Pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Kedvezően alakulnak az idén a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei. A munkanélküliségi adatok ebből a szempontból a korábbi években megszokottnál jobbak, így több fiatal reménykedhet azonnali munkához jutásban.

Április végén a regisztrált munkanélkülieknek mindössze 6,6 százaléka volt pályakezdő, vagyis a 438 ezerből 28 738, pedig 1997 hasonló időszakában 8,5 százalék, 1996-ban pedig 9,2 százalék volt arányuk a munkanélküliek között. Igaz, minden valószínűség szerint számuk júliusban növekedni fog akár 12-14 ezer fővel is.

Kormányzati intézkedések

Bagó József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a statisztika kedvező alakulása nem kis mértékben a kormányzat beavatkozásának köszönhető, amikor is megszüntette a pályakezdők munkanélküli-segélyét, voltaképpen érdekeltségüket abban, hogy munkanélkülivé váljanak. A pályakezdőknek munkaügyi szempontból az a sajátosságuk, hogy könnyebben válnak munkanélkülivé, mint más társadalmi rétegek – habár gyorsabban is találnak munkát. A kormány intézkedésének eredményeként már két éve csak azok lépnek be a regisztráltak körébe, akiknek valóban szükségük van rá, és hathatós segítséget igényelnek a munkahelykeresésben.

Az intézkedés kiegészült azzal is, hogy a munkaügyi központok munkatársai nagyobb gondot fordítottak a fiatalok elhelyezésére. Az illetékesek úgynevezett prevenciós program keretében már az iskolákban megkeresték azokat a pályakezdőket, akik munkanélkülivé válhatnak, megismertetve velük, hogy milyen segítséget igényelhetnek a munkaügyi központoktól. A központok pedig egyre alkalmasabbak arra, hogy személyre szólóan foglalkozzanak a fiatalokkal.

A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését azok a támogatások is segítik, amelyekkel a kormányzat a munkáltatókat kívánja ösztönözni a foglalkoztatás bővítésére. Ilyen például a munkatapasztalat-szerző támogatás, amellyel a munkáltató bértámogatást, illetve az egészségügyi hozzájárulás megtérítését igényelheti, amennyiben regisztrált munkanélkülit vesz fel, legalább ideiglenesen. A támogatásnak köszönhetően a fiatal munkanélküli néhány hónapig ismerkedhet a vállalat tevékenységével, szerencsés esetben végül stabil álláshoz is jut. Szintén prevenciós eszköz, hogy foglalkoztatási támogatás igényelhető a gyakorlaton levő fiatalok továbbfoglalkoztatásához, erre a minimálbér felének megfelelő támogatást, illetve az egészségügyi hozzájárulás kifizetését lehet igényelni. Eddig már több mint 10 ezer fiatal jutott munkahelyhez ily módon, ha ideiglenesen is.

Továbbképzés

Az egyik legfontosabb eszköz azonban mindig is a képzés támogatása marad. Tavaly 21 627 fiatalt vontak be különféle képzési programokba. A bekerülés alanyi jogon történik, de csak meghatározott szakmák esetében. Ott ugyanis nem célszerű a támogatás a minisztérium szakértői szerint, ahol van kereslet a szakmára. A szakmák támogatásáról a helyi munkaügyi tanács dönt a helyi viszonyok ismeretében. A cél minden esetben az, hogy a támogatást azokra koncentrálják, akiknek valóban szükségük van rá.

A pályakezdő fiatalok természetesen nemcsak a számukra specializált támogatási eszközökben, hanem általában a munkanélkülieknek szóló támogatásokban is részesülhetnek. A hagyományos eszközökön belül a bértámogatásban részesülő pályakezdő fiatalok aránya viszonylag magas, 18 százalékos. Hasonló mértékben részesülnek az utazásiköltség-térítési támogatásból, ez eléri a 21 százalékot, és értelemszerűen a legmagasabb az arányuk a képzési támogatásoknál. Legalacsonyabb a pályakezdők súlya a közhasznú munkáknál, mindössze 5 százalékos, ami azzal magyarázható, hogy egyre kvalifikáltabb fiatalok lépnek ki az iskolapadból. A költségvetési szférában általában kvalifikáltságuknak megfelelő munkahelyeket tudnak ajánlani a fiataloknak, például pedagógusasszisztensi, múzeumi munkatársi munkaköröket.

A piaci szférában kissé másként alakulnak a támogatások. A társaságok a pályakezdők esetében többnyire az utazásiköltség-térítési támogatást veszik igénybe. A Központi Statisztikai Hivatal által készített felmérés azonban azt támasztja alá, hogy a pályakezdők koruk ellenére nem rugalmasabbak a területi alkalmazkodásban, mint korosabb munkanélküli társaik. Döntően csak a lakóhely környékén tudják elképzelni a munkavállalást. Ez nagy hátrányt jelent a magyar munkaerőpiacon, amelyre jellemző a gazdaságföldrajzi aránytalanság. Ennek fő oka, hogy a működőtőke egyenlőtlenül áramlott a térségbe, Magyarország nyugati felében növekvő, keleten viszont kevés a beruházás. Előfordul tehát, hogy miközben ugyanabban a szakmában az ország nyugati részében kereslet van, keleten segélyen élnek a szakmabeliek. A fiatalok mobilitását azonban nagyban javítaná a kormány összehangolt terület-, lakás- és foglalkoztatáspolitikája. Ezt szolgálja a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezése is, hogy az odautazás támogatása mellett a csoportos utaztatást és a szállást is támogatni lehessen az idei évtől. Ezek hatékonyságáról egyelőre még nincs értékelhető adat, ám mindenképpen segíti a munkaerő-kereslet és -kínálat összekapcsolását.

Döntő jelentőségű az iskolázottság

A tárca támogatást nyújt a munkaadóknak a munkaerő-toborzáshoz is. Ennek célja, hogy ösztönözzék a beruházókat: olyan térségbe menjenek toborozni, ahol rendelkezésre áll a felesleges munkaerő.

A tárca kalkulál azzal, hogy a pályakezdők életkori sajátossága az önálló élet megteremtésére való törekvés, azonban a felmérésekben a fiataloknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre önerőből képes lenne. Ugyanakkor minden tizedik fiatal állította, hogy változtatna lakóhelyet, ha ebben az állam támogatná. Ez mindenképpen jelzi, hogy a lakástámogatásnak nagy szerepe lehet a munkaerő átcsoportosításában.

A tárca tisztában van azzal, hogy az oktatás és képzés támogatásával a fiatalok jó része még az iskolapadban tartható, s ez után pedig kvalifikáltabban, kevésbé kiszolgáltatottan kerülhetnek a munkaerőpiacra, társadalmi szempontból azonban mégiscsak az az előnyös – és ez a támogatási rendszer lényege is –, hogy a munkanélküli minél hamarabb munkát találjon, képes legyen magáról gondoskodni és így kikerüljön a támogatási rendszerből.

Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a képzős fiatalok majdnem fele keresi a kapcsolatot a munkaügyi központokkal. Számuk azonban egyre csökken, mert egy részük maga keresi az elhelyezkedés lehetőségeit, illetve esetleg egyáltalán nem akar elhelyezkedni, mert eltartják. Mások viszont feketemunka segítségével próbálnak felszínen maradni. Miközben csökken a jelentkezők száma, a kapcsolat a központ és a fiatalok között a korábbiaknál intenzívebbé válhat – véli a főosztályvezető-helyettes.

A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az idén összesen mintegy 160 ezer fiatal lép ki a munkaerőpiacra a különféle iskolatípusokból. Májusban 78 ezer fiatal tett érettségit, a gimnáziumban érettségizettek 55 százaléka valószínűleg felvételt nyer valamelyik felsőfokú tanintézetbe, ugyanez az arány a szakközépiskolában érettségizetteknél 20 százalék. A 78 ezerből a számítások szerint 42 ezren fognak szakmát tanulni. A tárca úgy kalkulál, hogy mintegy 5000 olyan érettségizett, szakképzettség nélküli fiatal jelenik majd meg a munkaerőpiacon, akiknek céljuk lehet az elhelyezkedés. A munkaügyi központok ügyfele várhatóan 3-4 ezer lesz közülük.

A pályakezdő munkanélkülieknek 27 százaléka alacsony iskolázottságú, csupán általános iskolát végzett, vagy még azt sem fejezte be. A prognózis szerint 20 százalékuknak van szakképzettsége érettségivel, 38 százalékuknak szakképzettsége érettségi nélkül, gimnáziumi érettségije szakképzettség nélkül pedig 12 százalékuknak van. A pályakezdő munkanélküliek között mindössze 1 százalék a diplomás. Érdekes adat, hogy a pályakezdő munkanélküliek 40 százaléka nő, 60 százaléka férfi, ami azzal magyarázható, hogy a nők általában alkalmazkodóbbak, ha munkavállalásról van szó. Ugyanakkor a szolgáltatóipar folyamatos bővülésével az ágazat munkaerő-felvevő képessége nő, s itt a nők általában jobban el tudnak helyezkedni.

Javuló esélyek

A munkáltatók előrejelzései alapján az idén hosszú idő után először nő a szakképzetlen fiatalok iránti igény a munkaerőpiacon, a bejelentett igények 23 százaléka ilyen álláshelyre vonatkozik. Ez azzal magyarázható, hogy a segédmunkások iránti igény a beruházások növekedésével összefüggésben nő. A legnagyobb igény azonban általában a szakközépiskolát és szakiskolát végzettek iránt van. A pályakezdők iránti igény leginkább a feldolgozóiparban és a hírközlés, szállítás ágazatában mutatkozik meg, legkevésbé a mezőgazdasági cégek vállalkoznak pályakezdő fiatalok foglalkoztatására.