Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott egészségügyi dolgozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egészségügyi munkavállaló - ha nem oltható be

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
Részlet a válaszból: […]szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére, a háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos adja ki [449/2021. Korm. rendelet 1. § (1)-(2) és (4)-(5) bek.]. Valóban előállhat az a helyzet, hogy egy olyan egészségügyi szolgáltatónál dolgozik valaki egészségügyi munkakörben védőoltás nélkül, ahol egyébként annak felvétele kötelező lenne. Ebben az esetben a munkáltatónak az expozíció okozta kockázatot olyan alacsony szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállaló egészsége és biztonsága megfelelően védve legyen. Erre vonatkozó intézkedésként nevesíti a jogszabály egyebek mellett az alábbiakat: a munkahelyet, a munkafolyamatokat és a műszaki ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, telepíteni, illetve létesíteni, hogy megakadályozzák vagy a minimálisra csökkentsék a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét a munkahelyen; megfelelő védőberendezéseket, illetve egyéni védőeszközöket kell biztosítani és használni (61/1999. EüM rendelet 6. §).A fentiekből következően a védőoltást felvenni nem tudó egészségügyi alkalmazott esetén a munkáltatónak úgy kell eleget tennie foglalkoztatási kötelezettségének, hogy az érintettet a lehető legkisebb kockázatnak tegye ki. Ez az egyéni védőfelszerelésekkel való maximális ellátás mellett szükségessé teheti a munkaköri feladatokon belül az alacsony kockázatú feladatok ellátására való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4306
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Bérkiegészítés az egészségügyben

Kérdés: Orvosok és asszisztensek (vállalkozók) bérkiegészítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alaphelyzet, hogy az asszisztensnek fel kell mondani, mert nem veszi fel a védőoltást. A vállalkozás kap utána bérkiegészítést. Ebben az esetben mi számít a távolléti díj alapjának, az alapbér és bérkiegészítés, vagy csak az alapbér? Mi után számoljuk az esetleges táppénzt, szabadságmegváltást, vagy miről adunk igazolást a munkanélküli-ellátások megállapításához?
Részlet a válaszból: […]személyi kör alapbérének, illetve garantált illetményének emelésével együtt járó többletköltségekhez a munkáltató támogatást kap. Ez azonban nem változtatja meg a juttatás munkajogi jogcímét. Azaz a munkavállaló szempontjából közömbös, hogy az alapbére (garantált illetménye) egy részének kifizetéséhez külön támogatási forrást kap a munkáltatója, számára a támogatásból fedezett rész is alapbérnek (garantált illetménynek) minősül. A távolléti díj részét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4266

3. találat: Nem oltakozó munkavállaló

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a nem egészségügyben dolgozó munkavállaló nem kéri a védőoltás beadását és a munkáltató ragaszkodna hozzá? Lehet-e ezzel az indokkal felmondani vagy fizetés nélküli szabadságra elküldeni?
Részlet a válaszból: […]rendelkezései alapján nem jogosult védőoltás (legyen az pl. a Covid-19 - SARS-CoV-2 elleni vakcina) beadatására kötelezni a munkavállalót, ehhez ugyanis kifejezett jogszabályi rendelkezés, illetve felhatalmazás lenne szükséges. Az, hogy a munkavégzés feltétele a védőoltás beadatása lenne, a 33/1998. NM rendelet szabályaiból sem következik. Jelenleg a koronavírus elleni védőoltás igénybevétele kizárólag az egészségügyi dolgozók körében kötelező (449/2021. Korm. rendelet). A munkáltató ugyan javasolhatja, ösztönözheti a védőoltások igénybevételét, ám ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4249

4. találat: Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató a foglalkoztatottat felhívhatja a védőoltás felvételének igazolására. A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására 5 napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni (pl. uniós Covid-igazolvány, védettségi igazolvány vagy applikáció) [449/2021. Korm. rendelet 1. § (6) bek.].Azt a foglalkoztatottat, aki határidőig a védőoltást nem vette fel, a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és ezt vagy a mentességét igazolja. Ha ennek a foglalkoztatott nem tesz eleget, jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni. Ilyen esetben felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal [449/2021. Korm. rendelet 1. § (9)-(10) bek.]. Felmondási idő tehát nincs, de ezt "sima" felmondásnak - és nem azonnali hatályúnak - kell tekinteni. A megszüntető jognyilatkozatot a 15 napos határidő eredménytelen leteltét követően nyomban közölni kell, abban hivatkozva a 449/2021. Korm. rendelet szabályaira. A munkáltató nem mérlegelhet, amegszüntetés kötelező. Annak nincs akadálya, hogy a felek még az oltás felvételére előírt határidő, illetve amunkáltatói felhívás közlését követő 15 nap lejártát megelőzően közös megegyezéssel szüntessék meg a jogviszonyt. Erre ugyanis a feleknek bármikor lehetősége van, ha a megszüntetés feltételeiben meg tudnak egyezni. Az egészségügyi dolgozó ügyvezető esetén is a fenti eljárást kell követni, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban tölti be tisztségét.Az a foglalkoztatott, aki a 449/2021. Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4248

5. találat: Egészségügyi alkalmazott - jogosultság a nyugdíj előtti jubileumi jutalomra

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. A jogviszony-átalakulás dátuma 2021. március 1. Amennyiben a "nők 40-nel" nyugdíjba menő közalkalmazottunk felmentési ideje 2021. január-február hónapban indul, rá a Kjt. szabályait kell alkalmazni, így a felmentési ideje "átcsúszik" az Eszjtv. hatálya alá. Ilyen esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, adható-e kedvezményes jubileumi jutalom?
Részlet a válaszból: […]40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Ha a közalkalmazotti jogviszony elhalálozás miatt szűnik meg, a kedvezményes jubileumi jutalomra a közalkalmazott örököse jogosult [Kjt. 78. § (4)-(5) bek.].2021. március 1-jétől az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknál azonban közalkalmazotti jogviszony helyett - általános szabály szerint - csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban látható el egészségügyi tevékenység, a Kjt. helyett pedig az Eszjtv.-t, illetve háttérszabályként az Mt.-t kell alkalmazni. Az érintett közalkalmazottnak eddig kell nyilatkoznia, hogy az új egészségügyi szolgálati munkaszerződését elfogadja, ellenkező esetben a jogviszonya megszűnik [Eszjtv. 19. §, 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §]. Az Eszjtv. a jubileumi jutalmat "szolgálati elismerés" néven tartja fenn, de a 40 éves juttatásra vonatkozó kedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4073

6. találat: Nyugdíjas közalkalmazott - a felmentés "időzítése"

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]intézkedik a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése iránt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülés eseteit az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. Nyugdíjas közalkalmazottnak tekintendő, aki- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [öregségi nyugdíjra való jogosultság a ga) pont szerint], vagy- részére jogerősen öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjat (pl. nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíját) állapítottak meg [a gb) pont szerinti nyugdíjjogosultság].Azt az egészségügyi szakdolgozót tehát, aki a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja mellett (annak szüneteltetésével) közalkalmazottként dolgozik, a munkáltató felmentheti. Ez - az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének gb) pontjára tekintettel - megtörténhet az előtt is, mint hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3881

7. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863

8. találat: Együttalkalmazási tilalom - kivételek az egészségügyben

Kérdés: Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?
Részlet a válaszból: […]történő foglalkoztatás esetén ez a szabály nem alkalmazható. A "Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás" szövegrész értelmezésekor álláspontunk szerint egyrészt annak általános megfogalmazásából indokolt kiindulni. Másrészt a kivételes, különös szabály rendeltetését, a jogalkotó feltehető akaratát kell vizsgálni. Az együttalkalmazási tilalom kiiktatása azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi ellátás biztonságát ne akadályozza az egészségügy területén dolgozó hozzátartozók párhuzamos alkalmazása. A szabályt (akkor még a 14/A. §-ba) beiktató 2009. évi CLIV. törvény indokolása szerint: a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja "olyan tágan jelöli ki az összeférhetetlenségi korlátokat, hogy egyes egészségügyi közszolgáltató szervek (leginkább vidékiek)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3839

9. találat: Kisgyermekes orvos - ügyelhet hétvégén

Kérdés: Szakorvosjelölt vagyok, gyermekem kétéves. Napi 8 órában visszatérek az osztályomra orvosként dolgozni. Kismamaként kötelezhető vagyok-e hétvégén ügyelni szombaton vagy vasárnap 12 órában, 8-20-ig? Az Mt. az ügyeletet rendkívüli munkavégzésnek minősíti, azonban az egészségügyi jogszabályok nem. Beoszthatnak bármelyik hétvégén ügyelni? Védik a kismamákat, akiknek a gyereke három évnél fiatalabb. Ha igen, orvosként nincs jogom erre hivatkozni?
Részlet a válaszból: […]ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek [Eütevtv. 12/D. § (1) bek.]. Ezért nincs kifejezett tilalom arra, hogy a kétéves gyermekét nevelő anyát a munkáltató egészségügyi ügyeletre ossza be. Az egészségügyi jogszabályok hatálya alatt is érvényesül azonban az Mt. szerinti méltányosság elve. E szerint, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3713

10. találat: Gyermekorvos üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: 65 év feletti házi gyermekorvosnak hol kell részt vennie a jelenleg hatályos jogszabályok szerint üzemorvosi vizsgálaton, és milyen leleteket kell vinnie magával? Elegendő-e az elsőfokú területileg illetékes szakellátó véleménye, vagy egyből a másodfokú foglalkozás-egészségügyi szakellátóhoz kell fordulnia? Amennyiben így van, oda milyen vizsgálati leleteket köteles vinni?
Részlet a válaszból: […]szerinti gyakorisággal pedig időszakos vagy soronkívüli alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el. E szabályok alapján a munkáltató adhat tájékoztatást arról, mely foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál végezhetik el a vizsgálatot. Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti (Eütevtv. 20. §, 25. §). Az orvosi vizsgálat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3708
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést