Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott elállás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaviszony megszüntetése a munkába állítást megelőzően

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akivel korábban munkaszerződést kötöttünk, de csak egy hónap múlva kellene munkába állítanunk. Időközben a bíróság helyreállította a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, akinek a helyére felvettük a munkavállalót. Mivel két munkavállalóra ugyanabban a munkakörben nincs szükségünk, nem szeretnénk őt alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nem kívánunk ismét egy jogellenes megszüntetésbe "beleszaladni", hogyan szüntethetjük meg jogszerűen a munkaviszonyát? Hivatkozhatunk a munkaszerződésében kikötött próbaidőre?
Részlet a válaszból: […]állították a munkavállalót, ugyanis a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. § (1) bek.].Ezen túlmenően már a munkavállaló munkába állítását megelőzően is jogszerűen élhetnek az elállással, feltéve, hogy az Mt. meghatározott feltételei fennállnak. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban bármelyik fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 49. § (2) bek.].Álláspontunk szerint az ugyanebben a munkakörben dolgozó munkavállaló munkaviszonyának bíróság általi helyreállítása olyan körülmény lehet, amely az Önök körülményeiben lényeges változást eredményezett a munkaszerződés megkötését követően, és amelyre tekintettel aránytalan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3205

2. találat: Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig - addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét -, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
Részlet a válaszból: […]tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (2) bek.].Az ellenérték megfizetésének időpontját a törvény nem szabályozza, ezért kifizethető a versenytilalmi megállapodásban meghatározott munkavállalói kötelezettség (azaz a jogviszony-létesítési tilalom) hatálybalépése előtt is, a munkaviszony fennállása alatt, ha a felek így állapodnak meg. Mivel a versenytilalmi ellenérték legalacsonyabb összegének meghatározása során értelemszerűen a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor érvényes (utolsó) alapbére irányadó, a munkaviszony fennállása alatt megfizetett összeg ennek megfelelő kell, hogy legyen (ezt egyébként a kérdésben leírt kiegészítő rendelkezés megfelelően megoldja).Azt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2779

3. találat: Köztisztviselő besorolása - a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
Részlet a válaszból: […]végzettségen mint kötelező alkalmazási feltételen túlmenően - többek között - meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, gyakorlati idő letöltéséhez kötheti a közszolgálati jogviszony létesítését. A 119. § alapján közszolgálati tisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú végzettséget szerzett. A 29/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján közszolgálati tisztviselőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik a feladatköre ellátásához szükséges, a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott képesítések valamelyikével.Az idézett jogszabályokból megállapítható, hogy a képesítési előírásoknak való megfelelés kérdése mindig csak az adott köztisztviselői kinevezés szerinti feladatkör viszonylatában és nem általánosságban vizsgálható. A kérdésben felvetett társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés a 29/2012. Korm. rendelet 1. számú melléklet 23. pontja szerinti humánpolitikai feladatkör alkalmazásában a munkaügyi, társadalombiztosítási, szociális, emberierőforrás-gazdálkodási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2346

4. találat: Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszból: […][Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben ennek a munkavállaló nem tesz eleget, megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, melyért felelősségre vonható. Ennek keretében a munkáltató - feltéve hogy kollektív szerződés, vagy ha a munkáltató, illetve a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, akkor a felek által kötött munkaszerződés lehetővé teszi - a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ilyen szankció lehet például a megrovás, a jutalomból történő kizárás, az alapbér csökkentése vagy a pénzbírság is. Arra azonban ügyelni kell, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény pedig összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (2) bek.]. A munkáltatónak a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést mindig írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bek.].Az igazolatlan távollét ugyanakkor az esetek többségében olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, jelentős mértékű megszegésének tekinthető, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja (Mt. 78. §). Ha pedig a felek a munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki, akkor a munkáltató a próbaidő alatt élhet az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás jogával is [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Felhívjuk azonban az Önök figyelmét, hogy az indokolásköteles, szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás közlése előtt lehetőség szerint győződjenek meg arról, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2201

5. találat: Egészségügyi alkalmatlanság - elállási ok

Kérdés: Leendő munkavállalónkkal munkaszerződést kötöttünk azzal, hogy 2014. április 15-én kezdi meg a munkát cégünknél. Elküldtük az üzemorvoshoz, aki azonban megállapította, hogy alkalmatlan arra a munkakörre, amire felvettük. Mivel kikötöttünk a szerződésben próbaidőt, úgy gondoltuk, hogy azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyt. Helyesen járunk el, ha próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntetjük meg a munkaviszonyt, vagy ebből problémánk lehet később?
Részlet a válaszból: […]helyesen állapították meg, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményének fényében a megkötött munkaszerződés ellenére nincs mód a munkavállalónak az érintett munkakörben történő foglalkoztatására.Abban az esetben, ha a munkaszerződést megkötötték ugyan, de a munkavállaló még nem állt munkába, a jogi helyzet rendezésének nem a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés a megfelelő módja. Az Mt. ugyanis erre az esetre mindkét félnek elállási jogot biztosít azáltal, hogy rögzíti: a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 49. § (2) bek.]. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1955
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Elállás a munkaszerződés megkötése és a munkába lépés között

Kérdés: Cégünk megkapott egy nagy projektet, amelynek kezdete előreláthatóan 2012 őszére fog esni. A fontosabb feladatok ellátására azonban már 2012 nyarán szeretnénk megállapodni a szakemberekkel, hogy határidőben tudjunk kezdeni. Fel szeretnénk készülni azonban arra az esetre is, ha valami miatt mégsem kerülne sor a projekt megvalósítására. Ilyen esetben hogyan tudjuk majd legegyszerűbben megszüntetni a munkaviszonyokat, ha úgy állapodunk meg velük 2012 nyarán, hogy a munkaviszony kezdetének napja 2012. szeptember 1-je lesz?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződés teljesítését. A jogalkotó azonban felismerte, hogy kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkaviszony megkezdése lehetetlenné válik. Mivel azonban ilyenkor a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a felek szabaduljanak a lehetetlen vagy sérelmessé vált szerződésből, hiszen a munkaviszony még nem is jött létre, az új szabályok bevezetik a polgári jogban ismert elállás jogintézményét. Az elállás a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést annak megkötésére visszamenő hatállyal felbontja [Ptk. 320. § (1) bek.]. Az elállás a munkajogban azonban csak kivételesen alkalmazható: a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban, és kizárólag azon esetben, ha a munkaszerződés megkötését követően a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1331