Szakszervezeti képviseleti jog - a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk - a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve - nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt - álláspontunk szerint - nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] ...rámutatott, a szakszervezetek meghatalmazás nélküli képviseleti joga sértheti a dolgozó rendelkezési jogát, ami szerves része az emberi méltóságnak (50/B/1990. AB határozat, 714/B/1992. AB határozat).(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkavállalók ellenőrzése "bekamerázással"

Kérdés: Igaz, hogy az új munkajogi szabályok megengedik, hogy a munkáltató bekamerázza a munkahelyet, és így figyelje a munkavállalók munkavégzését?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltatóellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak azemberi méltóság megsértésével. A munkáltató előzetesen tájékoztatni köteles amunkavállalót azoknak a technikai eszközöknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.