Találati lista:
1. cikk / 199 Azonnali hatályú felmondás – a szubjektív jogvesztő határidő
Kérdés: Az azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén a tizenöt napos szubjektív határidő megtartását megalapozhatja-e önmagában az, hogy a munkáltató a jognyilatkozatot a tizenötödik napon írja, ha egyébként annak közlését eleve a tizenhatodik napra időzíti (a munkavállalót erre a napra hívja be személyes átadás céljából), a közlés is ténylegesen ekkor történik meg, és a munkaviszony megszűnésének időpontjaként is ez a nap szerepel? Az azonnali hatályú felmondásban az is rögzítésre kerül, miszerint, ha a személyes átadás bármely okból meghiúsul, akkor a munkáltató azt követően intézkedik a jognyilatkozat postai úton történő megküldéséről. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a munkavállaló sikeresen támadhatja az azonnali hatályú felmondást jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogcímén?
2. cikk / 199 SZÉP-kártya-juttatás kifizetése
Kérdés: Egy munkáltató SZÉP-kártya-juttatást ad a dolgozóinak. Mi történik, ha egy belépő munkavállaló nem hajlandó SZÉP-kártyát csináltatni, a munkáltató köteles más formában kifizetni neki az összeget, vagy ez esetben kizárható a juttatást kapók köréből?
3. cikk / 199 Jogviszony-megszüntethetőség – pszichés problémák, dührohamokkal
Kérdés: A 2020. szeptember 9. napjától foglalkoztatott közalkalmazott kisebb dührohamokat kap a munkavégzése alatt, kollégáit becsmérli, csapkod. Két hétig a pszichiátriai zárt osztályon volt kezelésen a viselkedése miatt, majd gyógyszerbeállítás után visszaállt a munkába. A gyógyszerek letompították, ezért nem tudja megfelelően végezni a munkáját. A viselkedése nem változott. Az üzemorvos nem állapítja meg a munkakörére való alkalmatlanságát. Milyen módon szüntetheti meg a munkáltató ebben az esetben a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát?
4. cikk / 199 Jubileumi jutalomra való jogosultság a köznevelésben
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?
5. cikk / 199 Közalkalmazotti jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetésének lehetséges jogkövetkezményei
Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?
6. cikk / 199 Téves besorolás korrekciója a közegészségügyben
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásban áll egy házi gyermekorvos , aki 2022-ben került felvételre négyórás munkaviszonyban. A bére alapilletményből és illetménykiegészítésből áll. 2023. XI. 9-én a bére megemelésre került, mivel a másik 40 órás gyerekorvost is helyettesítette. Kvázi kapott egy 8 órás bért. 2024. III. 4-től átsorolásra került 8 órás munkaviszonyba, de a bére maradt változatlan. Most, 2026-ban kéri, hogy ellenőrizzük a bérét, mert nem jól lett besorolva az alapilletménye az évek számához mérten. Lehetséges-e, hogy az alapilletményét besoroljuk a helyes összeggel, de az illetménykiegészítést is változtatjuk annak megfelelően, hogy a bére ne változzon?
7. cikk / 199 Munkaviszony-megszűnéshez kapcsolódó igazolások kiadásának elmaradása
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntették. A felmondás közlése óta eltelt 30 nap, a felmondást a munkavállaló keresettel nem támadta meg, nem is szándékozott, azonban azóta sem kapta kézhez azokat az igazolásokat, amelyek kiadására a munkáltató köteles, a hatóság az álláskeresők ellátásának igénylése során ezek beküldésére hiánypótlás keretében szólította fel a munkáltatót. Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató továbbra sem küldi meg a szükséges igazolásokat?
8. cikk / 199 Gyógypedagógiai pótlék – a jogosultság kezdete
Kérdés: Egy bölcsődei csoportba olyan gyermek is jár, aki a pedagógiai szakszolgálat által korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, és azt igénybe is veszi a pedagógiai szakszolgálati szakemberek közreműködésével. A vizsgálat a nyár folyamán történt, a vizsgálati eredményt szeptemberben kapta meg az intézmény. A bölcsődei kisgyermek után járó gyógypedagógiai pótléknak mely időponttól kell kifizetésre kerülni? A vizsgálat időpontjától? A szakértői vélemény intézmény részére való rendelkezésre állásától? A fejlesztés kezdetétől? (Jelen esetben ez három eltérő időpont.)
9. cikk / 199 Szabadságra való jogosultság – az elévülés nyugvása 11 gyermek születése esetén
Kérdés: Az egyik dolgozónk 2018. 10. 15. óta a mai napig is CSED- és GYED-időszakokat tölt. Az ezen időszakokra járó szabadságának van-e elévülési ideje, és amennyiben van, akkor pontosan mi annak az ideje? A munkavállaló 2007 és 2025 között 11 gyermeket szült. A legkisebb most féléves, és szeretne visszatérni a munkába, majd kivenni a neki járó szabadságokat. 2018-ban egyszer már visszatért, akkor 76 munkanapot adtak ki részére, majd újra szülni ment. Most úgy számol, kb. másfél év szabadság jár a részére, az erre való jogosultságát szeretnénk körüljárni. A 2018-ig felhalmozódott és akkor ki nem adott szabadságok elévülnek? A munkavállaló szerint nem. Amikor a munkavállaló szabadságra szerez jogot, ám azt nem tudja igénybe venni, mivel egyéb jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezzel az esettel állunk szemben. A Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Illetve ami 60 nap alatt nem adható ki, az sem évül el, hanem felhalmozódik? A munkavállalónak valóban akár másfél év szabadsága is felhalmozódhat ilyen módon?
10. cikk / 199 Munkáltatói intézkedés iratőrzési határideje
Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?
