Úgy tűnik, együttműködés van születőben a kormányzat és a munkaadói szervezetek között. Bizonyíték erre az a megállapodás, amelyet Chikán Attila gazdasági miniszter, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke és társelnöke, Orbán István és Széles Gábor láttak el kézjegyükkel.
A vállalatok és a kormányzat közötti együttműködés érdekében a két fél hat közös munkacsoport létrehozásáról állapodott meg. A munkacsoportok az Érdekegyeztető Tanács működését, az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a környezetvédelmet, a makrogazdasági stratégiát, az ágazati problémákat, valamint a keleti piacokat érintő kérdéscsoportokban egyeztetik majd a kormányzat és a munkaadók álláspontját.
A megállapodás természetesen mindkét fél óhaját tükrözi, de azért nem érdektelen, hogy a gazdasági miniszter elsősorban a megállapodásnak az érdekegyeztetésben várt pozitív hatását emelte ki. Chikán Attila szerint az érdekegyeztetés csak valós, felmérhető hátországot képviselő, legitim partnerek között lehet hatékony. A GM és az MGYOSZ közötti megállapodás alapján megalakuló érdekegyeztetési munkabizottság a miniszter meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Érdekegyeztetési Tanács (ÉT) megreformálásához.
Kapcsolatépítés
A munkaadók ennél visszafogottabban nyilatkoztak e kérdésben, minthogy az MGYOSZ az érdekegyeztetés jövőjének tárgyában még nem alakította ki közös álláspontját. Az új munkaadói szervezet alig egy hónapja alakult meg. Arról viszont tájékoztatták a minisztert, hogy a múlt év szeptemberében megtartott tb-önkormányzati választással kapcsolatban nekik is aggályaik vannak. Ugyanis a törvény szerint a munkaadói szövetségeknek tagvállalataikhoz kérdőíveket kellett kiküldeni azért, hogy ezek segítségével világossá váljon: mekkora az egyes szövetségek támogatottsága. Széles Gábor szerint ezt a kötelezettséget nem teljesítette mindegyik munkaadói szervezet, és a jegyzőkönyvek hiányában az Országos Választási Bizottság megelégedett a bemondásos nyilatkozatokkal. Így szerinte az ÉT munkaadói oldala torz képet mutat. Ezért az MGYOSZ vezetői megkérték a gazdasági minisztert, hogy a kormány alakítsa ki ezzel kapcsolatos állásfoglalását.
A munkaadói oldal valós megméretése azért is aktuális – vélekedett Széles Gábor –, mert a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége egyesülésével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét (MGYOSZ) az ÉT munkaadói oldalán csak egy képviseleti hely illeti meg, holott az MGYOSZ a magyar versenyszféra legnagyobb érdekképviselete, mintegy 1,2 millió munkavállaló és 6 ezer munkaadó tartozik érdekeltségi körükbe, tagvállalataik pedig az ipari termelés 30 százalékát adják.
Az orosz helyzet
Az orosz válsággal kapcsolatos bizottság felállításának sürgősségéről teljes volt az egyetértés a felek között. Az MGYOSZ vezetői szerint a 800-900 millió dolláros orosz piacra vonatkozó magyar költségvetési garanciavállalás szerkezetét át kell alakítani, mivel 600-700 millió dollár pénzügyi hitelekre vonatkozik, és csupán a fennmaradó 200-300 millió dollár kapcsolódik termelővállalatok hitelnyújtásához. Márpedig ez utóbbiakat kellene túlsúlyba hozni, hiszen ezekkel lehet közvetlenül munkahelyeket megtartani, illetve újakat létrehozni.
– Az új közös munkabizottság a kormány számára olyan javaslatot készíthetne elő, ami a meglevő, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-n (MEHIB) keresztül nyújtott garanciákhoz újabbakat tudna hozzákapcsolni.
Chikán Attila az európai uniós csatlakozással kapcsolatos munkabizottságról szólva elmondta: a kormány az integrációs tárgyalásokat előkészítő megbeszélésekben szeretne támaszkodni a munkaadók tapasztalataira, amelyek érintik a jogszabályalkotást és a derogációs kérdéseket is. Orbán István, az MGYOSZ elnöke hozzátette: hidat kell verni az üzleti élet és a kormány EU-tárgyalásai között. A kormánynak segítséget kell nyújtania a vállalatoknak, hogy megértsék, milyen gazdasági környezet vár rájuk az EU-csatlakozás után, illetve ez hogyan befolyásolja versenyképességüket. Másrészt az MGYOSZ-nak közvetítenie kell az üzleti szféra érdekeit az integrációs folyamatban, mivel meggyőződésük szerint az MGYOSZ a magyar vállalati szféra jelentős részének valóban autentikus képviselője. Így a szövetség jobban látja, mely EU-követelményeknek képesek a magyar vállalatok megfelelni és melyeknek nem. A magyar vállalatok felkészítéséről és segítéséről nem lehet lemondani, mert e nélkül magyar vállalatok tucatjai lesznek piacképtelenek az egyesített európai piacon.
Tárgyalás bejelentésekkel
Az MGYOSZ képviseletében Orbán István találkozott Harrach Péterrel, a Szociális és Családügyi Minisztérium vezetőjével is. E találkozón a közvetlen gazdasági kérdések tárgyalását megelőzte az érdekegyeztetésnek, a munkaadók szociális szerepvállalásának, valamint a munka világát szabályozó jogszabályok változtatásának áttekintése.
A szociális tárca vezetője arra kérte a munkaadók szövetségét, hogy a munkáltatók erőteljesebben járuljanak hozzá a szociálisan rászorulók helyzetének javításához. Eközben mellesleg élesen támadta a szakszervezeteket, amelyek közül egyes szövetségek közvetlen politizálása szerinte hátrányára van az érdekvédelemnek, különösen a munkanélküliek és az elesettek tekintetében. Az MGYOSZ elnöke nem zárkózott el a szociális miniszter kérésének teljesítése elől, igaz, elsősorban a munkaadói tapasztalatokat ajánlotta fel a munkanélküliség csökkentésében, a rászorulók megsegítésében.
Orbán István felhasználta a találkozót arra, hogy körvonalazza partnerének – a munkaügyért is részben felelős miniszternek – a szervezet elképzeléseit a Munka Törvénykönyve egyes pontjainak megváltoztatására. Az MGYOSZ átfogó tervet készít erre, s javaslatait hamarosan eljuttatja a minisztériumnak.
Orbán István a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása régi igénye a munkaadóknak. Egyik fő törekvésük, hogy a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetésben kapjanak nagyobb jogkört és súlyt a helyi szervezetek és megállapodások. A munkaadók szerint korszerűsíteni kell a munkaviszony felmondásának szabályozását is, és szeretnék elérni, hogy az éves munkaidőkeret felhasználásában a munkáltatók rendelkezzenek nagyobb szabadsággal.
Mindkét fél fontosnak tartotta kiemelni a kétoldalú kapcsolattartás szükségességét, aláhúzva ugyanakkor azt is, hogy ez természetesen nem helyettesíti, nem helyettesítheti az Érdekegyeztető Tanácsban folyó munkát.
A kormányzati találkozót követően egy nappal az MGYOSZ a legnagyobb szakszervezeti tömörüléssel, az MSZOSZ-szel közös felhívást intézett a munkaadókhoz a beiskolázási segélyek tárgyában. A két szervezet együtt emlékeztette arra a munkaadókat, hogy az iskoláztatás manapság jelentős terheket ró a dolgozókra, s ezért indokolt, hogy a munkaadó anyagi segítséget nyújtson a munkavállalóknak. E gesztusértékű megnyilvánulás legalább anynyira szolgálta az MGYOSZ szociális elkötelezettségének igazolását, mint annak deklarálását, hogy az érdekegyeztetésben nemcsak a kormányzati, de a munkavállalói oldallal is keresik az együttműködés lehetőségeit.
