A távmunka külföldi tapasztalatok alapján jelentős költségmegtakarítással járhat, sőt a program propagálói szerint csak idő kérdése, és valamenynyi munkaadó kénytelen lesz ily módon is racionalizálni tevékenységét. Az új munkavállalói réteg kialakulásának az a feltétele, hogy a vállalkozások áttekintsék, milyen feladatokat célszerű távmunka útján megoldatniuk.
Esélyegyenlőség biztosítása
Az otthonról végezhető számítógépes munka magyarországi meghonosítására a Munkaügyi Minisztérium programot dolgozott ki, végrehajtásának megkezdését januárban jelentették be. A projekt a kormány 1995-ben megalkotott modernizációs programjának egyik eleme a teleház-telefalu és a távoktatás mellett. A távmunkának Magyarországon még nincs kialakult gyakorlata, külföldön azonban az elmúlt 10-15 év alatt fontos foglalkoztatási formává lépett elő. Például az olasz termelővállalatok egyharmada foglalkoztat távmunkásokat.
A program alapvető célja a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítése. Érthető, ha az egyik célcsoport éppen a megváltozott munkaképességűeké lesz. Számukra ideális megoldás lenne a távmunka, hiszen többségük – elsősorban a mozgáskorlátozottak – éppen a munkahelyre utazást képtelenek megoldani. Jó többletjövedelem-szerzési lehetőség lenne a távmunka a kisgyermekükkel otthon maradó nők számára is, akik ezt a tevékenységet jól öszsze tudnák hangolni a családi időbeosztással. A harmadik célcsoport a pályakezdő fiataloké – ennek a rétegnek a munkaerőpiacon ma még mindig kritikus a helyzete, ugyanakkor felkészültségük viszonylag magas. Mindhárom réteg – részben önhibáján kívül – nehezen boldogul a munka világában, ám vállalkozik alkalmi vagy rendszeres kiegészítő keresetet jelentő megbízásokra.
A programot a Munkaügyi Minisztérium dolgozta ki, ám a végrehajtása koordinálása nem közigazgatási feladat, erre létrehozták a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaságot. A társaság feladata a távmunkakínálat feltárása és bővítése, a távfoglalkoztatás technikai feltételeinek megteremtése, valamint a munkavállalók felkészítése. A minisztériumtól független piaci szervezetként már megalakult a Futurist Rt., amely menedzselőközpontként részt vesz a távmunkához kötődő támogatások szervezésében. A társaságot az Antenna Hungária Rt., a Matáv Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Kvantumbank Rt. alapította.
Közhasznú segítség
Az elképzelések szerint a távmunka-közvetítés teljesen piackonform rendszerben működne. A jelentkezéseket szakképzettség szerint regisztrálják, és az igényeknek megfelelően kiközvetítik a munkaadóhoz, aki maga dönti el, hogy kivel hajlandó szerződést kötni. Arra ugyanis csak a cégeknél van lehetőség, hogy ellenőrizzék, képes-e megfelelni a munkavállaló az igényeknek. A tárca a munkaviszony kialakítása esetén vállalja, hogy pénzügyi forrásokat szervez a távmunka támogatására. Erre a célra egyelőre 100 millió forintot különítettek el a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből, amely a megváltozott munkaképességűek távfoglalkoztatásának támogatását fogja segíteni. A pénzügyi támogatás elnyerésére vonatkozó pályázat feltételeit rövid időn belül nyilvánosságra hozza a minisztérium. Annyi azonban már körvonalazható, hogy a támogatást a szükséges eszközök – számítógépek – beszerzésére kérheti a munkaadó, amennyiben vállalja bizonyos számú munkavállaló foglalkoztatását.
Kedvezményes tarifa
A távmunkacsomag összeállításánál a jelenlegi számítások szerint az egy főre jutó támogatás egy-egy cégnél 200-300 ezer forint lehet.
A támogatási rendszert az igények tükrében folyamatosan bővíteni kívánják, ez további döntéseket igényel majd. Az elképzelés nem az, hogy a költségvetés finanszírozza a tevékenységet, hanem hogy a piac határozza meg, milyen mértékű távfoglalkoztatásra van igény és lehetőség. A tárca nem kíván a programmal olyan munkahelyeket generálni, amelyeket időtlen időkig a költségvetésnek kell támogatnia. A munkaadók és a munkavállalók érdekeltségének egyaránt meg kell jelennie ahhoz, hogy a program beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A program szervezői törekszenek arra, hogy a finanszírozásba bevonjanak olyan szervezeteket, amelyek érdekeltek a távmunka bővülésében. Ilyen például a Matáv, amely már jelezte is, hogy kedvezményes telefontarifával támogatná a programot.
A program sikeressége mindenképpen attól függ, hogy a munkaadók milyen kínálati listát hajlandók letenni. Ennek hiányában ugyanis támogatást sem lehet szervezni hozzá. A távmunka térnyerése a hazai foglalkoztatásban voltaképpen az optimális szervezés felé való elmozdulást jelentheti a cég életében, és ezt kell felismerniük a munkaadóknak. A társaságnak kézzelfogható haszna van a távmunkások foglalkoztatásában, hiszen csökkentheti telephelyén a számítógépes munkahelyek számát, s ezzel irodahelyiség szabadul fel, megtakarítás keletkezik a rezsiköltségben. Számos olyan foglalkozás, tevékenység van, amely nem igényli a személyes érintkezést a foglalkoztatott és a menedzsment között, a kapcsolat fenntartásához elegendő a telefon, a számítógép. Ilyen tevékenység lehet az egyszerű adatbevitel és a legkvalifikáltabb, számítógépen végezhető munka is. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a cégek igényeiktől függően nemcsak tapasztalt szakembereket, hanem akár kezdőket is foglalkoztassanak távmunkában. A programnak tehát ki kell térnie az esetleges képzési következmények kezelésére is, hiszen a jelentkezők egy részét meg kell tanítani a gépek használatára, az önálló munkavégzésre. A program ezért kapcsolódik egy távoktatási rendszerhez, illetve a teleház-telefalu programhoz is. Ez utóbbi keretében távmunkavégző pontok jöhetnek létre országszerte, ennek különös szerepe lehet az elmaradott térségekben.
Távolság nem akadály
A munkaadónak elsőként fel kell mérnie, hogy saját dolgozói közül is kiket érdemes távmunkában foglalkoztatni, megtakarítva ezzel számukra a mindennapos utazást. Hamar kiderül, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyeket érdemes vállalkozásban végeztetni, illetve távmunkásokra bízni. A távmunka lehetősége voltaképpen minden szellemi tevékenységnél fennáll, de különösen alkalmas távmunkára például a könyvelés, a bérszámfejtés, a fordítás, a műszaki rajz. E foglalkoztatási forma azonban szemléletváltást igényel a menedzsmenttől, a program ugyanis megbukhat, ha a vezetők nem képesek újfajta vezetési, irányítási gyakorlatot kialakítani, amely más feladatkiadási és ellenőrzési rendszert kíván. Ezt a menedzsmentnek is meg kell tanulnia. Azonban az a cég, amelyik erre nem készül fel mielőbb, bizonyosan lépéshátrányba kerül a következő évek alatt.
Egy év tapasztalat
A távmunka meghonosodásának egyik fő mozgatórugója lehet, hogy a távolság már nem szempont a munkavállalásban. Ez új távlatokat nyit a munkaadó számára is, hiszen lehetősége van arra, hogy a távolságtól függetlenül a legkiválóbb szakembereket foglalkoztassa, ha azok vállalják a megbízást.
Eddig viszonylag kevés munkaadó jelezte, hogy érdeklődik a távmunkaprogram iránt. A távmunkaadók között várhatóan elsősorban nagy cégek lesznek, ahol nagy mennyiségben folyik adat- és szövegbevitel. Eddig már jelezte érdeklődését a Matáv, a Mol, illetve speciális intézmények: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Központi Statisztikai Hivatal, a Gallup Intézet és valószínűleg az önkormányzatok is érintettek lesznek. A gazdálkodó szervezetek 80 százalékát kitevő, 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeknél feltehetően nem lesz jellemző a távfoglalkoztatás.
A modell az elképzelések szerint 2-3 hónapon belül feláll, és várhatóan egy év kell ahhoz, hogy kiderüljön, mely elemei piacképesek, stabilak. Ez után minden bizonnyal jogszabályban is rögzíteni kell a távmunka feltételeit. Ez a sajátos munkajogi viszony ugyanis számos speciális kérdést felvet, például azt, hogy kinek kell biztosítania a távmunkahellyel kapcsolatos egészségügyi, munkavédelmi, ergonómiai követelményeket, illetve szükség van a felelősségi rendszer kidolgozására is.
