11 találat a megadott egészségügyi dolgozó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony elhalálozás miatt szűnik meg, a kedvezményes jubileumi jutalomra a közalkalmazott örököse jogosult [Kjt. 78. § (4)-(5) bek.].2021. március 1-jétől az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknál azonban közalkalmazotti jogviszony helyett - általános szabály szerint - csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban látható el egészségügyi tevékenység, a Kjt. helyett pedig az Eszjtv.-t, illetve háttérszabályként az Mt.-t kell alkalmazni. Az érintett közalkalmazottnak eddig kell nyilatkoznia, hogy az új egészségügyi szolgálati munkaszerződését elfogadja, ellenkező esetben a jogviszonya megszűnik [Eszjtv. 19. §, 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §]. Az Eszjtv. a jubileumi jutalmat "szolgálati elismerés" néven tartja fenn, de a 40 éves juttatásra vonatkozó kedvezményes[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]intézkedik a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése iránt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülés eseteit az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. Nyugdíjas közalkalmazottnak tekintendő, aki- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság a ga) pont szerint], vagy- részére jogerősen öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjat (pl. nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját) állapítottak meg [a gb) pont szerinti nyugdíjjogosultság].Azt az egészségügyi szakdolgozót tehát, aki a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja mellett (annak szüneteltetésével) közalkalmazottként dolgozik, a munkáltató felmentheti. Ez - az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontjára tekintettel - megtörténhet az előtt is, mint hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történő foglalkoztatás esetén ez a szabály nem alkalmazható. A "Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás" szövegrész értelmezésekor álláspontunk szerint egyrészt annak általános megfogalmazásából indokolt kiindulni. Másrészt a kivételes, különös szabály rendeltetését, a jogalkotó feltehető akaratát kell vizsgálni. Az együttalkalmazási tilalom kiiktatása azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi ellátás biztonságát ne akadályozza az egészségügy területén dolgozó hozzátartozók párhuzamos alkalmazása. A szabályt (akkor még a 14/A. §-ba) beiktató 2009. évi CLIV. törvény indokolása szerint: a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja "olyan tágan jelöli ki az összeférhetetlenségi korlátokat, hogy egyes egészségügyi közszolgáltató szervek (leginkább vidékiek)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek [Eütevtv. 12/D. § (1) bek.]. Ezért nincs kifejezett tilalom arra, hogy a kétéves gyermekét nevelő anyát a munkáltató egészségügyi ügyeletre ossza be. Az egészségügyi jogszabályok hatálya alatt is érvényesül azonban az Mt. szerinti méltányosság elve. E szerint, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti gyakorisággal pedig időszakos vagy soronkívüli alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el. E szabályok alapján a munkáltató adhat tájékoztatást arról, mely foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál végezhetik el a vizsgálatot. Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti (Eütevtv. 20. §, 25. §). Az orvosi vizsgálat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]együttes időtartama - kivéve az önként vállalt többletmunkát és a 12 órát meghaladó munkaidőben ellátott egészségügyi ügyeletet - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyitevékenység-végzés időtartamát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetők meg.A besorolás szempontjából az Eütev. tv. besorolási rendszere a Kjt. szerinti fizetési osztályok rendszerére épül. Ezért az egészségügyi ágazatban is irányadó a Kjt. 61. §-a, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy az OKJ szerinti emelt szintű szakképesítést a 61. § (1) bekezdésének, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Azaz- 52-es azonosító számú szakképesítéssel a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének db) pontja szerint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó D fizetési osztályba,- 54-es azonosító számú szakképesítéssel az ea) pont szerint az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörre irányadó E fizetési osztályba kell sorolni a közalkalmazottat.A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése szerint ennek 7. melléklete tartalmazza az OKJ-ról szóló, egymást követő korábbi jogszabályok szerinti "szakképesítésekre megszerzett jogosultságok egymásnak történő megfeleltetését". A kérdésben konkrét szakképesítésre utalás nem szerepelt, de említi a 27/2016. EMMI rendeletet, hogy például a korábban 52-es azonosító számon megszerezhető audiológiai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkaidő tartamára elszámolva, vagy azon kívül - amint Ön fogalmaz, a munkaközi szünet ledolgoztatásával - adják-e ki. Ha kollektív szerződés nincs, vagy erről nem rendelkezik, akkor a "ledolgoztatás" jogszerű, miután a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.Ami a napi pihenőidőt illeti: ennek mértéke nem függ attól, hogy nappali vagy éjszakás műszakot követően adják azt ki. Az Mt. 104. §-a szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá - az Eütev.tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - a Szoctv. hatálya alá tartozó, személyes gondoskodást nyújtó intézményekben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. Az Eütev. tv. 2. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik a munkaközi szünetre, amely tekintetében az Eütev.tv. nem fogalmaz meg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]által fenntartott intézménynél dolgoznak, a kérdés tekintetében a munkakörük vizsgálandó. Egészségügyi dolgozónak minősül a fogorvos, egészségügyben dolgozónak a fogászati szakasszisztens és az intézménytakarító [Eütev. tv. 4. § a)-b) pont].Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ágazati besorolást a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozókra, közöttük a szakorvosokra alkalmazni kell, tehát a fogorvosra is. Az egészségügyben dolgozók tekintetében viszont az Eütev. tv. a rendeletre utalja annak meghatározását, hogy mely munkakörökre vonatkozik a sajátos ágazati előmeneteli rendszer. A 256/2013. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint 1 melléklet 2. pontja a szakasszisztenst igen, a takarítói, intézménytakarítói munkakört nem tartalmazza. A takarítót tehát mindenképpen az általános közalkalmazotti besorolási szabályok alapján, a 356/2008. Korm. rendelet alkalmazásával kell besorolni. A fogorvos és asszisztense besorolása pedig attól függ, hogy közvetlenül az önkormányzattal állnak-e jogviszonyban, vagy a rendeletben felsorolt munkáltatók valamelyikénél dolgoznak-e. (A besorolás helyességéről ennél részletesebb állásfoglalás valamennyi, így különösen az érintettek végzettségével kapcsolatos adat ismeretének hiánya miatt nem adható.)Ami a bérnövelés kérdését illeti, a 256/2013. Korm. rendelet 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók azok, akik bérkiegészítésre jogosultak[…] részlet vége a válaszból.