Kékesi László, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hatóság volt elnöke jelenleg a Pénzügyminisztériumban adópolitikai kérdésekkel, az adótörvények módosításával foglalkozik. Ebben a minőségben fejtette ki véleményét lapunknak az idei törvénymódosításokról, az adózásban jövőre várható változások kapcsán a kormányzati adózási koncepcióról.
Az adórendszer a gazdaságpolitika érvényesítését szolgáló fontos eszközök egyike, ilyenformán önmagában is meghatározza a kormányprogram, illetve az adott év gazdaságpolitikai célrendszere. Ezzel együtt természetesen vannak általános szakmai követelmények az adórendszerben, amelyeket a kormányzat változó gazdasági elképzeléseitől függetlenül érvényesíteni kell. Az adózással szemben alapvető követelmény például, hogy segítésével előteremthetők legyenek a költségvetés előirányzott bevételei, méghozzá arányos közteherviselés mellett. A jövő évi adózásra vonatkozó módosításokban is jelentős szerepet játszott az erre való törekvés – mondta Kékesi László.
Ugyanakkor a jövőre várható adószabályok egyik legmarkánsabb célja a gyermeknevelés terheinek csökkentése az adórendszeren keresztül, a gyermekek utáni adókedvezmény ismételt bevezetésével. Társul ehhez az otthonteremtés feltételeinek megkönnyítését szolgáló intézkedéscsomag, benne a fiatalok első lakáshoz jutásakor az illetékkedvezmény bevezetése, és az adó-visszaigénylés lehetősége az új lakásukat építő vásárlók számára.
Adminisztrációcsökkentés
Általános követelmény az adórendszerrel szemben, hogy átlátható legyen, s az adók minden adózótól rendben befolyjanak. Ez a pénz a közfeladatok ellátásához szükséges fedezet. Talán azt sem túlzás mondani, hogy ez alapfeltétele az arányosabb közteherviseléseknek is. A kormányprogram e területen is határozott előrelépésre tett ígéretet, ami meg is jelenik az adótörvények módosításában.
Kiemelhető ebben a vonatkozásban a vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációjának egyszerűsítése. A számos kisebb kiigazítás mellett a kisvállalkozások számára jelentős könnyítés, hogy jövőre 3 millió forint bevételig az általános forgalmi adóról csak évente egyszer kell majd bevallást készíteniük. Ugyanebbe az irányba mutat a pénztárkönyv-vezetési szabályok módosítása is. E lépések (az átalányadó rendszerével együtt, amelyen a kormány továbbra sem kíván változtatni) komoly segítséget adhatnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságoknak egyaránt az értelmetlen adminisztráció csökkentése révén. A szabályok és az adminisztráció egyszerűsítésére (könnyítésére) mindaddig esély van, amíg az adófizetés ellenőrizhető marad.
Iránymutatás
Számos kritika érte az utóbbi hetekben az adótörvényeket, hogy azokban nem jelentkezik a kormány ígérete a terhek csökkentésére. A jövedelem típusú adóknál az átlagos adóterhelés jövőre 20,9 százalék lesz. Ez átlag, amit a kedvezmények kedvezően alakítanak. A háromkulcsos adótáblára való áttérés jelentős átrendeződéseket okoz az adóterhelésben, egyértelművé teszi, hogy a kormány milyen értékek mentén alakítja az adópolitikát, milyen célokat favorizál. Ugyanekkor e kérdés megítélésénél nem szabad elfelejteni azt, hogy az állam a közterheket nemcsak adóként szedi be.
A vállalkozások tekintetében egyértelmű és világos, hogy társadalombiztosítási kiadásaik csökkentése önmagában is nagy előrelépés. A járulékteher 39 százalékról 33 százalékra csökken, s az élőmunka alkalmazásával kapcsolatos egyéb kiadások csökkentésével együtt a járulékterhek összesen 6 százalékponttal mérséklődnek. Nem változik az európai és világviszonylatban is kedvező 18 százalékos vállalkozásinyereségadó-kulcs sem.
Az adórendszer továbbfejlesztésének több olyan eleme is helyet kapott az adótörvények módosításában, amelyek nem véglegesek, de irányt szabnak. Ilyen elem például a gyermekkedvezmény ismételt megjelenése. Ez persze önmagában is nagy segítség a gyermeket nevelő családoknak, de ennél fontosabb funkciója, hogy előkészíti a családi típusú adózásra történő átállást a jövedelemadózásban. Ezzel megvalósulhat az arányosabb közteherviselés, az adóztatásban figyelembe lehet venni azt is, hogy a megszerzett jövedelem hány fő között oszlik meg.
Legfontosabb változások
A legfontosabb várható változások az egyes adónemeknél:
áfa – a kombinált nómenklatúrára való áttérés, a készfizető kezesség szabályainak szigorítása, a bevallási kötelezettség könnyítése, egyes besorolások módosítása.
Gépjárműadó – magasabb adótételek, ugyanakkor a környezetkímélőbb gépjárművek adókedvezményének növelése.
Társasági adó – nincs érdemi változás, a szabályozás a kedvező kulcs és kedvezményi szabályok révén a rendszer folyamatosan stabil eleme.
Személyi jövedelemadó – arányosabb adóztatás a gyermeknevelést segítő változtatásokkal, a 3 sávos adótábla bevezetése, az alkalmazotti kedvezmény igénybevételének korlátozása egymillió forintig.
Illetékek – az értékek változása, valorizációja, a 35 év alattiak első lakáshoz jutásának könnyítése.
P. A.
