Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott egyeztetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Üzemi tanácsi jogok megsértése

Kérdés: A cégünknél - ahol üzemi tanácsi elnök vagyok - nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
Részlet a válaszból: […]meglévő korszerűsítéséről [új Mt. 264. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont]. Amennyiben a munkáltató az egyeztetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzemi tanács az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [új Mt. 285. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke - és 2012. december 31. napjáig a 2012. július 1-je előtt megválasztott üzemi tanács tagja - munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, vagy a munkáltató munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelő intézkedéséhez [új Mt. 260. § (3) bek., Mth. 16. § (1) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra 2012. december 31-ig a régi Mt. szabályai irányadóak. A védelem szempontjából munkáltatói intézkedésnek kell tekinteni 2012. december 31. napjáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1410
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszból: […]eljárásban, tizenöt napon belül dönt [Mt. 23. § (1), (4) bek.]. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amely alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik [Mt. 21. § (5) bek.]. A Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján az ellenőrzés kiterjed a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására. Ebben a körben tehát azt lehet vizsgálni, hogy a munkáltató a kifogásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket megtartotta-e, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kimondta: a munkaügyi ellenőrzésnek nem képezheti tárgyát a szakszervezet a munkáltatónál fennálló képviseleti jogosultságának vizsgálata, és ezzel összefüggésben a munkáltató munkaügyi bírsággal nem sújtható. A munkaügyi ellenőrzés tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezések ugyanis nem teszik lehetővé a szakszervezet képviselettel rendelkező voltának vizsgálatát, és azt, hogy a közigazgatási szerv valamely szakszervezetnek a munkáltatónál való képviseleti jogára vonatkozó megállapítást tegyen, és ezzel összefüggésben munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1022

3. találat: Egyeztetés során létrejött megállapodás

Kérdés: A munkáltatónknál két szakszervezet működik, amelyek közül az egyikkel, a régebbivel, évekkel ezelőtt kollektív szerződést is kötött; jelenleg pedig szintén ez a régi szakszervezet jogosult önállóan kollektív szerződés megkötésére. Az új szakszervezet ugyanakkor sérelmezett bizonyos munkáltatói intézkedéseket, különösen a bónuszrendszert, és ennek a feloldása érdekében a munkáltató, illetve a két szakszervezet megállapodást kötött, amiben a bónusz feltételeit rögzítették; ez viszont nem a kollektív szerződés módosításaként történt. A munkáltató most úgy döntött, hogy a bónusz feltételeit megváltoztatja. Megteheti ezt egyoldalúan, vagy ehhez ismét egyeztetni kell a szakszervezetekkel?
Részlet a válaszból: […]végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti [Mt. 194. § (1)-(3) bek.]. A kollektív érdekviták megoldásának kötelező útja tehát az egyeztető tárgyalás (egyeztetés). Amennyiben egy kollektív érdekvitát a törvény szerinti szabályok megtartásával - azaz a tárgyalást kezdeményező fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történő átadásával - kívánnak feloldani, akkor a felek között megindul az egyeztetés folyamata, és a törvényi szabályokat arra alkalmazni kell, függetlenül attól, a tárgyalások során bárki kifejezetten jelzi-e, hogy a törvény szerinti egyeztetésről van szó. Az egyeztetés során létrejött megállapodás kollektív szerződéses megállapodásnak minősül [Mt. 198. § (1) bek.]. Ez nem azonos a kollektív szerződéssel, azaz az egyeztetés nem eredményezi a kollektív szerződés módosítását, de a létrejött megállapodás mégis ilyen hatályú; azaz úgy kell tekinteni, mintha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1018