×

A társas vállalkozások járulékfizetése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 6. számában (1998. június 15.)

 

A társas vállalkozások tagjai a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat is kötelesek fizetni. Nem mindegy azonban, hogy a vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e a társaságban vagy sem, teljes körű biztosított vagy csak kiegészítő tevékenységet folytat, áll-e valahol munkaviszonyban a vállalkozás mellett, hiszen ezek a körülmények jelentősen befolyásolhatják a fizetendő járulékok mértékét.

 

Társas vállalkozás

Kezdjük a fogalmakkal: Az 1996. évi LXXXX. törvény szerint társas vállalkozásnak minősül:

  • a közkereseti társaság,
  • a gazdasági munkaközösség,
  • a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség,
  • a betéti társaság,
  • a korlátolt felelősségű társaság,
  • az ügyvédi iroda,
  • a gépjárművezető-képző munkaközösség,
  • az oktatói munkaközösség,
  • a közhasznú társaság,
  • a szabadalmi ügyvivői társaság.

Társas vállalkozónak pedig a törvény azt tekinti, aki a felsorolt társas vállalkozások valamelyikének a tagja, és a társaság tevékenységében – nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – ténylegesen és személyesen közreműködik.

Biztosítottak

A társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősülő személyek közül azok a teljes körű biztosítottak, akik nem tekintendők kiegészítő tevékenységet folytatóknak. 1998. január 1-jétől csak a saját jogán nyugdíjas társas vállalkozó folytathat kiegészítő tevékenységet. Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény alapján öregségi, elő-, korengedményes, szolgálati, illetve bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjat, rendszeres rokkantsági segélyt, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot kap. A társas vállalkozóknál tehát különbséget kell tenni a teljeskörűen biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató tagok között.

E megkülönböztetés mellett szükségesnek látszik még tisztázni, hogy a társas vállalkozás tagja mikortól tekinthető társas vállalkozónak s így biztosítottnak. Az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja a tagsági jogviszony keletkezése napjától társas vállalkozónak minősül (egyéb biztosítási feltétel nincs), ezzel szemben a gazdasági társaságoknál, a közhasznú társaságnál és a szabadalmi ügyvivői társaságnál nem elég a tagi viszony, hanem a személyes közreműködés is szükséges ehhez. Amennyiben a természetes személy csak törzsbetétet szolgáltat vagy tőkét fektet a vállalkozásba, személyesen közreműködnie tehát nem kell, társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak, ennélfogva e jogcímen nem lehet biztosított (s természetesen járulékot sem kell fizetnie). A gazdasági társaságoknál az a fő kérdés, hogy a tag bizonyos munkatevékenységet milyen jogviszony keretében végez. Amenynyiben munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik személyes közreműködése, más jogcímen már nem tekinthető biztosítottnak. (Nem lehet tehát két jogcímen is biztosítottnak tekinteni a társas vállalkozót.)

Biztosítási kötelezettség

Járulékot a biztosítási kötelezettség kezdő napjától kell fizetni. Ez tarthat a személyes közreműködés kezdetétől annak abbahagyásáig, vagy pedig a tagsági jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig. A személyes közreműködési kötelezettséget ezért nem árt megfelelően rendezni. A gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködését szabályozhatja a társasági szerződés, a taggyűlési határozat vagy egyéb irat, illetve utalhat rá egyéb adat, körülmény (például ha a társaság tagja a munkájáért díjat kap, ha a cég iratain szerepel az aláírása, vagy ha nem részesül ugyan munkadíjban, de saját gépkocsija használatáért költségtérítést vesz fel). A társadalombiztosítási, ellenőrzési gyakorlat személyesen közreműködőnek tekinti az ügyvezetőt, üzletvezetőt azon az alapon, hogy intézi a cég ügyeit, átveszi a postát. A biztosítási kötelezettség a személyes közreműködés – okirattal igazolt – abbahagyásáig, illetőleg a tagsági jogviszony (pl. a gépjárművezető-képző munkaközösségi tagsági jogviszony) megszűnéséig tart. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, már csak azért sem, mert a teljeskörűen biztosított társas vállalkozási tagnál a biztosítási kötelezettség kezdő napjától (ez okirat hiányában az a nap, amelytől a társaság a Gt. szerint a tevékenységét megkezdheti) – főszabályként – a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után járulékot kell fizetni, még akkor is, ha a tag ténylegesen nem vett fel jövedelmet.

Tb-járulékok

A teljeskörűen biztosított tagnál társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésével kell számolni, míg a kiegészítő tevékenységű tag után mindössze a 10 százalékos baleseti járulékot kell fizetni.

A társas vállalkozás a nem kiegészítő tevékenységű tagja után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amelynek mértéke 1997. január 1-jétől 39 százalék (ez 1999-ben 38, majd 2000-ben 37 százalékra csökken). A társadalombiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem, legalább azonban havi átlagban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (19 500 forint). A járulék alapja tehát a személyes közreműködésért járó jövedelem (az osztalék nem számít be a járulékalapba).

Járulékalapot képező jövedelem – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – az összevont adóalapba tartozó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni (ideértve a kis összegű kifizetésekből származó jövedelmet is), továbbá az szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke.

Egyéni járulékok

A társas vállalkozó 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Az a társas vállalkozó, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 7 százalékos nyugdíjjárulékot is fizet (ez 1999-ben 8, 2000. január 1-jétől pedig 9 százalékra emelkedik). Amenynyiben a társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tag, akkor 1 százalékos nyugdíjjárulék és 6 százalékos tagdíj terheli (ez utóbbi 1999-ben 7, 2000. január 1-jétől pedig 8 százalékra emelkedik). A tagdíjat a társas vállalkozó vagy a társas vállalkozás 10 százalékig kiegészítheti. Ezeket a járulékokat – ideértve a tagdíjat is – nevezzük a továbbiakban összefoglalóan egyéni járuléknak.

Az egyéni járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem, legalább azonban havi átlagban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Egyéni járulék azonban legfeljebb a felső határig fizethető, amely 1998-ban napi 4290 forint, egy naptári évre számítva pedig 1 565 850 forint). Az egyéni járulék alapja tehát annyiban tér el a társadalombiztosításijárulék-alaptól, hogy nemcsak alsó, hanem felső határa is van. Amennyiben a tag a jelzett időre a felső határt meghaladó díjat kap, a határon felüli rész után nem kell egyéni járulékot fizetnie.

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a járulékok és a tagdíj alapjánál nem lehet figyelembe venni a minimálbér öszszegét. Ilyenkor ezek a ténylegesen felvett, járulékalapot képező jövedelem után fizetendők.

Amennyiben a társas vállalkozó legalább heti 36 órát dolgozik munkaviszonyban, akkor a társas vállalkozásából származó jövedelme után nem köteles megfizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot.

Ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaságban tagként végez személyes közreműködést, akkor a minimálbér után csak az egyik gazdasági társaságnál kell járulékot fizetnie (ő választja ki, hogy melyiknél). A tag valamennyi érintett gazdasági társaságát írásban köteles értesíteni a választásáról január 31-éig. A többi gazdasági társaságnál ilyenkor a járulékok (a tagdíj) alapja csak a ténylegesen felvett, járulékalapul szolgáló jövedelem lehet (ha van ilyen). Amennyiben a társas vállalkozónak év közben keletkezik több jogviszonya, vagy a kiválasztott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, ám továbbra is több helyen van társas vállalkozói jogviszonya, újra választania kell, s ismét csak értesíteni köteles a többi társas vállalkozást, mégpedig a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül. Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

Kiegészítő tevékenységet folytató tag

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társaság tevékenységében társas vállalkozóként személyesen közreműködő tagja után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. Ennek alapja a tag részére a személyes közreműködésért kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező adóköteles jövedelem. (A járulékalapot képező jövedelem meghatározására lásd a tb-járuléknál írtakat.) Ebben az esetben sem kell az osztalék után járulékot fizetni. Ennek a járuléknak sincs alsó, illetve felső határa, így a társas vállalkozásnak csak akkor keletkezik balesetijárulék-fizetési kötelezettsége, ha a személyes közreműködésre tekintettel járulékalapot képező adóköteles jövedelmet fizetett a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem