Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

10 találat a megadott egészségügyi dolgozó tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Nyugdíjas közalkalmazott - a felmentés "időzítése"
Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]intézkedik a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése iránt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülés eseteit az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. Nyugdíjas közalkalmazottnak tekintendő, aki- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság a ga) pont szerint], vagy- részére jogerősen öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjat (pl. nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját) állapítottak meg [a gb) pont szerinti nyugdíjjogosultság].Azt az egészségügyi szakdolgozót tehát, aki a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja mellett (annak szüneteltetésével) közalkalmazottként dolgozik, a munkáltató felmentheti. Ez - az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontjára tekintettel - megtörténhet az előtt is, mint hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3881
2. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863
3. találat: Együttalkalmazási tilalom - kivételek az egészségügyben
Kérdés: Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?
Részlet a válaszból: […]történő foglalkoztatás esetén ez a szabály nem alkalmazható. A "Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás" szövegrész értelmezésekor álláspontunk szerint egyrészt annak általános megfogalmazásából indokolt kiindulni. Másrészt a kivételes, különös szabály rendeltetését, a jogalkotó feltehető akaratát kell vizsgálni. Az együttalkalmazási tilalom kiiktatása azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi ellátás biztonságát ne akadályozza az egészségügy területén dolgozó hozzátartozók párhuzamos alkalmazása. A szabályt (akkor még a 14/A. §-ba) beiktató 2009. évi CLIV. törvény indokolása szerint: a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja "olyan tágan jelöli ki az összeférhetetlenségi korlátokat, hogy egyes egészségügyi közszolgáltató szervek (leginkább vidékiek)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3839
4. találat: Kisgyermekes orvos - ügyelhet hétvégén
Kérdés: Szakorvosjelölt vagyok, gyermekem kétéves. Napi 8 órában visszatérek az osztályomra orvosként dolgozni. Kismamaként kötelezhető vagyok-e hétvégén ügyelni szombaton vagy vasárnap 12 órában, 8-20-ig? Az Mt. az ügyeletet rendkívüli munkavégzésnek minősíti, azonban az egészségügyi jogszabályok nem. Beoszthatnak bármelyik hétvégén ügyelni? Védik a kismamákat, akiknek a gyereke három évnél fiatalabb. Ha igen, orvosként nincs jogom erre hivatkozni?
Részlet a válaszból: […]ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek [Eütevtv. 12/D. § (1) bek.]. Ezért nincs kifejezett tilalom arra, hogy a kétéves gyermekét nevelő anyát a munkáltató egészségügyi ügyeletre ossza be. Az egészségügyi jogszabályok hatálya alatt is érvényesül azonban az Mt. szerinti méltányosság elve. E szerint, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3713
5. találat: Gyermekorvos üzemorvosi vizsgálata
Kérdés: 65 év feletti házi gyermekorvosnak hol kell részt vennie a jelenleg hatályos jogszabályok szerint üzemorvosi vizsgálaton, és milyen leleteket kell vinnie magával? Elegendő-e az elsőfokú területileg illetékes szakellátó véleménye, vagy egyből a másodfokú foglalkozás-egészségügyi szakellátóhoz kell fordulnia? Amennyiben így van, oda milyen vizsgálati leleteket köteles vinni?
Részlet a válaszból: […]szerinti gyakorisággal pedig időszakos vagy soronkívüli alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el. E szabályok alapján a munkáltató adhat tájékoztatást arról, mely foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál végezhetik el a vizsgálatot. Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti (Eütevtv. 20. §, 25. §). Az orvosi vizsgálat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3708
6. találat: Munkaidő felső határa az egészségügyben, több jogviszony esetén
Kérdés: Ha van két munkahelyem az egészségügyben, dolgozhatok heti 60 óránál többet?
Részlet a válaszból: […]együttes időtartama - kivéve az önként vállalt többletmunkát és a 12 órát meghaladó munkaidőben ellátott egészségügyi ügyeletet - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyitevékenység-végzés időtartamát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3213
7. találat: Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás
Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre - külön jogszabályok alapján - megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszból: […]érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetők meg.A besorolás szempontjából az Eütev. tv. besorolási rendszere a Kjt. szerinti fizetési osztályok rendszerére épül. Ezért az egészségügyi ágazatban is irányadó a Kjt. 61. §-a, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy az OKJ szerinti emelt szintű szakképesítést a 61. § (1) bekezdésének, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Azaz- 52-es azonosító számú szakképesítéssel a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének db) pontja szerint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó D fizetési osztályba,- 54-es azonosító számú szakképesítéssel az ea) pont szerint az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó E fizetési osztályba kell sorolni a közalkalmazottat.A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése szerint ennek 7. melléklete tartalmazza az OKJ-ról szóló, egymást követő korábbi jogszabályok szerinti "szakképesítésekre megszerzett jogosultságok egymásnak történő megfeleltetését". A kérdésben konkrét szakképesítésre utalás nem szerepelt, de említi a 27/2016. EMMI rendeletet, hogy például a korábban 52-es azonosító számon megszerezhető audiológiai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2962
8. találat: Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban
Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszból: […]a munkaidő tartamára elszámolva, vagy azon kívül - amint Ön fogalmaz, a munkaközi szünet ledolgoztatásával - adják-e ki. Ha kollektív szerződés nincs, vagy erről nem rendelkezik, akkor a "ledolgoztatás" jogszerű, miután a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.Ami a napi pihenőidőt illeti: ennek mértéke nem függ attól, hogy nappali vagy éjszakás műszakot követően adják azt ki. Az Mt. 104. §-a szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá - az Eütev.tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - a Szoctv. hatálya alá tartozó, személyes gondoskodást nyújtó intézményekben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. Az Eütev. tv. 2. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik a munkaközi szünetre, amely tekintetében az Eütev.tv. nem fogalmaz meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2690
9. találat: Egészségügyi dolgozók besorolása és bérnövelése
Kérdés: Három egészségügyi dolgozónk van, akik alapellátás keretében végzik tevékenységüket: egy fogorvos, egy fogászati asszisztens és egy intézménytakarító. A Kjt. szerint vannak besorolva. Az egészségügyi dolgozókat megillető bérkiegészítés tekintetében a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet értelmében bizonytalanok vagyunk, hogy erre az alapellátásban dolgozó fogorvosunk és asszisztense vajon jogosult-e. Jelen álláspontunk szerint nem jogosultak, mert nem ugyanezen kormányrendelet 2. §-ában foglalt egészségügyi ágazati elő­meneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások keretében végzik tevékenységüket. Az intézménytakarító bérkiegészítésre való jogosultságát szintén kizártuk. Kérjük állásfoglalásukat mind a bérkiegészítésre való jogosultságuk fennállását, mind besorolásukat érintően!
Részlet a válaszból: […]által fenntartott intézménynél dolgoznak, a kérdés tekintetében a munkakörük vizsgálandó. Egészségügyi dolgozónak minősül a fogorvos, egészségügyben dolgozónak a fogászati szakasszisztens és az intézménytakarító [Eütev. tv. 4. § a)-b) pont].Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ágazati besorolást a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozókra, közöttük a szakorvosokra alkalmazni kell, tehát a fogorvosra is. Az egészségügyben dolgozók tekintetében viszont az Eütev. tv. a rendeletre utalja annak meghatározását, hogy mely munkakörökre vonatkozik a sajátos ágazati előmeneteli rendszer. A 256/2013. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint 1 melléklet 2. pontja a szakasszisztenst igen, a takarítói, intézménytakarítói munkakört nem tartalmazza. A takarítót tehát mindenképpen az általános közalkalmazotti besorolási szabályok alapján, a 356/2008. Korm. rendelet alkalmazásával kell besorolni. A fogorvos és asszisztense besorolása pedig attól függ, hogy közvetlenül az önkormányzattal állnak-e jogviszonyban, vagy a rendeletben felsorolt munkáltatók valamelyikénél dolgoznak-e. (A besorolás helyességéről ennél részletesebb állásfoglalás valamennyi, így különösen az érintettek végzettségével kapcsolatos adat ismeretének hiánya miatt nem adható.)Ami a bérnövelés kérdését illeti, a 256/2013. Korm. rendelet 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók azok, akik bérkiegészítésre jogosultak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2397
10. találat: Egészségkárosító kockázatok közötti munka - pótlék és pótszabadság az egészségügyben
Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszból: […]köz­­alkalmazotti jogviszonyra. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései közül melyek nem alkalmazhatók. Ennek alapján a közalkalmazottaknak az Mt. szerinti pótszabadságok közül jár a gyermek utáni, a fiatal munkavállalót, az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalót megillető pótszabadság (Mt. 118-120. §).Természetesen emellett járnak a Kjt. 59. §-ában meghatározott további pótszabadságok is, közöttük a rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatottakat megillető pótszabadság is, ha feltételeik fennállnak. Ha a kórházak munkaügyi osztályai a Kjt.-t nem, csak az Mt.-t alkalmazzák, holott a pótlékra való jogosultság megállna, akkor eljárásuk jogellenes. Ez ellen kereset nyújtható be a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2379