Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

28 találat a megadott elévülés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszból: […]eredő anyagi kára körébe tartozik. A munkáltatónak a kár megtérítésekor először meg kell állapítania az elmaradt bér és juttatások összegét, és ennek megfizetéséről kell gondoskodnia.Másodszor, a munkáltatót terheli a különbözet késedelmikamat-vonzata is (Mt. 31. §, Ptk. 6:48. §), mégpedig az eredeti esedékességtől a kifizetés napjáig terjedő időszakra szólóan. Ennélfogva a különbözet egyes részeit illetően eltérő időszakra vonatkozhat a kamatfizetési kötelezettség, ezt jogcímenként külön-külön kell megállapítani. A ki nem fizetett bér és egyéb járandóság különbözetének esedékessége az a nap, amikor arra a munkavállalónak eredetileg joga keletkezett. Bér esetén ez a munkáltatónál az adott időszakban szokásos bérfizetési napot, szabadság, betegszabadság esetén a távollétre járó juttatás kifizetésének napját jelenti.A Ptk.-nak az Mt. 31. §-a alapján a munkaviszonyban is alkalmazni rendelt 6:48. §-a alapján a munkáltató a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3607
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Szabadság iránti igény elévülése

Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
Részlet a válaszból: […]adja ki. Ilyen esetekben az elévülés az azt követő napon kezdődik, amikor a munkáltató jogszerűen még utoljára eleget tehetett volna a szabadság határidőben való kiadására vonatkozó kötelezettségének. Például, ha a felek megállapodtak, hogy a 2018. évre járó életkori pótszabadságot a munkáltató 2019 végéig adhatja ki, akkor ennek elévülési ideje csak 2020. január 1-jén kezdődik.A szabadság kiadása iránti munkavállalói igény elévülése megszakadhat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények bekövetkezése esetén az elévülési idő újrakezdődik. A Ptk. szerint az elévülést - egyebek mellett - megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése [Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont]. Ez a szabadság kapcsán gyakran előfordul. Például, ha a munkáltató a korábbi években ki nem adott szabadságot is szerepelteti a munkavállaló szabadság-nyilvántartásában vagy a havi bérlapokon (pl. "áthozat" cím alatt), az lényegében a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény elismerése. Ha a munkáltató ilyen tartalmú nyilatkozatot tesz, azzal az elévülési idő újrakezdődik [Ptk. 6:25. § (2) bek.]. Ha a korábbi évekről bent "ragadt" szabadság minden hónapban szerepel a bérlapon, akkor minden hónapban újrakezdődik a hároméves elévülési idő.Az elévülési időt "nyújthatja" az elévülés nyugvása is. Az elévülés nyugvásáról akkor beszélünk, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni [Ptk. 6:24. § (1) bek.]. A szabadság tekintetében ilyen eset lehet, ha a munkavállaló egyéb okból mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ami miatt nem vehet igénybe szabadságot. Például, ha a munkavállaló éveken keresztül keresőképtelen beteg, az igény nem évül el, mivel a munkavállaló a távolléte alatt egyébként sem tudta volna érvényesíteni az igényét. Az elévülés nyugvásakor az akadály megszűnésétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3533
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszból: […]adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőrizni [Art. 78. § (3)-(4) bek.];b) a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) és azok rontott példányát, legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni [Szvt. 178. § (2)-(3) bek.].A munkaügyi dokumentumokra tehát alapvetően akkor van jogszabályban meghatározott kötelező megőrzési idő, ha azok valamilyen, korábban írt adózási, számviteli relevanciával bírnak. A levéltári törvény megállapítja a nem selejtezhető irat kategóriáját, azonban azt csak a közokiratok egyes fajtáira, a közfeladatot ellátó szervek, az Nvt. 2. mellékletének I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok és az állami[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3465

4. találat: Elévült követelés letilthatósága

Kérdés: Elévült letiltást kért a végrehajtó, három hónap alatt elvettek a fizetésemből több százezer forintot, a fizetésemnek a harminc százalékát kaptam meg. Nincs érvényes végrehajtásom, és öt hónapja vettem fel nagy összegű hitelt rövid futamidőre, melynek magas a havi részlete. Ezt a tényleges kötelezettséget a bérszámfejtés nem veszi figyelembe. Helyesen járt el a bérszámfejtés? Negyedik hónapja nem tudom a valós tartozásom fizetni a valótlan letiltás miatt.
Részlet a válaszból: […]elévülését figyelembe kell venni, elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni [Vht. 57. § (1)-(3) bek.].Ha az adós arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Amennyiben az elévülést a végrehajtást kérő nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat [Vht. 41. § (1), (5) bek.].A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3340
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Elévült jubileumi jutalom

Kérdés: Kolléganőm nem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmát, amely ezelőtt 5 évvel járt volna. Ez akkor derült ki, amikor a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére került sor. Munkáltatójához fordult, aki válaszában elutasította ez irányú kérését, mivel szerinte lejárt a 25 éves jubileumi jutalommal kapcsolatos hároméves elévülési idő. (Kolléganőm jelenleg is dolgozik, viszont januárban a nők 40 éves kedvezményével kíván nyugdíjba vonulni.) A munkáltató valóban jogszerűen jár-e el akkor, ha nem fizeti ki kolléganőmnek az elmaradt jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszból: […](4) bekezdés kimondja, az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. Az említett polgári jogi szabályokat a Ptk. 6:22-6:25. §-ai tartalmazzák. Ezek a következőket rögzítik: az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, jelen esetben abban az időpontban, amikor kolléganője a törvény alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságot megszerezte. Az elévülés csak akkor nyugszik (az elévülési idő folyása átmenetileg szünetel), ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Önmagában az, hogy kolléganője nem ismerte fel, hogy a munkáltató rá vonatkozóan helytelenül alkalmazta a jogszabályt, még nem tekinthető menthető oknak. Az elévülést megszakítja (és az elévülési időt újraindítja): a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3338
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Írásbeli figyelmeztetés következményei

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
Részlet a válaszból: […]írásbeli figyelmeztetést követő bizonyos ideig nem jár jutalom a munkavállaló számára. Nem kizárt ugyanakkor, hogy amennyiben például kollektív szerződés vagy normatív hatályú üzemi megállapodás az Mt. 56. §-a alapján alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények egyik eseteként nevesíti az írásbeli figyelmeztetést, ahhoz adott esetben egyéb vagyoni jellegű szankciókat is kapcsoljon. Ez azonban csak a konkrét kollektív szerződés vagy normatív hatályú üzemi megállapodás ismeretében dönthető el, és a jutalommegvonás is csupán legfeljebb a munkavállaló egyhavi alapbérének összegéig terjedhet [Mt. 56. § (2) bek.].Az írásbeli figyelmeztetés elévülési idejére vonatkozó kérdés kapcsán abból indulunk ki, hogy "elévülési időn" Ön minden bizonnyal azt az időszakot érti, amely alatt a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3183
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető. Az említett limitet el nem érő, és a munkaügyi perben még nem érvényesíthető kárigény ugyanis nem minősül ítélt dolognak. Ezt a kárigényt a bíróság csak akkor tudja elbírálni, ha az esedékessé vált. Ezek az igények eltérő időpontokban keletkeznek, és a munkavállaló által megkeresett jövedelmek függvényében az összegük is más és más lehet. Ha mindezek alapján Ön a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényét több perben érvényesíti, az egymástól elkülönülő időpontban esedékessé váló elmaradt jövedelemre vonatkozó igények elévülési ideje is más és más időpontban kezdődik. Az elévülési idők kezdete azokhoz az időpontokhoz igazodik, melyek a munkabér kifizetésének időpontjai lennének akkor, ha még fennállna a munkaviszony (azaz a bérfizetési napok).A törvény értelmében az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna [Mt. 83. § (4) bek.]. Az Mt. a kártérítési felelősség szabályai körében kimondja továbbá, hogy a kártérítés összegének számításánál le kell vonni a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást [Mt. 172. § (1) bek. a) pont]. A 3/2014.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3177

8. találat: Köztisztviselői szabadság kiadása - ha felhalmozódott 200 munkanap

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
Részlet a válaszból: […]szabadság kiadásának általános szabályát, miszerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bek.]. Miután a szabadságra való jogosultság viszont nem évült el, a közszolgálati jogviszony fennállása alatt kiadható a köztisztviselő felhalmozott szabadsága.A munkáltató köteles a munkaköri feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni tudja. E rendelkezés vonatkozik a fentebb idézett, a szabadság kiadására vonatkozó munkáltatói kötelezettségre is. A Kttv. 103. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - a munkáltatói jogkör gyakorlója az éves szabadságolási terv alapján határozza meg azzal, hogy a Kttv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján az éves alapszabadság kétötödét a köztisztviselő által kért időpontban, a szabadságolási tervtől eltérően kell kiadni. Mindezekből következően a munkáltató számára nemcsak lehetőség, hanem törvényi kötelezettség is a köztisztviselőt megillető szabadság kiadása, amelynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2825

9. találat: Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszból: […]valamilyen munkavédelmi szabályszegést a betegség (baleset) kialakulásával összefüggésben. Ha a betegség és a munkaviszony közötti okozati összefüggés bizonyítható, a munkáltató felel minden, a munkavállalót a betegség miatt ért kárért (pl. elmaradt jövedelem, gyógyszerköltségek stb.). Természetesen ennek bizonyítását megkönnyítheti, ha az egészségbiztosítási szerv foglalkozási megbetegedésnek ismerte el a károkat okozó betegséget, és így baleseti ellátásokra jogosult a munkavállaló. Hasonlóan segíti az okozati összefüggés bizonyítását, ha a munkavédelmi hatóság elmarasztalta a munkáltatót. Ám ügydöntő jelentősége egyik hatóság határozatának sincs.A munkavállaló kára megtérítését a munkáltatótól közvetlenül kérheti. Ha a munkáltató vitatja a követelést, akkor a kárigény munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető, az általános, hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2655

10. találat: Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki - amiért én is ellene szavaztam - felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszból: […]fennállt a kérdéses két hónapban. Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálni, hogy munkaügyi per esetén bizonyítható-e a felek között ezen időszakban is fennállt munkaviszony. Tanúkkal, okirattal azt kell alátámasztani, hogy a munkáltató - esetünkben a munkáltatói jogokat gyakorló közös képviselő - tudott arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően Ön folytatta a korábbi munkát, ez ellen a munkáltató nem tiltakozott, hanem azt jóváhagyólag tudomásul vette. Amennyiben igazolható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2643
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 28 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést