Bármennyire is hangsúlyozzuk a környezetvédelem fontosságát, az ezredfordulóhoz közeledvén mindinkább azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok és az állampolgárok földön, vízen és levegőben egyaránt fittyet hánynak" a környezetvédelmi előírásoknak. Az állam jogi normákkal igyekszik kordában tartani a környezetszennyezést, s célja olyan szabályozórendszert alkotni, amely nem a bírság kifizetése melletti környezetszennyezésre, hanem a környezetkímélő technikák meghonosítására ösztönzi" a cégeket. Összeállításunk első részében felvázoljuk a környezetvédelem területeit, és bemutatjuk azokat az ösztönzőket, amelyekkel az állam támogatni kívánja a környezetvédelmi beruházásokat, illetőleg a kárenyhítést, a második részben pedig részletesen kitérünk az engedélyekre, a környezet használatáért fizetendő díjakra és a bírságokra.
Szabályhalmaz
A környezetvédelem szabályrendszere lépcsőzetesen épül fel. A legfelsőbb szint az alkotmány, amely garantálja a területén élő polgárok számára a lehető legmagasabb szintű testi és leki egészséghez való jogot, amelyet az állam – többek között – az épített és természetes környezet védelmével valósít meg. Ezzel együtt a környezetvédelem nem minősül kikényszeríthető alapjognak.
A legátfogóbb szabályokat a környezetvédelmi (1995. évi LIII. tv.) és a természetvédelmi (1996. évi LIII. tv.) törvény tartalmazza, az ágazati törvények pedig a speciális, egy-egy területet érintő jogi normákat foglalják össze. Ennek megfelelően külön törvények rendelkeznek a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról, a bányászatról, az energiáról, az erdőkről, az épített környezet alakításáról és védelméről, a termőföldről, a halászatról, a közlekedésről közlekedési alágazatonként, a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról, a területfejlesztésről, a vadgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról, a hulladékokról, a veszélyes anyagokról, a természet és a táj védelméről, az állatvédelemről és az állategészségügyről, a növényvédelemről és a növényegészségügyről, valamint a műemlékek védelméről. Mindezek végrehajtását pedig számos kormány- és miniszteri rendelet segíti, így a környezetvédelmi előírásokat több mint száz jogszabályból ollózhatjuk össze.
A környezeti elemek védelme
A föld
A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira, valamint magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.
A beruházás (építés, bányászat) megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.
A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan – amennyiben a bányászatról szóló törvény így rendelkezik – igénybevételi határértéket kell meghatározni. A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket.
A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után a terület használója köteles gondoskodni a földrészlet ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről.
A víz
A víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, valamint a víztartó képződményekre terjed ki.
Mivel a víz alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás, a területi adottságoknak megfelelően, vízkészlettípusonként igénybevételi határérték figyelembevételével állapítják meg a kitermelésének és felhasználásának feltételeit.
A környezet igénybevételekor – különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások – gondoskodni kell arról, hogy a víz mint tájalkotó tényező fennmaradjon, és ne romoljanak a vízi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények.
A levegő
A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára terjed ki. Minden olyan mesterséges hatástól védeni kell, amely minőségét veszélyeztetően vagy egészséget károsítóan terheli sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal. Ezért a tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a légszennyező anyagok kibocsátása.
Az élővilág
Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – kiterjed valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire. Az élővilágot csak úgy lehet igénybe venni, hogy az ne károsítsa az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget, illetőleg ne veszélyeztesse a funkcióit.
Az épített környezet
Az épített környezet védelme a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre terjed ki. Az önkormányzatok a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a települések területén a rendezési tervben övezeteket határoznak meg. Az egyes övezetekben az épített környezet védelméről szóló törvényben a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása mellett engedélyezik a cégek tevékenységét. A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem végezhető.
A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítésekor fel kell tárni és értékelni kell a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is.
Veszélyes anyagok és technológiák
A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó gazdálkodó a tevékenységéhez felhasznál, előállít vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrozív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve előidézhet ilyen hatást.
A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor – beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat –, továbbá veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát a jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik vagy kizárják.
A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot jelölnek ki.
A veszélyes technológia üzemeltetésekor, az adott tevékenység megkezdése előtt környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, illetőleg felszámolására.
Hulladékok
A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem azokra az anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is – terjed ki, amelyeket a tulajdonosa nem tud vagy nem kíván eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználni, illetve amelyek azok használata során keletkeznek. A környezethasználó gazdálkodó köteles gondoskodni a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról).
A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagokra, a hulladékká vált szennyezett földre, továbbá a bontásra váró vagy bontott termékekre is.
Zaj, rezgés és sugárzás
A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
Műszaki és szervezési módszerekkel kell megoldani a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, valamint a tartósan a határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.
A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra terjed ki.
Támogatások
Az állam és az önkormányzatok különböző támogatási forrásokkal igyekeznek elősegíteni a környezetvédelem hatékonyságát.
1. Központi Környezetvédelmi Alap
A Központi Környezetvédelmi Alap a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását – a tájrendezést –, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő elkülönített állami pénzalap. Az alap által felhasználható támogatási keretet az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az alap kaszszájába az alábbi bevételek folynak be:
- a környezet- és természetvédelmi bírságok,
- a környezetvédelmi termékdíjak,
- a környezethasználati és -terhelési díjak,
- a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított igénybevételi járulék,
- a műemlékvédelmi hozzájárulás,
- az építésügyi és a műemlékvédelmi bírság,
- az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből, hasznosításából befolyt árbevétel, és
- a bányajáradék
meghatározott hányada.
Az alap egyéb bevételét képezik:
- a költségvetési támogatás,
- a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,
- az önkéntes befizetések és támogatások,
- az alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
- a kárelhárítási költségek és kártérítés, valamint
- az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az alapot környezetvédelmi termékdíj címen megillető 3 százaléka.
Felhasználása
Az alap bevételei az alábbi környezetvédelmi célokra használhatók fel:
- a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, illetve anélkül, amennyiben a kormány egyedi döntéssel rendelkezik a felhasználás céljáról és összegéről,
- az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek – ismert károkozó esetén átmeneti, egyébként végleges – megtérítésére,
- közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,
- az alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére.
A támogatás és a finanszírozás vissza nem térítendő, kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő, kamattámogatás vagy hitelgarancia lehet.
A környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések közé
- a levegőtisztaság védelmét,
- a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását, ártalmatlanítását és a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetését,
- a zaj- és rezgésvédelmet,
- a védett természeti értékek megőrzését, a védett természeti területek természetvédelmi hasznosítását,
- a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,
- a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését, valamint
- a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,
- az épített környezet – ideértve a műemlékvédelmet is – értékeinek védelmét,
- a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását,
- a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést, valamint
- a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére
szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.
Pályázat
A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő 60 napon belül – az érintett tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében – pályázati felhívást tesz közzé.
A pályázatokat a pályázati céltól függően
- az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez,
- a nemzetipark-, illetve természetvédelmi igazgatósághoz,
- a területi főépítészi irodákhoz, illetve az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóságához és a területi műemléki építésfelügyeleti és ügyfélszolgálati irodáihoz
kell benyújtani.
A pályázatok beadási határideje folyamatos, legkésőbb a beadást követő negyedév végéig bírálják el azokat. A döntéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.
A pályázati felhívást a minisztérium hivatalos lapjában, annak rövidített változatát pedig legalább egy országos napilapban kell közzétenni. A pályázati adatlapot és útmutatót a területi szervezetek bocsátják a pályázók rendelkezésére. A területi szervezetek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.
Az alapból belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat támogatást, közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában pedig bárki részesülhet.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó nevét, címét, szervezeti formáját, adószámát és statisztikai jelzőszámát, alapító okiratát, a bírósági nyilvántartásba vétel és képviseleti jogosultság igazolását;
- a pályázó bankszámlaszámát és ennek igazolását;
- a pályázati cél leírását, a pályázati felhívás alapján történő besorolását, és az elérni kívánt környezeti hatás bemutatását;
- az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, részletes költségkalkulációját, a költségkalkulációt alátámasztó gazdaságossági számításokat;
- a fejlesztés teljes költségét, az igényelt támogatás összegét, módját;
- a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és nyilatkozatot a fedezetigazolásról;
- a pályázati felhívásban meghatározott esetekben a pályázati cél megvalósításához szükséges jogerős hatósági engedélyek, illetve egyéb nyilatkozatok, szerződések másolatát;
- visszatérítendő támogatás, kamattámogatás és hitelgarancia igénye esetén a biztosítékok megjelölését;
- a pályázati cél megvalósításának kezdő és befejező időpontját, részhatáridők megjelölését;
- az alapból korábban kapott támogatások adatait;
- az alap felhasználására vonatkozó jogszabályokban és a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat és mellékleteket;
- nyilatkozatot az adatok nyilvános kezeléséhez való hozzájárulásról.
Nem támogatható az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplő valamelyik támogatási célnak. Nem kérhető támogatás a pályázat benyújtásának időpontjában már befejezett fejlesztéshez sem. Nem pályázhatnak a csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodók, valamint akiknek 60 napon túli adók módjára behajtható köztartozásuk van.
A támogatás igénybevétele
A támogatás a fejlesztés költségeinek 60 százalékáig, vissza nem térítendő támogatás esetén pedig 30 százalékáig terjedhet. Amennyiben a fentiekben felsorolt támogatási formákat együttesen alkalmazzák, akkor a mértéke a fejlesztés költségeinek 70 százalékáig terjedhet azzal, hogy a visszatérítendő támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés 60 százalékát, a vissza nem térítendő támogatás pedig annak 30 százalékát.
A döntés időpontjától számított 8 napon belül értesítik a pályázót a döntésről és annak indokolásáról. A támogatottak felsorolását tartalmazó listát a minisztérium hivatalos lapjában, az ennek megjelenéséről szóló értesítést pedig legalább egy országos napilapban közzé kell tenni. A pályázó számára kedvező döntésről szóló értesítés egyben a támogatási feltételeket is tartalmazza, amelynek elfogadásáról a kézhezvételtől számított 15 napon belül a pályázónak előzetesen írásban nyilatkoznia kell. Amennyiben a határidőn belül nem nyilatkozik, nem jogosult a támogatás igénybevételére. A nyilatkozatot tevő kedvezményezettel a miniszter vagy az általa megbízott személy köt szerződést. A szerződést az ajánlat elfogadásától számított 60, illetve közbeszerzési kötelezettség esetén 120 napon belül kell megkötni. A szerződéskötés feltétele, hogy a pályázó a támogatási ajánlatban foglalt szerződéskötési előfeltételeket teljesítse.
2. Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok
Környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat – Budapesten a fővárosi önkormányzat is – önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.
A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:
- az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok öszszegének harminc százaléka,
- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
- az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege.
Az önkormányzati környezetvédelmi alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni.
| Fogalmak |
|---|
|
környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása; környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota; környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység; környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti; környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő; igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást; kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást; szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása (a mindenkori tudományos ismeretek alapján) környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. |
