Sport munkaidőn kívül – a munkaadó kárfelelősségének kérdése

Kérdés:

Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] A hivatali út kifejezést a munkajogi jogszabályok nem használják. Ehelyett a magyar munkajog kiküldetésnek nevezi azt az esetet, amikor a munkavállaló átmenetileg, a munkáltató utasítására nem a munkaszerződése (kinevezése) szerinti helyen végez munkát. Ez a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Dajka szabadsága

Kérdés: Egy középfokú végzettséggel rendelkező óvodai dajkának mennyi az éves szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A dajka a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint. Ennek értelmében a dajkát a Kjt. szerinti, "A"-"D" fizetési fokozatok valamelyikébe kell besorolni. Kivételesen, a pedagógus-szakképzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért

Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló valamilyen egészségsérelemből eredően kíván igényt érvényesíteni a munkáltatóval szemben, azt kell bizonyítania, hogy az adott megbetegedés a munkaviszonyával összefüggésben alakult ki [Mt. 166. § (1) bek.]. A kárfelelősség szempontjából nem annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Pótszabadságok és az időarányosítás

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
Részlet a válaszából: […] A gyermeke után pótszabadság illeti meg a szülőt, elő­ször abban az évben, amikor a gyermek megszületett [Mt. 118. § (3) bek.]. A gyermek születésével automatikusan nő a tárgyévi szabadsága. Ez akkor is így van, ha a gyermek szilveszterkor jön a világra, és a plusznapokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a kollektív szerződés a Kjt., illetve annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól csak akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak (Kjt. 13. §). Ilyen felhatalmazást a Kjt. a szabadságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Megváltozott egészségi állapot – mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállalót orvosa egészségi állapotára figyelemmel más munkakörben történő alkalmazásra javasolja, akkor a munkáltató felelőssége, hogy megvizsgálja a munkavállaló foglalkoztatásának feltételeit. A munkavállalót ugyanis csak olyan munkára lehet alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Egészségkárosodott munkavállalónak járó pótszabadság

Kérdés: 2013. január 1-jétől a legalább 50%-ban egészségkárosodott munkavállalónak öt nap pótszabadság jár. Egy 1949-ben született súlyosan mozgáskorlátozott dolgozónk az idei évtől már teljes jogú nyugdíjasnak számít. Rehabilitációs szakértői vélemény nem áll rendelkezésünkre, mivel az ő állapota már húsz éve véglegesnek tekinthető, ezért felülvizsgálatra sem kellett mennie. Kérdésem arra irányul, hogy neki is jár az öt nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Míg a korábbi Mt. szerint pótszabadság csak vak munkavállalónak járt [Mt. 132. § (3) bek.], addig 2013. január 1-jétől az új Mt. szerint annak a munka­vállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Pótszabadság egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: 2013. január 1-jétől 5 nap pótszabadság jár nemcsak a vakoknak, hanem a többi egészségkárosodott munkavállalónak is. Csak a egészségkárosodottaknak jár, vagy a rokkantaknak is? Tehát ha a dolgozó 54%-os rokkantnyugdíjasként dolgozik, jár-e neki az 5 nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. Ez a rendelkezés 2013. január 1-jén lép hatályba [új Mt. 120. §, 298. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2