Kézikönyv a közfeladatokról
A vállalkozások, gazdasági társaságok mellett fejlődő piacgazdaságunkban olyan szervezetek, intézmények is működnek, amelyeknek célja nem a haszonszerzés, hanem a közfeladatok ellátása; ezek a közhasznú szervezetek. E szervezetek a gazdálkodásuk révén elért eredményt nem oszthatják fel, azt az alapító okiratukban meghatározott tevékenységére kell fordítaniuk. A közhasznú szervezeteket, valamint támogatóikat és szolgáltatásaik igénybevevőit különböző kedvezmények illetik meg. A közfeladatok ellátására alakult és közhasznúként nyilvántartásba vett úgynevezett nonprofit szervezetek jogállását az 1998. január 1-jével hatályba lépett 1997. évi CLVI. törvény szabályozza.
A törvény szerint közhasznú szervezet: a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület. Az utóbbiak közé különösen a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a különböző gazdasági és szakmai kamarák tartoznak. Közhasznú szervezetté biztosítóegyesület, politikai párt, munkáltatói és érdek-képviseleti szervezet nem minősíthető. A törvény helyes gyakorlati alkalmazásáról kapunk részletes tájékoztatást a NOVORG Kiadó könyvéből. Az összeállítás szerzői – a Pénzügyminisztérium munkatársai – a fogalmi meghatározásoktól kezdve az adózási szabályok magyarázatáig, a felügyeleti és ellenőrzési előírásokig tekintik át a közhasznú szervezetekre vonatkozó tudnivalókat. Részletesen ismertetik a különböző adónemeknél, illetékeknél és vámoknál alkalmazható mentességeket és kedvezményeket.
A közhasznú szervezeteknek az 1998. évben választási lehetőségük van, hogy az 1997. évi, vagy az erre az évre előírt szabályokat kívánják-e alkalmazni a társasági adózásnál. A VIII. fejezet a közhasznú szervezeteket támogató magánszemélyek adókedvezményeit mutatja be szintén számszerű példákkal.
Végül a nyilvántartásba vételről, az abból való törlésről, a közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzésről olvashatunk. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig az ügyészség látja el. A kézikönyv tartalmazza a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény teljes szövegét is.
Karácsony Imréné-Dr. Pecze Ibolya:
A közhasznú szervezetek kalauza 1998
Bp., 1998. 198 oldal. Ára: 3400 Ft + áfa
Stratégiai mutató
A társaságok beszámolóinak illusztrálására, mérlegük kiegészítéséhez vagy a cég bármilyen bemutatásához a pénzügyi mutatókat hívják segítségül a közgazdászok és számviteli szakemberek. Így van ez a föníciaiak óta, s különösen a század elejétől kezdve, a felgyorsult fejlődés időszakában sok vállalat növekedésében játszott óriási szerepet a teljesítménymérés, az ily módon történő jövőkutatás. Több vállalatelemzéssel, teljesítményméréssel foglalkozó közgazdász azonban azt állítja, hogy ezek a mutatók a múlt értékeléséhez kiválóan alkalmasak, de nem képesek iránymutatást adni arról, hogy mit kell tenni a vállalatnak a jövőbeli pénzügyi érték megteremtése érdekében. A probléma felismerése a kilencvenes évek elejére tehető, és akkor fogott össze mintegy tucatnyi amerikai cég, hogy kidolgozza az új mutatószámrendszert. Ezzel az volt a céljuk, hogy az értékelési rendszert vezetési rendszerré alakítsák át. A Balanced Scorecard – a mutatók, amelyek teljesítményjavuláshoz vezetnek – nem veti el a pénzügyi nézőpontot, de azt további hárommal kiegészíti, nem kevesebb fontosságot tulajdonítva azoknak. A mutatórendszer, mint nevével is utal rá, egyensúlyt teremt a rövid és hosszú távú célok között. A sok mutató, amelyek között egyaránt megtalálhatók az objektív pénzügyi, valamint a szubjektív teljesítménymutatók, mind a közös cél felé visznek, az egységes stratégia irányába.
A pénzügyi nézőpont mellett a vevői nézőpontból vizsgálják többek között a fogyasztói megelégedettséget, a megtartott és újonnan megszerzett fogyasztók, a vevők megelégedettségét, vásárlói csoportok jövedelmi viszonyait, piaci részesedést stb.
A működési folyamatokat vizsgálva a vezetőknek vállalaton belül azonosítaniuk kell azokat a kritikus folyamatokat, amelyekben a cégnek kitűnő eredményt kell nyújtania a piaci részesedés megtartásához, illetve növeléséhez. Negyedik nézőpont a tanulási, fejlődési folyamatokat segítő vizsgálódás és összegzés. Ebben meg kell határozni azt az infrastruktúrát, amit ki kell alakítani ahhoz, hogy hosszú távon növekedni legyen képes. Ezen belül szerves egységben fejleszteni kell az emberek tudását, a rendszerek tökéletesítését és az eljárások korszerűsítését.
Robert S. Kaplan és David P. Norton könyve ezt az újszerű mutatószámrendszert igyekszik népszerűsíteni a magyar cégek körében a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jóvoltából, IFUA Horváth and Partner közreműködésével. A téma érdekes, és sok fejlődő cég előbb-utóbb kénytelen" szembenézni a növekedés tényével és elemezni a piaci helyzetét. Ezért célszerűnek tűnik, ha vezetői, elemző közgazdászai idejekorán megismerkednek az ilyetén újításokkal, mert a konkurencia is ezt használja, használhatja.
Robert S. Kaplan-David P. Norton: Balanced Scorecard Bp., 1998. 301 oldal. Ára: 5936 Ft
