Az elsők között létrejött székesfehérvári, valamint a szentgotthárdi és ózdi ipari parkokban a külföldi nagybefektetők megjelenése volt a meghatározó. A cégek itt a kezdetekben csak bérmunkát szerveztek. Ma már a több mint ötven ipari park fejlett technológiáknak, sőt kutató-fejlesztő tevékenységnek is otthont ad.
Az ipari parkok alapításának második hulláma az 1996. évi területfejlesztési törvénytől kapott lendületet. A hazai érdekeltségű ipari parkok alapítását a kormány kedvezményes hitelei, valamint a gyorsabb megtérülés reménye indította el.
A kormány 1996 végén döntött az ipari parkok fejlesztési célprogramjáról, ami elsősorban arra irányult, hogy a gazdaságpolitika és a regionális politika összehangolásával kedvező kínálati piacot teremtsen a működőtőke beáramlásához, az ipar szerkezeti átalakításához, és az egyes régiók foglalkoztatási problémáinak megoldásához. A kedvezményeket az Ipari-, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium egymásra épülő pályázatai révén lehetett elnyerni.
Az Ipari Park" cím elnyerése után a parkok üzemeltetői pályázhatnak infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó támogatásokra, valamint a betelepülő vállalkozások beruházásainak és működésének támogatására. A cím birtoklása egyben feltétele az egyes központi célelőirányzatokból és alapokból elnyerhető támogatásoknak is.
A frissen megszűnt Közmunkatanács éves programjához történő csatlakozással a szintén csak volt Munkaügyi Minisztérium, illetve a megyei munkaerő-piaci szervezetek révén, aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetett az ipari parkokba települő vállalkozások működését támogatni. A Közmunkatanács két ipari park létesítését (pécsi és kunszentmiklósi), 1996-ban 110 fő foglalkoztatását, 60 millió forinttal támogatta, míg 1997-ben 175 fő foglalkoztatásához 140 millió forinttal járult hozzá. (A Közmunkatanács megszüntetése az új minisztériumi vezetők szerint nem érinti a már elfogadott pályázatokat, a megkezdett beruházások megvalósítását.)
Fejlesztési alapok
Az ipari parkok közül jelenleg 19 működik ténylegesen, öszszesen 2000 hektár területen, több mint 300 vállalkozással és csaknem 26 ezer alkalmazottal. Összességében 140 milliárd forintos beruházással évente több mint 300 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, ennek 70 százalékát exportra. A múlt évben ipari park címmel rendelkezők közül 20-an további pályázat keretében az infrastrukturális beruházásokhoz 1 milliárd forint, döntő arányban a külső infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott, vissza nem térítendő támogatásban részesültek. A támogatások segítségével 3,8 milliárd forint beruházás valósult meg. Ezeket 35 százalékban a Gazdaságfejlesztési és a Területfejlesztési Célelőirányzat (GFC, illetve TFC), illetve más elkülönített állami pénzalapok – például Útalap –, 14 százalékban a regionális (a helyi önkormányzatokhoz, illetve a megyei területfejlesztési tanácsokhoz decentralizált) források finanszírozzák.
Ötven új park
Az Ipari Park cím idei elnyerésére kiírt pályázatra 52 pályamunka érkezett, amiből a június elejei eredményhirdetés alapján 47 újabb ipari park létesülhet. Ezzel a címet elnyert ipari parkok száma eléri a 75-öt. Amennyiben az összes elkezdi működését, a bennük működő 900 vállalkozás alkalmazottainak létszáma 2001-re elérheti a 80 ezer főt. Várható beruházásaik értéke megközelítheti a 340 milliárd forintot, s ezzel a becslések alapján 900 milliárd forintnyi árbevételre tehetnek szert, és a megtermelt árunak már 80 százaléka külpiacokon találhat gazdára. Az ipari tárca előrejelzése szerint 5-6 év múlva az ipari termelés egyharmada az ipari parkokban összepontosul, az összes foglalkoztatott egyhatodának közreműködésével.
