Egészen a közelmúltig kaotikus állapotok uralkodtak a hazai cégbíróságokon, különösen a fővárosban. Rendkívül nagy volt a lemaradás az ügyek intézésében, gyakran hónapokig, sokszor egy évnél is tovább kellett várni egy-egy cégbejegyzésre. A statisztikai adatok tükrében viszont megállapítható, hogy az elmúlt esztendőben látványos fordulat történt ezen a területen. Zumbok Ferenc, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának helyettes vezetője, aki 1997 júniusától a következő év elejéig volt a Fővárosi Bíróság Cégbíróságának megbízott elnöke, a kedvező változás okairól is szólt a cégbíróságok tevékenységéről adott nyilatkozatában.
Múlt év októberében a Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál még több mint 86 ezer volt a folyamatban levő ügyek száma. Idén márciusra viszont már csak alig valamivel több, mint 26 ezer elintézetlen ügy maradt az ország legnagyobb cégbíróságán, ahol 60 bíró dolgozik. Az éveken át halmozódó restancia az elmúlt fél évben havonta tízezernél is több elintézett üggyel csökkent, noha természetesen az érkező új ügyekkel is foglalkozni kellett. A diagramok összehasonlításából az a következtetés is levonható, hogy a fővárosi cégbíróság – ahol a budapesti székhelyű gazdasági társaságokkal, tehát az ország cégeinek igen jelentős hányadával foglalkoznak – eredményessége döntő módon befolyásolja a folyamatban maradt cégügyek összesítését. Az országos összesítés szerint az idén januárban még csaknem 67500, februárban mintegy 55500, márciusban viszont kevesebb mint 43000 cégügy maradt folyamatban. 1997 júniusában több szálon futó, nagyszabású átalakítás kezdődött el a fővárosi cégbíróságon. Az új vezetés radikális munkaszervezési változtatásokkal és néhány számítógép rendszerbe állításával megfordította a negatív tendenciát.
A csődhelyzet felszámolása
A fővárosi cégbíróság egész hivatali rendszerét át kellett szervezni, ugyanis totális csődhelyzet volt. Az iratok – a bírósághoz való benyújtást követően – 2-3 hónap alatt jutottak el a bírókhoz. Az új számítógépes rendszerek bevetésével a cégbíróságokon dolgozók megtanulták kezelni a gépeket, s felismervén a rendszer előnyeit, mindjárt gyorsabb lett a munka.
A kormány 1997. április végén hozott döntése értelmében az ország cégbíróságai összesen 150 millió forint támogatásban részesültek, amelynek több mint a felét a legsúlyosabb helyzetben levő fővárosi cégbíróság használhatta fel. Az V. kerületi Nádor utcában található cégbíróság a 80 millió forint támogatást kisebb számítógépek beszerzésére, néhány új technikai munkatárs alkalmazására, a bírósági épület átalakítására, valamint a túlmunkadíjak kifizetésére kapta – folytatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának helyettes vezetője. A fenti öszszeg mintegy felét a cégbírósági épület belső udvarának befedésére fordították. Ezzel az ügyfélfogadás körülményeit tették kulturáltabbá – ugyanis addig az ügyfelek télen-nyáron a szabad ég alatt várakoztak. A terület alatt levő pince ily módon irattárolásra is alkalmassá vált.
Kötelező minimum
Zumbok Ferenc rendkívül fontos szempontként említette, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács múlt év december eleji ülésén hozott határozatában – a magyar igazságszolgáltatás történetében először – normarendszert állapított meg a cégbírák számára. Ennek értelmében havonta legalább 140 ügyet kell elintézniük, ellenkező esetben az illetékes bírósági elnök retorzióval élhet a nemteljesítővel szemben. Ilyen ügyben mindeddig nem került sor felelősségre vonásra, ugyanis a cégbírók gyakorlatilag kivétel nélkül megfeleltek ennek a követelménynek. A retorziók skálája az otthon dolgozási kedvezmény elvonásától – a folyamatosan havi 140 ügy alatt teljesítők esetében – a bírói pályára való alkalmatlanság vizsgálatának elrendeléséig terjed.
Arra a közbevetésre, miszerint egyesek a normarendszer bevezetését a bírói függetlenség csorbításának tekintik, Zumbok Ferenc úgy reagált, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mindezt megteheti, ugyanis a túlnyomórészt bírókból álló testületnek törvényi felhatalmazása van a követelmények meghatározására.
A Fővárosi Bíróság Cégbíróságának volt vezetője egyetért azzal: képtelenség lenne, hogy Budapesten két évet kelljen várni egy cég bejegyzésére, miközben Münchenben három nap alatt elintézik az ügyet. Hozzátette ugyanakkor, hogy mára a fővárosi vált a leggyorsabb hazai cégbírósággá, átlag 2-3 hét egy ügy átfutási ideje. Zumbok Ferenc ezt több szempontból is figyelemre méltónak tartja. Egyrészt meggyőződése, hogy az új cégeljárási törvény június közepén történő hatálybalépéséig a fővárosi cégbíróság kezelhető szintre – jóval 20 ezer alá – tudja ledolgozni az ügyhátralékát, és véleménye szerint a havonta érkező mintegy 6-7 ezer új ügy feldolgozása sem okozhat problémát.
Betartható határidők
Másrészt az egész országban, így természetesen a fővárosban is végrehajtható lesz az új cégeljárási törvény, amely kimondja: ha a bíróságok a rendelkezésükre álló 30, illetve 60 nap alatt nem jegyzik be a cégeket, akkor a cégbejegyzés legkésőbb az előbbi időpontoktól számított kilencedik napon a benyújtott kérelemnek megfelelő tartalommal automatikusan létrejön. Ilyen esetekben a társaságok anélkül kerülnének a cégnyilvántartásba, hogy a bírók áttanulmányozták, ellenőrizték volna az iratokat. Zumbok Ferenc szerint azonban egyáltalán nem fenyeget az a veszély, hogy a cégbíróságok ne tudnák betartani majd a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság) esetében a 30 napos, a korlátolt felelősségű, valamint a részvénytársaságoknál pedig a 60 napos bejegyzési határidőt. (Érdekesség, hogy az ország néhány megyéjében, így például Vasban vagy Veszprémben az átlagos bejegyzési határidő már tavaly nyáron is jóval 60 nap alatt volt. Ugyanakkor viszont a keleti országrész néhány nagyobb megyéjében, például Békésben és Hajdú-Biharban ebben az időszakban még átlagosan fél évet kellett várniuk az ügyfeleknek.)
Egyablakos rendszer
Zumbok Ferenc az új szabályozástól azt várja, hogy naprakésszé, átláthatóvá teszi a cégnyilvántartást, és ezzel jelentősen megkönnyíti a cégek, valamint a velük kapcsolatban álló üzletfelek helyzetét is. A cégbíráskodást a bírósági rendszer részének, de egyúttal olyan szolgáltatásnak tekinti, amely megfelelő hozzáállást, udvariasságot és gyorsaságot igényel az ügyeket intéző személyektől.
Végül fontos változásként említette, hogy az új cégtörvény leegyszerűsíti a cégbejegyzést. Jelenleg az, aki céget akar alapítani, hatóságtól hatóságig szaladgál, amíg beszerzi a szükséges iratokat, és kérelmét benyújthatja bíróságra. Az új cégjogi törvény az úgynevezett egyablakos rendszert valósítja meg. Ennek lényege, hogy az ügyfél a cégbíróságnál benyújtja a kérelmét, ezt követően pedig számítógépes rendszeren keresztül kap többek között adó- és társadalombiztosítási számot, illetve statisztikai regisztrációs jelet. Gyakorlatilag egy helyen, egy időben a cégbíróságon mindent el lehet majd intézni.
