Csoportos létszámcsökkentés - létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy annál több, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (azaz felróható). E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a szabadság legrövidebb egybefüggő időtartamára vonatkozó szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]. A törvény e megállapodáshoz semmilyen formai követelményt nem támaszt, az tehát akár szóbeli is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szakszervezet – a képviselet és a képviselő

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Részlet a válaszából: […] ...hogy továbbra is a szakszervezet tisztségviselőjének minősül, akinek egyébként joga van a szakszervezet nevében fellépni, vagy akár egyeztetést, konzultációt kezdeményezni. A Kttv. 202. §-ának (3) bekezdése is ezt a következtetést erősíti, ugyanis kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Köztisztviselő munkába állása a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...és hogy ezt követően az eredeti kinevezése szerint kell rendelkezésre állnia. Természetesen a felek jóval előbb is elkezdhetik az egyeztetést a visszatérésről, ami különösen akkor indokolt, ha hosszabb idejű távollétről van szó (pl. több gyermeke is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szabadság lejártát követően a munkavállaló a munkáltató döntése alapján már nem végez munkát, figyelemmel arra, hogy lehetővé sem teszi számára a munkahelyre történő belépést, és erre vonatkozóan a felek – amint az a fentiekből is kitűnik – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, a kérdés alapján nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a munkavállaló valóban készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatható-e. A készenléti jellegű munkakör ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Kötetlen munkarend – az alkalmazás feltételei

Kérdés: A termelésben több középvezetőnk is dolgozik, akik nagy szabadsággal dolgoznak, alapvetően rájuk van bízva, hogy miként szervezik a gyártási részfolyamatokat, akkor dolgozhatnak, amikor szükségesnek látják. Az egyikük az elmúlt hónapokban nagyon sok időt töltött bent, folyamatosan jelen volt a műszakváltásoknál, néha egy nap többnél is (8 órás műszakokban dolgozunk). Az ő munkavégzése tekinthető kötetlen munkarendben történő munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a munkáltató esetleg szóban közölte a munkavállalóval, hogy a munkarendje kötetlen. Még ha a munkáltató egy ilyen szóbeli egyeztetést bizonyítana is, akkor sem lenne alkalmas arra, hogy az alapján megállapítható legyen a munkavállaló kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Besoroláshoz elfogadható iratok

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, illetőleg a volt biztosítottal hatósági eljárás keretében köteles egyeztetni. Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) benyújtott kérelmére indulhat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
2
3
5