Az információ hatalom, különösen a gazdasági szektorban, ahol jelentős üzletek múlhatnak azon, hogy elegendő mennyiségű és hiteles információval rendelkezik valaki leendő partneréről. Az információszerzés módja attól függ, hogy milyen mélységű, mennyire ellenőrzött adatokat kíván valaki tudni, illetve milyen pozícióból teszi ezt: nemzetközi tender kiírójaként, esetleg csak a konkurenciára kíváncsi. Fontos az is, hogy ki mennyi pénzt tud vagy kíván szánni a tájékozódásra.
A cégekre vonatkozó általános adatok, például a társaság tevékenységi köre, címe, telefonszáma, esetleg vezetőinek neve egyszerűen megtudható a számtalan céginformációs kiadványból (Yellow pages, ABC, telefonkönyv), illetve elérhető az Internet WEB-oldalain levő cégjegyzékekből, honlapokból, forgalmazói listákból. Ezek az információk azonban többnyire a cégek saját adatai vagy fizetett adatok, megbízhatóságuk gyakran kétséges. Mégis, ha valaki egy bizonyos tevékenységi körben működő cégekről kíván tájékozódni, a kontaktus keresésére ezek az információk is alkalmasak.
A cégek hiteles adatait, mérlegét a cégbíróságok tartják nyilván, és nyilvánosságukról jogszabályok rendelkeznek. Magyarországon 1998. június 16-tól az új, a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel (Gt.-vel) egyidejűleg lép hatályba az 1997. évi CXLV. törvény, amely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szól. Az új szabályozással egységes szerkezetbe, törvényi szintre kerülnek a cégeljárás – eddig részben törvényerejű rendeletben, részben miniszteri rendeletben levő – rendelkezései.
Működik az adatvédelem
A törvény deklarálja a cégnyilvántartás teljes körű nyilvánosságát: bárki megismerheti a cégjegyzék érvényes, illetve korábban hatályos, már törölt adatait. Mivel az egyes cégbíróságokon, így például a megyékben csak az ott nyilvántartott társaságok adatait tárolják, nagy igény volt arra, hogy központi nyilvántartásból az ország bármelyik cégbíróságán bejegyzett vállalkozás adatai lekérdezhetők legyenek. Az Igazságügyi Minisztériumon belül már korábban felállították a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatot, amely arra hivatott, hogy a cégbíróságok cégjegyzékeiben szereplő adatokat – betűre pontosan – megadja.
A számvitelről szóló törvény alapján minden cég köteles éves beszámolóját a cégbíróságon letétbe helyezni. (Ezek a dokumentumok ugyancsak a cégnyilvántartás részei, és a cégbíróságokon megtekinthetők.) Emellett az úgynevezett kettős könyvvitelt vezető társaságoknak az éves mérlegbeszámolót a szolgálatnak is meg kell küldeni. Az adatokat számítógépre viszik és a mérlegadatok lehívhatók.
On-line kapcsolat
Az éves jelentéseket a szolgálat három év óta dolgozza fel. Nem is titkolják, hogy mivel a mérlegek májusban érkeznek – 200 zsáknyi papír és dosszié –, számítógépre vitelük sok időt vesz igénybe, vagyis az 1997. évi mérlegek teljes körű lekérdezése a nyáron lehet aktuális.
A törvény szerint a szolgálattól kérhető a bejegyzett cégadatok szempontok szerinti csoportosítása is. Itt azonban fontos tudni: ha a csoportosított cégadatok természetes személyre vonatkoznak – valaki mely cégnél tag, cégjegyzésre jogosult-e, ellát-e vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tag-e –, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény miatt jelenleg csak meghatározott és indokolt esetben teljesíthetők.
Az IM Céginformációs Szolgálattól kétféle módon lehet adatokat kérni: nyomtatványon személyesen vagy on-line módon, számítógépen keresztül. A nyomtatvány a cégbíróságon, illetve Budapesten a szolgálat ügyfélszolgálati irodájában – Budapest V., Szalay u. 16. – szerezhető be, és az ügyfélszolgálati irodán félfogadási időben vagy postai úton, illetve a kérés telefaxon (132-8902) adható be. Mindig csatolni kell a költségtérítés megfizetésének igazolását is, kivéve ha arról egyedi megállapodás van. A szolgálat a kért céginformációt legkésőbb 5 munkanapon belül köteles megadni.
A céginformáció közvetlenül, online úton is kérhető. A szolgálatnak jelenleg 56 on-line előfizetője van, közülük 14 államigazgatási szervezet, 16 információkat továbbadó úgynevezett disztribútor szervezet, illetve 26 egyéb felhasználó: sajtóorgánum, tanácsadó cég, munkaügyi központ stb. Lényeges változás, hogy a szolgálattól kapott dokumentumok, másolatok 1998. június 16-ától hitelesnek számítanak. Vagyis ha az ügyfeleknek esetleges bírósági vagy hatósági eljárásban a cégadatokat közokirati formában kell igazolnia, azokat már nemcsak az illetékes cégbíróságtól, hanem a szolgálattól is beszerezhetik.
A cégbíróság és a szolgálat mellett a cégnyilvánosság harmadik szintje a Cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja. Ebből nemcsak a cégjegyzék adatai és azok változásai követhetők nyomon, hanem valamennyi, a cég léte, működése szempontjából alapvető fontosságú bírósági határozat, illetve a céggel kapcsolatos eljárás is. Így a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítását, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését vagy a hivatalbóli törlési eljárás megindítását.
A Cégközlönyben igen fontos szerepet töltenek be azok a közlemények, amelyeknek közzétételéről nem a bíróság gondoskodik, hanem az érintett társaság. Ezek a közlemények rendszerint olyan, a cég által elhatározott változásokra, illetve döntésekre vonatkoznak, például a törzstőke leszállításának terve, a cég szétválására vonatkozó közlemény, illetve a végelszámolással kapcsolatos végelszámolói hirdetmény.
Cégek a piacon
A Creditreform-Interinfo Kft. 1990-től működik Magyarországon. Nyugat-európai – német – mintára elsőként kezdte meg a cégminősítő céginformációk – egységesített formájú – szolgáltatását. Ez a társaság a hangsúlyt a cég minősítésre helyezi, vagyis minden esetben a cég bonitását – megbízhatóságát és fizetőképességét – is vizsgálja. A megbízhatóságot 100-tól 600-ig terjedő skálán értékelik.
A kért cégadatokat Európából normál megrendeléssel általában 2 hét alatt, Afrikában a normál tempó 4 hét, Amerika legtöbb országában 5 hét alatt lehet beszerezni.
A Creditreform Kft.-vel szorosan együttműködik a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt., amely partnereinek ugyancsak nyújt igény szerint céginformációt.
A piac szereplője a Kerszöv Komputer Kft. is, amelynek ügyfélszolgálatán elmondták: azon üzletfeleik számára, akik előfizetők a CD Jogtárra és a CD Céghírekre, közvetlen on-line kapcsolatot nyújtanak az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához. Ezek az ügyfelek felhasználói azonosítót és jelszót, illetve bizonyos forintösszegig hitelkeretet kapnak, vagyis ennek erejéig számukra az adatszolgáltatást megelőlegezik.
Kamarai partnerkereső
A gazdasági kamarák megalakulásuk után sokáig küszködtek a kamarai tagok cégregiszterének összeállításával, amelyhez szinte csak önerőre támaszkodhattak. Mára már létezik vállalkozói lista, amely a legfontosabb adatokat tartalmazza. A nyilvántartással és a naprakészséggel a kamarák sem elégedettek, az adatbázis frissítése állandóan napirenden van. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál azonban cégadatok iránt nem érdemes érdeklődni, mert az itt levő országos adatbázis nem nyilvános, az csak elemzési, statisztikai célokat szolgál, egyedi információkat – adatvédelmi okok miatt – nem szolgáltatnak.
A megyei kamarák abban tudnak felvilágosítást adni, hogy a lekérdezett egyéni vállalkozó regisztrált tag-e, és van-e ellene etikai eljárás. A területi, megyei és a fővárosi kamarák tagjaiktól évente kérnek adatokat, de a kereskedelmipartner-közvetítés során a címlistákon csak azokat nevezik meg, akik a kamarát ezen az adatlapon erre felhatalmazzák. A kamarák céginformációt nem szolgáltatnak. Nyilvános viszont a napokban megjelent háromnyelvű, "Üzleti partnerek Magyarországon" CD. Ezen több mint 4 ezer olyan cég és vállalkozó adata található, aki érdekelt a bérmunkában, a kooperációban, a gyártásban vagy a kereskedelemben, partnert keres, és hozzájárult adatai közzétételéhez.
Fogalmak tisztázása
Az üzleti adatok, információk értékesítésével foglalkozó cégek érdekeik védelmében szövetségbe tömörültek. Nagy István, a Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke úgy látja: Magyarországon a piacgazdaság kiépülésével egy időben kezdődött meg a céginformációs szolgáltatás, de a szakma mindjárt kezdetben elvesztette hitelét. Profi cégek híján bűnmegelőző, magánnyomozó vállalkozások léptek fel céginformációk szállítójaként. Az átalakuló magyar gazdaság szereplőinek először azt kellett megtanulniuk, hogy valójában mi a céginformáció és mire használható. A fogalmak ma is keverednek, hiszen más a cégadat és más a céginformáció – ez utóbbi a cégbírósági hivatalos adatokat, a cég működésére vonatkozó tényeket és a minősítést, a cég megbízhatóságát is tartalmazza.
A céginformáció használata az utóbbi években terjed, kultúrája javul. Nagy István mégis úgy véli, hogy ugrásszerű igény a megbízható céginformációk iránt a banki és hitelkártyák elterjedésével, a készpénzes fizetés visszaszorulásával lesz. Jelenleg az üzletek nagy részét készpénzben kötik, a pénzt azonnal kifizetik, távozás után nincs szükség további információra. A minősített céginformációk ideje a gazdaság stabilizálásával és a banki átutalások általánossá válásával jön el.
Kölcsönös érdeklődés
Céginformációt az ezzel foglalkozó vállalkozásoktól kérhet külföldi cég magyar partneréről, magyar társaság másik magyar társaságról, illetve magyar vállalkozás külföldi társaságról. Kezdetben jellemzően – a magyar piac nyitásával – külföldiek érdeklődtek magyar cégekről, majd lassan a magyar gazdálkodó szervezetek vezetői is feltették kérdéseiket. Először a külkereskedelmi cégek kaptak észbe, hogy átrendeződött a piac, új, eddig ismeretlen cégek jelentek meg, amelyekről tájékozódni kell. Magyar cégek nyugati cégekről kevés esetben informálódnak a mai napig is, annál nagyobb viszont az igény orosz vagy román vállalkozók adatai iránt. Megfigyelhető: a nyugati partner iránt néha akkora a bizalom, hogy szóba sem kerül a céginformáció igénye, pedig számos keserves példa igazolta, hogy ez a nagyvonalúság luxus. Keletre már sokkal óvatosabb az üzleti szféra, és üzletkötés előtt adatok után kutat, bár ezen információszolgáltatás megbízhatósága, stabilitása még hagy kívánnivalót.
Magyarországon mára a céginformációs piac letisztult, ismertek a szereplők. A piacon három nagy szolgáltató vegyesvállalat, illetve több kisebb cég működik. (A három nagy: Dun and Bradstreet, a Intercredit Bp. Kft., és a Creditreform-Interinfo.) A céginformációk 3000-30 000 forint közötti ársávban elérhetők, attól függően, hogy mely országból és milyen gyorsan kell a céginformáció. A magyar vállalkozások leggyakrabban német és osztrák ügyfelekről kérnek adatokat. A szakember szerint nemcsak a fizetőképesség miatt érdemes a leendő ügyfélről még a tárgyalások előtt tájékozódni, az alkupozíciót is javíthatja, ha valaki tudja, mekkora gazdasági erőt képvisel partnere.
A cégbíróság hivatalos adataira a céginformációs szolgáltatók is támaszkodnak, ám gondot okoz, hogy a cégbírósági adatok nem mindig naprakészek. A másik probléma az, hogy a megyei cégbíróságokon korlátozott a hozzáférési idő. A szövetség elnöke szerint ezen a ponton sérül a cégnyilvánosság. A szükséges adatok valójában lekérhetők az Igazságügyi Minisztériumban levő Céginformációs Szolgálattól, de az már nem ingyenes, térítést kell érte fizetni. (A szövetség máig kifogásolja, hogy a szolgálat piaci szereplő lett, holott információs monopóliumra törekszik.) A szolgáltatókkal szemben viszont követelmény, hogy az információ friss legyen, így más forrásból is tájékozódniuk kell: különböző adattárakat használnak, a lekérdezett vállalattal interjút készítenek, sajtófigyelést rendelnek stb. Az úgynevezett referenciavizsgálatokba beletartozik a szállítók, a vevők vizsgálata és megkérdezése is, amellyel a fizetőképességet és a fizetőkészségét vizsgálják.
Nagy István szerint érdemes fontolóra venni az adatvédelmi törvény módosítását. Míg a cégekre vonatkozó adatok minden vonatkozásban nyilvánosak, a magánszemélyek esetében – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény révén – nem így van. Nagy István szerint nyilvános forrásból származó adatok eredménye nem feltétlenül sérti a személyes jogokat. A szövetség elnöke úgy véli: a "Fenyő-gyilkosság" és a gazdasági öszefonódások felderítése kapcsán többen szorgalmazták ennek a szigorításnak az oldását.
A bizonytalanság egyik oka talán az, hogy céginformációs szolgálatoktól kapott adatokat számos esetben a sajtó vagy a felhasználó más, idegen célra is publikálta, holott alapszabály: a céginformáció mindig annak szól, aki kéri.
