Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott elmaradt jövedelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető. Az említett limitet el nem érő, és a munkaügyi perben még nem érvényesíthető kárigény ugyanis nem minősül ítélt dolognak. Ezt a kárigényt a bíróság csak akkor tudja elbírálni, ha az esedékessé vált. Ezek az igények eltérő időpontokban keletkeznek, és a munkavállaló által megkeresett jövedelmek függvényében az összegük is más és más lehet. Ha mindezek alapján Ön a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényét több perben érvényesíti, az egymástól elkülönülő időpontban esedékessé váló elmaradt jövedelemre vonatkozó igények elévülési ideje is más és más időpontban kezdődik. Az elévülési idők kezdete azokhoz az időpontokhoz igazodik, melyek a munkabér kifizetésének időpontjai lennének akkor, ha még fennállna a munkaviszony (azaz a bérfizetési napok).A törvény értelmében az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna [Mt. 83. § (4) bek.]. Az Mt. a kártérítési felelősség szabályai körében kimondja továbbá, hogy a kártérítés összegének számításánál le kell vonni a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást [Mt. 172. § (1) bek. a) pont]. A 3/2014.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3177

2. találat: Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszból: […]javaslatot készít [Rehab tv. 14. § (1) bek., 15. § (1) bek.]. Ennek alapján rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra válhat jogosulttá.Lényeges ugyanakkor, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól pedig csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetveb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a baleset a munkavégzés közben történt, a munkáltató felelőssége minden valószínűség szerint fennáll. A felelősség ilyen esetben kiterjed az elmaradt jövedelemre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2720

3. találat: Elmaradt jövedelem összegének meghatározása az ítéletben

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként - többek között - hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó, ennek megfelelően kell számításba venni. Az elmaradt munkabér meghatározásakor pedig annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét" (3/2014. KMK vélemény 4/b pont). Az elmaradt jövedelem és a megszerzett jövedelem egyes különböző jogcímű tételeinek összegét jellegüktől függően bruttó vagy nettó összegben kell számításba venni, attól függően, hogy az adott jogcímű követelés személyijövedelemadó-köteles vagy sem. Az a körülmény, hogy a megítélt kártérítési követelés tekintetében a károsult munkavállalónak áll-e fenn személyijövedelemadó-kötelezettsége, a kifizető volt munkáltató és a volt munkavállaló tekintetében érvényesül, és a munkaügyi jogvita keretein kívül esik. Ennélfogva az elmaradt jövedelem egyes tételei megállapításakor a bíróság nem vonhat le személyi jövedelemadót, azaz nem "nettósíthat", és a perben a munkavállaló nem kötelezhető az elmaradt jövedelem egyes tételei, különösen az elmaradt munkabér nettó összegű megjelölésére. Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy a kárigényt érvényesítő volt munkavállalónak az így kiszámított elmaradt jövedelemből kell majd adóznia. A Tny. 21. §-ának c) pontja szerint nem képezi a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Ebből, valamint a káron szerzés tilalmának általános elvéből következik, hogy a jövedelmet pótló kártérítés egyes bruttó összegű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2272
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Elmaradt jövedelmet pótló kártérítés kiszámítása

Kérdés: Egy munkavállalónk munkabalesetet szenvedett a közelmúltban, és most kártérítési igénnyel lépett fel. Elmaradt jövedelemként 3 havi munkabérét kéri megfizetni. Ezt hajlandóak is lennénk kifizetni neki, de nem egyértelmű, hogy miként kell számítani a kártérítés összegét ebben az esetben.
Részlet a válaszból: […]került, még le kell vonnia) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá [Mt. 172. § (1) bek.].Amennyiben ilyen levonások nem merülnek fel, akkor is alkalmazni kell a 2014. március 15-től hatályos szabályt, amely szerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni [Mt. 172. § (2) bek.].Ennek értelmében, ha a munkavállaló elmaradt havi munkabére nettó 131 000 Ft (ami bruttósítva 200 000 Ft lenne), akkor az elmaradt jövedelem kiszámításakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2062
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Elvárható jövedelem megállapítása

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el [Mt. 178. § (4) bek.]. A kártérítés összegének kiszámításánál ugyanakkor le kell vonni a) az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot; b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; c) amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; d) amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá (Mt. 182. §). Az elvárható jövedelem megállapításakor az eset összes körülményének mérlegelésével azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének, azaz munkaereje hasznosításával ténylegesen megkeresett-e valamilyen jövedelmet. Ha jövedelme nem volt, akkor azt kell megvizsgálni, hogy képes lett volna-e megkeresni az adott helyzetben (tőle) elvárható magatartás tanúsítása mellett valamilyen jövedelmet. Azt a jövedelmet ugyanakkor nem kell figyelembe venni, amit sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel szerzett meg. A jövedelem származhat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1216

6. találat: Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat - táppénzes állományom idején - közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszból: […]bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a fentiek szerinti felhívást a munkáltató nem teljesítette. A vagyoni károk körében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, valamint a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit [Mt. 177. § (1) bek.]. A kár mértékének meghatározásához több részletszabályt ad a törvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokból eredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező is hivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a máshonnan megtérült összeget, így az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradt munkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíj összegével csökkentett részét lehet érvényesíteni. A kártérítés nemcsak egy összegben, hanem járadék formájában is megállapítható. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló így kifejezetten kérheti, hogy kárigényét a bíróság rendszeres - például havi - járadék formájában ítélje meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy járadékigényt általában csak a jövőre nézve, vagy legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. Hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető járadékigény, ha a jogosultat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1196