A nemzetgazdaságban – a bányászatot kivéve – a munkabalesetek száma tavaly az alábbiak szerint alakult:
| Munkabalesetek száma előző év százalékában | |||
|---|---|---|---|
| Összesen | 26 825 | 95,0 | |
| ebből halálos | 142 | 96,8 | |
| csonkulásos | 320 | 90,4 | |
Az összefoglaló táblázat adatai szerint 1997-ben az összes munkabalesetek száma 5 százalékkal volt kevesebb, mint 1996-ban. Tavaly több megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségen megvizsgálták, hogy a munkabalesetek jegyzőkönyvei alapján mit lehet tenni a hasonló balesetek megelőzésére.
A Fővárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség illetékességi területén azt tapasztalták, hogy a munkabalesetek száma az 1996. évihez viszonyítva 13 százalékkal csökkent. (A csökkenés mértéke szerényebb (6 százalék), ha az 1996. évben bekövetkezett szalmonellás fertőzés miatti jelentős számú munkaképtelenséget figyelmen kívül hagyják.) Több felügyelőség tapasztalata szerint is jelentős lehet az olyan balesetek száma, amely feketemunka során következett be, amelyekről sem a hatóságok, sem az egészségügyi intézmények nem szereznek tudomást. A legális munkaviszonyban foglalkoztatottak körében a munkabaleset miatti keresőképtelenné nyilvánítás kisebb munkabaleseteknél nem jellemző. A munkavállaló egyrészt félti munkahelyét, másrészt a bejelentett bérnél lényegesen magasabb a kereset (zsebből fizetés) – ami nagyon nehezen bizonyítható –, ezért a munkavállaló nem érdekelt az esemény feltárásában. Mindez rendkívül veszélyes, hiszen a sérült munkavállaló kiszolgáltatottá válik, mert a baleset késői hatásaként jelentkező egészségkárosodás elismertetéséhez nem rendelkezik dokumentációval. Vitás esetben a jogorvoslati lehetőség minimális.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előzetes tájékoztató adatai szerint munkabaleseti eseményt követően 1 950 000 napot töltöttek táppénzes állományban, amely az előző évi adatokkal csaknem azonos.
Súlyos balesetek
A súlyos kategóriába tartozó munkabalesetek közül – ahogy ezt a táblázat adatai is mutatják – a halálos munkabalesetek száma 1996-hoz viszonyítva csekély mértékben, 3,4 százalékkal csökkent.
A megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
| Baleset fajtája | Balesetek száma |
Aránya % az össz. halálos balesethez |
Előző évhez viszonyítva % |
|---|---|---|---|
| Közlekedés | |||
| – közúti járműkarambol | 30 | 21,1 | –18,9 |
| – közúti (üzemi úti) | |||
| gyalogosgázolás | 9 | 6,4 | |
| – üzemen belül gépj. közl. | 1 | 0,7 | –80,0 |
| – légi közlekedés | – | – | – |
| – vasúti karambol | 5 | 3,5 | +66,6 |
| Esés | |||
| – magasból | 24 | 16,9 | –44,2 |
| – sík úton, rosszullét | 3 | 21,1 | +200 |
| Vasúti vágányon, munkavégzés közben | 1 | 0,7 | – |
| Anyagmozgatás | 6 | 4,2 | +50 |
| Tárgyak leesése magasból (nem anyagmozgatás közben, pl. fadöntés) | 4 | 2,8 | –33,3 |
| Betemetés (földomlás, ömlesztett anyag által stb.) | 8 | 5,6 | +166,7 |
| Áramütés (villamos ív okozta égés) | 13 | 9,2 | +116,6 |
| Égés, robbanás | 12 | 8,5 | +100,0 |
| Mérgezés | |||
| – gáz | 3 | 2,1 | –40 |
| – folyadék | 1 | 0,7 | – |
| – szilárd anyag (étel) | – | – | – |
| – alkohol | 1 | 0,7 | +100 |
| Emberek támadása | 6 | 4,2 | +200 |
| Gép váratlan beindulása | – | – | –200 |
| Fulladás (folyadékba, ömlesztett anyagba stb.) | 5 | 3,5 | +66,7 |
| Elmozduló tárgy okozta összenyomás (nem anyagmozgatás) | 6 | 4,2 | –33,3 |
| Gépalkatrész elszabadulása (pl. köszörűkő-robbanás) | 2 | 1,4 | +200 |
| Természeti tényező (pl. villámcsapás) | 2 | 1,4 | +200 |
| Összesen | 142 | 100 | –3,4 |
A táblázat adatai mutatják, hogy a legtöbb halálos munkabaleset továbbra is közlekedésben, illetve esés következtében történik. 1997-ben megkétszereződött az áramütés, égés, betemetés, megháromszorozódott az emberek támadása miatti elhalálozás. A halálos munkabalesetek 82 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, az utasítások, biztonsági szabályzatokban foglaltak durva megsértésére.
A munkabalesetek vizsgálatával összefüggésben a felügyelőségek 265 szabálysértési eljárást folytattak le, 41 bűnvádi feljelentést tettek és 59 esetben munkavédelmi bírságot szabtak ki 1997-ben.
