Az idén március 1-jén életbe lépett kormányrendelet (várhatóan szeptembertől) alighanem megtizedeli a munkaközvetítő cégeket. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a 300, illetve 500 ezer forintos tevékenységi biztosíték távol tartja majd a piactól a tisztességtelen ügyeskedőket. A rendeletnek elsősorban a multinacionális közvetítő társaságok, illetve a munkát keresők lesznek a nyertesei.
Szigorúbb feltételekhez kell igazodniuk március 1-je óta a magán-munkaközvetítőknek, mivel ekkor lépett hatályba az a kormányrendelet, amely ennek a tevékenységnek feltételeit rögzíti. Ennek értelmében csak megfelelő irodával, szakképzett dolgozóval rendelkező, bejegyzett cégek, vállalkozók végezhetnek ilyen tevékenységet. A munkaközvetítőknek kötelező regisztráltatniuk magukat a helyi, megyei, illetve fővárosi munkaügyi központoknál, egyben igazolva, hogy eleget tesznek az előírásoknak. A szigorításra azért volt szükség, mert az elmúlt években sok szélhámos közvetítő kihasználta a munkát keresők kiszolgáltatottságát. A munkaközvetítőknél jelentkezők biztonságát szolgálja a munkaügyi központoknál ellenszolgáltatás nélkül hívható telefonvonal, amelyen az érintettek tájékoztatást kérhetnek a munkaközvetítőkről.
Kis összeg letétbe
A belföldi közvetítést végző cégnek 300 ezer forint biztosítékot kell elhelyezni egy pénzintézetnél, míg ha külföldre közvetítenek, ez az összeg 500 ezer forint. Bár ez korábban is természetes lett volna, a kormányrendelet azonban kiemeli, hogy tilos közvetíteni nem létező állásokat, továbbá nem megengedett a munkát keresők bármiféle hátrányos megkülönböztetése sem.
A munkaügyi központok jogosultak ellenőrzést végezni a magán-munkaerőközvetítőknél, és a szabálytalanságokat 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják.
Pethő Sándor, a Munkaügyi Minisztérim (MüM) munkatársa elmondta: jelenleg 432 magán-munkaközvetítőt tartanak nyilván. A kormányrendelet fél év türelmi időt ad a biztosíték megfizetésére azon cégek számára, amelyek még március 1-je előtt bejelentették magán-munkaközvetítői tevékenységük folytatását. 1998. szeptember 1-je után azonban már csak olyan cégek működhetnek legálisan, amelyek befizették a letéti díjat és az új feltételek szerint tevékenykednek. Mivel a jelenleg regisztrált 432 munkaközvetítőből számos olyan akad, amelyeket csak a cégbíróságon bejegyzett tevékenységi kör alapján sorolnak ide, de közvetítői tevékenységet valójában soha sem végeztek, szeptembertől a magán-munkaerőközvetítők száma akár a tizedére is visszaeshet. A piaci szereplők várható drasztikus csökkenését a MüM-höz visszaküldött statisztikai adatlapok alacsony száma is igazolni látszik. Bár törvény írja elő a cégek kötelező adatszolgáltatását, de a 432-ből alig több, mint 60 magán-munkaközvetítő válaszolt.
Becslések szerint az adó- és társadalombiztosítási számmal sem rendelkező, illegális munkaközvetítők száma megközelíti a regisztráltak számát. Ezen irodák közül kiemelt egyet, amely a múlt év végén több mint 3000 embert csapott be azzal, hogy Mozambikba közvetíti ki őket fakitermelési munkára. Az ilyen jellegű látványos ügyek azonban egyre ritkábbak. Az elmúlt évben a szakmán belül már megkezdődött a tisztulási folyamat, aminek megerősödéséhez a kormányrendelet várhatóan hozzájárul majd.
Mivel a jogalkotás folyamata két évig tartott, a rendelet kissé megkésett.
Ellenőrzés mellett
A 432 regisztrált munkaközvetítő közül értelemszerűen a legtöbb, 169 a fővárosban található. Márton László, a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) szakreferense elmondta: a 169 nyilvántartott közvetítőből eddig 14 jelezte, hogy az új feltételekkel a jövőben is működni kíván. Egy reprezentatív felmérés szerint azonban szeptember 1-jéig várhatóan összességében 48-50 budapesti közvetítő fogja magát regisztráltatni, amiből 8-10 lesz új. A megyei, illetve a fővárosi munkaügyi központok kiterjedtebb jogkört kaptak az ellenőrzésre, de erre vagy csak bejelentés alapján kerülhet sor, illetve akkor, ha a munkaügyi központok revizorai szúrópróbaszerűen ellenőriznek egy-egy magát újságban hirdető munkaközvetítőt.
A munkaközvetítők között egyre inkább terjed az a szokás, hogy nem kérnek pénzt a munkát keresőktől, és csak a sikeres közvetítés után kapnak jutalékot a munkát kínálóktól. Ezáltal a munkát keresők bizalma nem rendül meg a munkaközvetítőkben. A közvetítők magas követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben. Ez utóbbi momentum a közvetítő elismertségét emeli a munkahelyeket felkínálók előtt azzal, hogy minőségi munkaerőt ajánlanak nekik. A munkát keresőknek a költségmentes kiközvetítés azért is hatékony módszer, mert mind a munkát ajánlók, mind a munkát keresők szívesen fogadják. Ez is hozzájárul a munkaerő-közvetítői piac tisztulásához.
Az új feltételek szerint magát bejegyeztető 14 fővárosi közvetítő egyike sem kér pénzt a munkát keresőktől. Ugyanakkor egyes, magukat regisztráltatni szándékozó cégek emiatt visszaléptek a regisztrációtól.
Molnár Pál, az FMK Ellenőrzési Osztályának vezetője elmondta: az intézményeket folyamatosan ellenőrzik. A szabálytalankodókra négy ok miatt vethetnek ki 1-től 50 ezer forintig terjedő rendbírságot. Ezek: az adatszolgáltatási, a bejelentési és a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, valamint az ellenőrök akadályozása. A múlt évben ilyen okok miatt 27 esetben marasztaltak el magán-munkaközvetítőt. A munkaügyi központ ellenőrei az idén eddig 20 alkalommal tártak fel mulasztást, amit 140 ezer forint rendbírság kiszabásával büntettek.
Fiktív munkaközvetítés
Bejelentés nélkül a közvetítői tevékenységet a rendelet szerint nem lehetne végezni. Külföldre történő közvetítés esetén még nagyobb a szabálytalanság, ha a közvetítőnek nincs szerződése a külföldi munkaadóval. Ilyen esetekben fiktív munkaközvetítésről beszélhetünk, és jogos az a feltételezés, hogy a munkaközvetítő célja a jogtalan haszonszerzés volt és nem a munkát keresők munkához juttatása. Ha erős a gyanú arra, hogy a cég célja a jogtalan haszonszerzés volt, a munkaügyi központ feljelentést tehet a rendőrségnél. Erre a múlt évben mindöszsze egy esetben, míg az idén, az év eddig eltelt részében 2 alkalommal került sor. Az egyik esetben egy 5 éve illegálisan működő cég Izraelbe közvetített" több száz embert külföldi munkavállalási engedély nélkül. Mint kiderült, az elkövetők egy öt éve megszűnt társaság nevével éltek vissza.
A magas jövedelemmel kecsegtető külföldi ajánlatok szórólapjait és szerződéseit olyanok készítik, akik járatosak a munkajogban. Külön kategóriába tartoznak az úgynevezett bérelt telefonvonallal nyerészkedők. A percenként 150-180 forintba kerülő beszélgetési díjak jelentős hányadát a telefontársasággal szerződést kötő zsebeli be. Ebben az esetben az üzenetrögzítőre elmondott tájékoztató 10. perce után hangzik el a további kapcsolatfelvételre alkalmat adó cím. Az így kifizetett csaknem 2000 forint, valamint a csak ez után fizetendő regisztrációs díj általában 5000 forintjába kerül a munkát keresőknek, akik az esetek többségében hiába várják a társaság további jelentkezését. Az FMK ellenőrzési osztályának vezetője kiemelte, hogy a bérelt telefonvonallal ügyeskedőket eddig igen nehéz volt rajtakapni. De áprilisban sikerült egy telefonos" közvetítőre rábizonyítani, hogy ténylegesen nem végzett közvetítést, csupán jogtalan haszonszerzésre használta a bérelt telefonvonalat. Az irodát az FMK feljelentette a BRFK-nál, ahol elkezdték a vizsgálatot.
Vidéken még kevesebb iroda
A főváros után Borsod megyében található a második legtöbb, 37 magán-munkaközvetítő iroda. Nár Edit, a megyei munkaügyi központ jogi osztályának vezetője elmondta, hogy eddig mindössze 1 új működési bejelentés érkezett hozzájuk. A március 1-je óta működő zöld vonalon elsősorban megbízható és legálisan működő munkaközvetítőket keresnek. A panaszok jelentős része – az országos tapasztalatokkal egybehangzóan – a külföldre, elsősorban a Németországba munkát közvetítőkre vonatkozik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 10,6 százalékos országos átlagot messze meghaladó (18 százalékos) a munkanélküliségi ráta. Jogos lenne az a feltételezés, hogy a főváros után ebben a megyében található a legtöbb munkaerő-közvetítő iroda. Ezzel szemben mindössze 7 regisztrált iroda működik, közülük 5 Nyíregyházán.
Temesfalvi Miklós, a Szabolcs Megyei Munkaügyi Központ vezetője úgy nyilatkozott, hogy a március 1-jei kormányrendelet életbelépése óta új bejelentési kérelmet nem kaptak. Panaszos bejelentésük sem volt. A vezető szerint a munkaközvetítők száma azért kevés, mert ebben a megyében az eredményes közvetítés érdekében túl sok energiát kell a közvetítőknek befektetni az elérhető jövedelemhez képest. Ennek egyik oka, hogy a szabolcsi munkaerő-kínálat alacsony képzettségű. A másik magyarázat az lehet, hogy ebben a régióban kevés a multinacionális cég, amely a kvalifikált, jól képzett, idegen nyelvet beszélő munkaerő felkutatására adna megbízást a fejvadász típusú munkaerő-közvetítőknek.
Multik a piacon
Az egyik legjelentősebb hazai munkaközvetítő társaság az Adecco Hungary Kft., amely a svájci központú Adia és a francia Ecco multinacionális társaságok 1997. január 1-jei egyesülése után jött létre, bár az Adia keretein belül már 1991 óta működik.
Jónás Anikótól, a társaság budapesti irodavezetőjétől megtudtuk, hogy az anyacég csaknem 8 milliárd svájci frankos éves bevételével a világ legnagyobb munkaerő-kölcsönző, -közvetítő cége, 45 országban, 3000 irodával van jelen. Legfontosabb szolgáltatásuk, az állandó munkaerő-közvetítés mellett számos, világszerte kipróbált szolgáltatással jelentkeznek Magyarországon is. Magyarországi adatbázisuk 4000-nél több nevet tartalmaz. A munkavállalókról folyamatosan érkeznek az információk az adatbázisba. A pályázók nyilvános kiajánlása előtt szerződéskötésre kerül sor az Adecco és a megbízó között, ami garanciát ad arra, hogy a jelöltek személyiségi jogai nem csorbulhatnak, adataikat mindkét fél kötelezően bizalmasan kezeli.
A közvetítéssel alkalmazott munkatársért az Adecco 60 naptári nap garanciát vállal. Amennyiben az adatbázisból való keresés nem kielégítő, akkor jön szóba a vezető munkatárs megtalálásának egyik leghatékonyabb, ugyanakkor legidőigényesebb és legköltségesebb módja: a direkt keresés, az úgynevezett fejvadászat. Ebben az esetben a munkatárs megtalálásának átfutási ideje hosszabb (3-4 hónap), de ennek kompenzációjaképpen a vállalt garancia időtartama is megnő (6-12). Az Adecco eredményességét mutatja, hogy az időszakosan alkalmazott munkatársak után kifizetett órák száma 1996-ban 214 ezer óra volt, míg az állandó munkatársként elhelyezett jelöltek száma 259 volt. Az általuk kiközvetített munkavállalók beválási aránya is kiemelkedően magas, 95 százalékos.
A magyar munkaerő-közvetítő piac 4-5. legnagyobb cégének nevezhető, 6 éve működő TopSec Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Pál örömmel fogadta a kormányrendeletet. A társaság a múlt évben csaknem 400 eredményes közvetítést végzett. A társaság nem kér pénzt a munkát keresőktől. Elsősorban irodai adminisztrátorok belföldi közvetítésével foglalkoznak. Kialakult állandó partnerkörük van, a megrendelések több mint háromnegyed részét régi megbízóiktól kapják. Megkésettnek tartja a szakma szabályozását, szerinte a piaci arányok már kialakultak.
A Budapest Business Journal áprilisi számában az 50 legjelentősebb fővárosi munkaközvetítő cégről készített összehasonlításból a rendelkezésre álló adatok alapján kiderül, hogy a közvetítők fő kliensei multinacionális cégek. Az átlagos keresési idő egy és három hónap között ingadozik. A közvetítők nagy részének van saját állandó adatbázisa, amelyben átlagban 5-6 ezer munkát kereső és munkahely található, de akad közöttük 65 ezer adatot tartalmazó is. Az Adecco sikeres kihelyezéseinek több mint 70 százalékát saját adatbázisából tudta kiajánlani. A társaságok többsége (csaknem 30) azonban közvetlenül keresi meg a megfelelő munkaerőt. Ezek mellett csaknem 10 olyan közvetítő társaság működik a fővárosban, amely elsősorban a hirdetések eredményességében bízik.
Harmada sem marad
Ezek az adatok egybecsengenek a MüM és a munkaügyi központok szakembereinek előrejelzésével, amelyek a munkaerő-közvetítői piac szereplőinek várható drasztikus csökkenéséről szólnak. Az FMK fentebb idézett felmérése alapján a jelenleg regisztrált 169 budapesti közvetítőből várhatóan 48-50 fog szeptembertől működni. Valószínű tehát, hogy a 169 regisztrált budapesti cég kevesebb mint egyharmada fog talpon maradni.
A megmaradási arány azonban országosan feltételezhetően rosszabb lesz.
