a minisztériumban bíznak abban, hogy az önkormányzatok önkéntesen is betartják majd az előírásokat. Az önkormányzatok a banki átutalással történő fizetés lebonyolításához, amennyiben igényelték, jelentős segítséget kaptak a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatoktól (TÁKISZ). A minisztérium ismeretei szerint egyetlen önkormányzatnál sem fordult elő az új rendszerre való átállás miatt, hogy ne tudták volna időben kifizetni a közalkalmazotti béreket. Még a legnehezebb helyzetben levő önkormányzatoknál is megvan a fizetések fedezete. Hiszen a nehéz helyzetben, csődközelben levő önkormányzatoknál kormányrendelet alapján lehetőség van olyan alszámla nyitására, amelyről az önkormányzat meghatározott célra utalhat pénzeket, kikerülve így az ellene benyújtott inkasszók veszélyeit. Az alszámla megnyitása nemcsak lehetőség, de kötelezettség is mindazon helyhatóságok esetében, amelyek hiteleket vesznek fel.
Az évkezdet sem okozhat problémát az önkormányzatoknak. Korábban átmeneti likviditási zavart okozott a központi támogatások késedelmes átutalása az év elején, illetve végén. A két éve működő rendszer alapján azonban az év eleji kifizetések fedezetének elindítását már december 20-án megkezdik, ami lehetővé teszi, hogy az állami juttatások folyamatosan, fennakadás nélkül jussanak el az önkormányzatokhoz, még a januári kifizetési kötelezettségek előtt.
A kincstár szemszögéből
A Magyar Államkincstárban a kártyás fizetések eddigi tapasztalatai közül azt emelték ki, hogy a készpénzkezeléssel járó kiadások csökkenése mellett a kifizetőhelyek az átutalásos rendszer révén komoly veszélyektől is mentesültek. Egyedül a budapesti központi intézmények számláit vezető kincstári fiókban havonta 3 milliárd forinttal csökkent a készpénzforgalom.
A közalkalmazottak, a köztisztviselők és a tűzoltók létszáma, akikhez a TÁKISZ-ok közreműködésével jut el a bér – ideszámítva például az iskolákat és a kórházakat is –, mintegy 550 ezer fő. A központi költségvetési intézményeknél 280 ezer alkalmazott dolgozik, akiknek havonta átlagosan 12,6 milliárd forintnyi bére megy a számlákra.
Több az automata, mint az önkormányzat, még sincs mindenütt. Manapság már alig akad olyan település az országban, ahol ne lehetne kártyával készpénzhez jutni. Immár a posta is bejelentette, hogy az országban 3200-nál több postahivatalban működnek az úgynevezett POS-terminálok, amelyek segítségével a készpénzfelvevő automatákhoz hasonlóan lehet készpénzt felvenni. A posta fejlesztési tervei szerint a közeljövőben már a 3500-at is meghaladja majd a POS-terminálokkal ellátott hivatalok száma.
A bankok is folyamatosan terjeszkednek: a 40 magyar bank és az Euronet ma már összesen 1800 bankjegykiadó automatát üzemeltet országszerte.
Pontos felmérések nincsenek arról, hogy a közalkalmazottak mely bankokat részesítik előnyben. A törvény szerint ugyanis a dolgozókat nem lehet arra kényszeríteni, hogy abban a bankban vezessék átutalási számlájukat, amellyel intézményük szerződött. Ennek megfelelően a dolgozók, amikor intézményük bankot választ, maguk határoznak arról: ha más banknál van átutalási számlájuk, azt megtartják-e, vagy élnek az új bankszámlanyitási lehetőséggel. A tapasztalatok szerint azok, akiknek már van átutalási számlájuk, ritkán váltanak, ha másért nem, hát azért, mert ez jelentős adminisztrációs terheket, ügyintézést, utánajárást követelhet.
Az OTP fölényben
A legtöbb önkormányzati számlát vezető OTP Bank Rt. tudhatja magáénak a legtöbb közalkalmazotti dolgozó átutalási számlájának vezetését is. Az év elején végzett reprezentatív felmérés szerint a központi költségvetési intézmények dolgozóinak 67 százaléka vezeti számláját az OTP-nél, 11 százalékuknak érkezik a fizetése a Postabankhoz, az Erste Bank, illetve a Budapest Bank részesedése e körben 4-4 százalék. Megemlíthető részesedéssel rendelkezik még ebben a piaci szegmensben a Kereskedelmi Bank, míg az összes többi hazai hitelintézetben a közalkalmazottak 12 százaléka vezet számlát.
