Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott egészségkárosodott munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért

Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
Részlet a válaszból: […]elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1) bek.].Ebben a felelősségi rendszerben tehát a munkavállalónak csak azt kell bizonyítania, hogy a kár, azaz itt az egészségi állapot romlása, a munkaviszonyával összefüggésben érte. Amennyiben a "sorsszerű", a munkaviszony létesítésekor már fennálló betegség (egészségkárosodás) a munkaviszonnyal összefüggésben súlyosbodik, és olyan mértékű egészségkárosodás alakul ki, amely már keresetveszteségben (kárban) is megnyilvánul, akkor a munkáltató kártérítési felelőssége ezért a kárért fennállhat (MK 30. sz. állásfoglalás). Ha a munkavállaló az ilyen egészségromlással összefüggésben a munkahelyét is elveszíti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3528

2. találat: Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszból: […]valamilyen munkavédelmi szabályszegést a betegség (baleset) kialakulásával összefüggésben. Ha a betegség és a munkaviszony közötti okozati összefüggés bizonyítható, a munkáltató felel minden, a munkavállalót a betegség miatt ért kárért (pl. elmaradt jövedelem, gyógyszerköltségek stb.). Természetesen ennek bizonyítását megkönnyítheti, ha az egészségbiztosítási szerv foglalkozási megbetegedésnek ismerte el a károkat okozó betegséget, és így baleseti ellátásokra jogosult a munkavállaló. Hasonlóan segíti az okozati összefüggés bizonyítását, ha a munkavédelmi hatóság elmarasztalta a munkáltatót. Ám ügydöntő jelentősége egyik hatóság határozatának sincs.A munkavállaló kára megtérítését a munkáltatótól közvetlenül kérheti. Ha a munkáltató vitatja a követelést, akkor a kárigény munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető, az általános, hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2655

3. találat: Megváltozott egészségi állapot - mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszból: […]a felmondás indokául szolgálhat. Amint az Mt. megállapítja: felmondás indoka - többek között - a munkavállaló munka­viszonnyal kapcsolatos képességével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bekezdés]. A munkáltató képessége körébe tartozó megszüntetési ok tipikusan az alkalmasság kérdése, melybe a munkavállaló egészségügyi alkalmassága is beletartozik. Ugyanakkor, mivel a felmondás indokolásának mindig valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, fontos, hogy amennyiben az egészségügyi alkalmatlanság folytán kívánja megszüntetni a munkáltató a munkaviszonyt, meggyőződjön annak valós voltáról. Az eset összes körülményei ismerete nélkül egyértelmű állásfoglalást nem áll módunkban adni arra tekintettel, hogy a leírt esetben jogszerűen megszüntethető-e a munkaviszony. Általánosságban azonban elmondható, hogy az egészségügyi alkalmatlanság jogszerű indoka lehet a munkáltatói felmondásnak. Hozzátéve, amennyiben a munkavállaló nem minősül védett korúnak, illetve nem részesül rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban, akkor a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége sincs. Ugyanezen szabály vonatkozik az anyára vagy a gyermekét egyedül nevelő apára munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1629

4. találat: Egészségkárosodott munkavállalónak járó pótszabadság

Kérdés: 2013. január 1-jétől a legalább 50%-ban egészségkárosodott munkavállalónak öt nap pótszabadság jár. Egy 1949-ben született súlyosan mozgáskorlátozott dolgozónk az idei évtől már teljes jogú nyugdíjasnak számít. Rehabilitációs szakértői vélemény nem áll rendelkezésünkre, mivel az ő állapota már húsz éve véglegesnek tekinthető, ezért felülvizsgálatra sem kellett mennie. Kérdésem arra irányul, hogy neki is jár az öt nap pótszabadság?
Részlet a válaszból: […]pótszabadság jár (új Mt. 120. §). Megállapítható, hogy a jogszabály szerint irreleváns, hogy az egészségkárosodott munkavállaló nyugdíjasnak minősül-e, avagy sem. A pótszabadságra jogosító feltétel az, hogy a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapítsa. Ebből következően a munkáltatónak elvileg csak abban az esetben kötelessége biztosítani az említett pótszabadságot, ha a munkavállaló ilyen tartalmú határozattal igazolni tudja a jogosultságát. Javasoljuk, hogy az érintett munkavállaló tekintetében szerezzék be a rehabilitációs hatóság határozatát az egészségkárosodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1537

5. találat: Pótszabadság egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: 2013. január 1-jétől 5 nap pótszabadság jár nemcsak a vakoknak, hanem a többi egészségkárosodott munkavállalónak is. Csak a egészségkárosodottaknak jár, vagy a rokkantaknak is? Tehát ha a dolgozó 54%-os rokkantnyugdíjasként dolgozik, jár-e neki az 5 nap pótszabadság?
Részlet a válaszból: […]120. §, 298. § (2) bek. b) pont].Az egészségkárosodás mértékét a rehabilitációs hatóság állapítja meg komplex minősítés keretében [a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Kttv.) 15. § (1) bek.; a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet]. A pótszabadság jogosultsági feltétele tehát az, hogy e vizsgálat alapján a munkavállaló egészségkárosodása legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1470

6. találat: Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban - 2009-ben - a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató - tudomása ellenére - nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszból: […]egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 186. § (1) bek.]. A megjelölt esetekben az elévülési idő a) a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik [186. § (1) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény általános szabály szerint három év alatt évül el [Mt. 11. § (1) bek.]. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló kárigényét járadékigényként terjessze elő, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató nem tájékoztatta a tudomásszerzésétől számított tizenöt napos határidőn belül a munkavállalót a kárigénye elő­terjesztésének lehetőségéről. Három évnél régebbi időre visszamenőleg azonban járadékigény egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.]. Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató a leírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltét követően szerzett tudomást, így álláspontunk szerint a járadékigényt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1251

7. találat: Megváltozott munkaképességű új munkavállaló - bértámogatás a foglalkoztatáshoz

Kérdés: Új munkavállalót vennénk fel, az egyik esélyes jelentkező megváltozott munkaképességű személy (az egészsége 60%-ban károsodott). Eddig is 8 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott cégünk támogatással, kérdésünk: az új kolléga felvételéhez kapcsolódóan milyen feltételekkel vehető igénybe bértámogatás?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásának kell tekinteni. A 177/2005. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az új munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásának elősegítéséhez akkor állapítható meg támogatás, ha a munkáltató legalább 12 hónapi időtartamban vállalja a munkavállaló foglalkoztatását olyan munkakör keretében, amelynek ellátására orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota, képzettsége, megmaradt képességei alapján alkalmas. Ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, a támogatást meg kell szüntetni. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkaviszonyt a működésével összefüggő okból nem szünteti meg. Ha munkáltató mégis így tenne, akkor a kifizetett támogatás 50%-át vissza kell fizetnie. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy az új munkavállaló alkalmazásával a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 havi átlagos statisztikai létszámához képest emeli, vagy ez időszakban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát - működésével összefüggő okból - rendes felmondással nem szüntette meg. A bértámogatás mértéke igazodik a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodásának mértékéhez, így az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményében megállapított 60%-os mértékű egészségkárosodás esetén a bértámogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének 60%-a. Ennél magasabb mértékű, 75%-os támogatás nyújtható a látási fogyatékos, az értelmi fogyatékos,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 403

8. találat: Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától - szívbetegség következtében - 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszból: […]munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban - a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és - rendelkezik az életkorára előírt szolgálati idővel, továbbá - az egészségkárosodás következtében nem folytat az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenységet, vagy - az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint - sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Az idézett rendelkezés alapján a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállaló Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme [vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján - a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. A maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, - ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 255

9. találat: Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Egyik fizikai munkát végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye értelmében 45%, s nem rehabilitálható. Jelenleg táppénzes állományban van. Véleményük szerint tovább foglalkoztatható-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]hatályon kívül helyezte az e kérdést szabályozó EüM-PM rendeletet, jelenleg nincsen olyan jogszabály, amely a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget részleteiben meghatározná. Noha az "egészségkárosodás" és a "megváltozott munkaképesség" fogalma nem feleltethető meg teljes mértékben egymásnak, az azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdésben szereplő munkavállaló megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekintendő. Mindezekre tekintettel az Mt. 85. § (3) bekezdése alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége ebben az esetben is fennáll, mivel azonban a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot [lásd Rjtv. 3. § (1) bekezdés], nem jogosult rehabilitációs járadékra, így a komplex rehabilitációról szóló rendelet [Korm. rendelet (II.)] hatálya sem terjedhet ki rá. Ugyanakkor a kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 200

10. találat: Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében - saját bevallása szerint - nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
Részlet a válaszból: […]egészségügyi alkalmatlanságára - mint a munkavállaló képességeivel összefüggő okra - hivatkozva rendes felmondással szüntesse meg a munkaviszonyt. Ha a munkavállaló munkaviszonya határozott időre szólt, a munkáltató az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján egyoldalúan, külön indokolás nélkül abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló számára egyévi átlagkeresetét, ha pedig a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, akkor erre a hátralévő időre jutó átlagkeresetét megfizeti számára. Végezetül, amennyiben a felek ebben meg tudnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 185
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést