A munkaadók és a kormány elképzelései gyakorlatilag azonosak, hiszen egyképpen érdekeltek a stabil gazdasági növekedésben, a közterhek csökkentésében – állítja Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár kifejtette: az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése alapján a kormány számít a munkaadókra. Az államtitkárt a jövő évi költségvetésről és a vállalkozók gazdasági környezetének átalakulásáról, az élőmunka költségeinek változásáról kérdeztük.
Mikor lesz 1999-re szóló, kész költségvetési tervezet?
– A hatályos államháztartási törvény szerint a Pénzügyminisztériumnak augusztus 31-ig át kellett adnia a jövő évi költségvetés tervezetét a kormánynak. Ennek a tárca annak ellenére is eleget tett, hogy már korábban benyújtottunk egy módosítási javaslatot, amely szerint a parlamenti és az önkormányzati választások évében egy hónappal később kellene átadni a kabinetnek a büdzsé végleges változatát.
Milyen mértékben tekinthető véglegesnek a most benyújtott költségvetési tervezet?
– Egyrészt ezt a kormánynak még el kell fogadnia, másrészt vannak olyan tárcák, amelyekkel még további finomításokra, pontosításokra van szükség. Ugyanakkor azt is mondhatom, hogy a költségvetés legfontosabb számai már nem változnak. Így például az államháztartás hiánya a GDP-hez képest jövőre biztosan 4 százalék alatt lesz, az infláció pedig 11 százalék körül alakul, miközben a GDP 5-5,5 százalékos növekedésére számítunk, s úgy vélem, ezt a prognózist egyelőre az orosz válság hatására sem kell módosítanunk. A folyó fizetési mérleg hiányát 1,5 milliárd dollárban prognosztizálhatjuk, a beáramló működőtőke nagyságát pedig a jelenlegi helyzetben is 2 milliárd dollár körüli összegre tesszük. Úgy véljük ugyanis, ha az élőmunka költségei nem nőnek drasztikusan, akkor a külföldieknek továbbra is megéri Magyarországon befektetni. A beruházások volumene várhatóan 13-14 százalékkal nő, az export 11-13 százalékkal, az import pedig 12-14 százalékkal bővül. A tárca úgy készítette el a tervezetet, hogy az elsődleges jövedelmek újraelosztása, a jövedelemkoncentráció 1999-ben mérséklődjön. Ehhez persze hozzátartozik az adótörvények módosítása is. Az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozását már megkezdtük.
Mikorra készül el a társadalombiztosítási költségvetés, és mekkora hiánnyal számolnak a két alapnál?
– Úgy tervezzük, hogy a társadalombiztosítás költségvetését a központi költségvetéssel együtt adjuk át a képviselőknek. A tb hiánya jövőre nagyjából hasonló lesz, mint az idén, tehát mintegy 70-80 milliárd forint. Kisebb lehet viszont a hiány akkor, ha a terveknek megfelelően sikerül egységesíteni az adó- és tb-járulék beszedési rendszerét.
A miniszterelnök megígérte: jövőre a nyugdíjak reálértéke 2-3 százalékkal nő. Ezzel párhuzamosan mekkora reálbér-növekedést tart lehetségesnek a kormány?
– A kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanács előtt kifejtették, hogy jövőre 2 százalékos reálbér-növekedést tartanak lehetségesnek, s ennek megfelelő lehet a nyugdíjak emelése is. Mindenképpen szeretnénk tehát megtartani azt az ígéretünket, hogy a nyugdíjak lépést tartanak az inflációval.
Ezzel szemben a munkavállalók és a szakszervezetek jóval nagyobb reálbéremelést szeretnének, legalább 5 százalékot kérnek.
– A kormány ezt nem tartja reálisnak, hiszen ha ennyivel nőnének a reálbérek, akkor jóval magasabb lenne az infláció is. Ezért azt gondolom, hogy kompromisszumot kell kötni, s amennyiben a munkavállalói oldalnak is érdeke, hogy az infláció valóban csökkenjen s kétezerre egy számjegyű legyen, akkor a szakszervezeteknek csökkenteniük kell az igényeiket.
Mire számíthatnak a munkaadók? Az ígéreteknek megfelelően valóban csökkennek a társadalombiztosítási terheik?
– A kormányprogram, így a pénzügyi tárca a költségvetés bevételi oldalának tervezésekor abból indult ki, hogy az átlagos adóterhelés mérséklődjön. Ezen belül elsősorban a vállalkozói terhek csökkentése a cél, hiszen leginkább ezáltal dinamizálható a gazdaság. Ennek megfelelően érzékelhető tb-járulék-csökkentésre teszünk javaslatot. Ennek a pontos mértékét ma még nem tudom megmondani, de legalább 4-6 százalékos mérséklődés várható. Így a jelenlegi 39 százalékos járulék 33-35 százalékra csökken. Benyújtunk azonban egy másik javaslatot is, amely a járulékbeszedés pontosabbá és tervezhetőbbé tételét irányozza elő. Ha az ezzel kapcsolatos terveket sikerül megvalósítanunk, akkor az említettnél nagyobb mértékű járulékcsökkentést is elképzelhetőnek tartunk.
Hogyan változnak az adótörvények?
– A társasági adó és az általános forgalmi adó esetében nem tervezünk komolyabb módosítást. A fogyasztási és a jövedéki adó sem változik érdemben, a valorizációt azonban végrehajtjuk. A dohány fogyasztási adója viszont várhatóan emelkedni fog, hiszen e termék adója jóval alacsonyabb az európai uniós átlagnál. S ezért Brüsszel folyamatosan azt kéri, hogy a dohány adóját emeljük meg. Ha ezt egyszerre, például az uniós csatlakozás idején tennénk meg, akkor a dohány adóterhe kétszeresére nőne, s ezért inkább a fokozatosságot választjuk. A személyi jövedelemadó esetében minimális, 1-2 százalékpontos csökkenést tervezünk, ugyanakkor át akarjuk alakítani az adó szerkezetét. Szeretnénk, ha egyszerűbb lenne az adótábla, olyan, amelyik kevesebb kulcsot tartalmaz. Új adót nem akarunk kivetni, viszont csökkentjük a kedvezmények körét. Így például megfontoljuk, hogy szükséges-e fenntartani a befektetési adókedvezményeket, illetve a szellemi szabadfoglalkozásúak körében pontosabbá lehetne tenni az adózást.
A kormány a tb-járulék mérséklésén kívül más vállalkozói terhek csökkentését is kilátásba helyezte. Pontosan miről van szó?
– A tervezett adó- és társadalombiztosítási rendelkezések következtében az élőmunka terhe mintegy 6 százalékkal csökken jövőre. Emellett a nyugdíjjárulékot 24-ről 22 százalékra mérsékeljük, míg az egészségügyi járulék januártól 15 helyett 11 százalék lesz. Igaz, a fix összegű egészségügyi hozzájárulást 1 százalékponttal emelni tervezzük, s így összességében a béreket terhelő eddigi 45 százalékos közteher 39 százalékra csökken. Változás várható a helyi adók kapcsán is. Az ingatlanadót a jelenlegi négyzetméter-arányosról értékarányossá akarjuk változtatni.
Nézzük a kiadási oldalt. A nyilvánosságra került információk szerint minden tárcának komoly anyagi igényei vannak. Mit teljesítenek a kérésekből?
– Olyan tárcával valóban nem találkoztunk, amelyik kevesebb pénzt kért volna, de a nagyobb igényeket csak néhány területen teljesítjük. A családok támogatásának növelésével összhangban visszaállítjuk például az szja-ban a gyermekek után járó kedvezményeket, illetve ezt ki is terjesztjük. Több pénzt fordítunk a felsőoktatásra, a honvédelemre és a közbiztonság erősítésére is. E területek támogatása reálértékben is nőni fog, 3-5 százalék közötti mértékben. Az agrárszféráé nem, itt csak valorizálásról lehet szó. Igaz, 2-3 százalékkal bővülni fog az a keret, amiből a terület- és vidékfejlesztésre lehet költeni.
Hogyan támogatja a kormány jövőre a kis- és közepes vállalkozásokat?
– E tekintetben a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy csökkennek a vállalkozók terhei, így például az élőmunkát megdrágító tb-járulékok. Minden százalékpontnyi mérséklés 25 milliárd forintos bevételkieséssel jár, tehát mintegy 100 milliárd forinttal több pénz marad a vállalkozóknál. Emellett az adminisztrációs terhek könnyítése is szerepel a tervek között. Az érdekképviseletektől és a kamaráktól már megkaptuk azokat a javaslatokat, hogy miképpen lehet mérsékelni az ilyen jellegű terheket. Így például megfontoljuk bizonyos bevallások időbeli ritkítását.
A pénzügyminiszter, illetve az adóhivatal új elnöke arról nyilatkozott, hogy növelni kell az adó- és a tb-járulékok beszedésének hatékonyságát. Eszerint a vállalkozók keményebb hivatali fellépésre és több ellenőrzésre számíthatnak?
– Azt szeretnénk, ha január elsejétől már az adóhivatal szedné be a tb-járulékot is. Évek óta szó van arról is, hogy az adóhivatal nyomozati jogkört kap, hiszen ezzel erősen növelhető lenne a beszedés hatékonysága. Mindez azonban nem jár együtt azzal, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat többet ellenőriznék. Viszont a – mondjuk így – vitás ügyeket az adóhivatal vinné végig, s a vizsgálati szakasz után nem adná át ezeket a rendőrségnek, hanem maga zárná le.
Milyen őszre számít a kormány? Akarnak-e például hosszú távú megállapodást kötni a munkaadókkal és a munkavállalókkal?
– Az Érdekegyeztető Tanácsban kemény vitákra számítunk, de azt reméljük, hogy a munkaadók támogatnak bennünket, hiszen érdekeink lényegében egybeesnek. Így például szeretnénk, ha a reálbér-növekedésről szóló vitában a munkaadók támogatnák a kormányt abban, hogy az 5 százalékos emelés irreális. A munkaadóknak is érdekük, hogy az élőmunka költsége ne növekedjen a nemzetközi versenyképességet már veszélyeztető ütemben. Ami pedig a hosszú távú megállapodást illeti, a kormány változatlanul érdekelt abban, hogy a bérek növeléséről három-öt évre szóló megegyezés szülessen.
