3 talált cikk az eskütétel kifejezésre

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?

Kérdés: A Mötv. tartalmazza az önkormányzati képviselők és nem képviselő-bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítási feltételeit, a részletszabályokat az önkormányzat helyi rendelete szabályozza. A megválasztástól vagy az eskütétel napjától jogosultak-e ezek a személyek a tiszteletdíjra?

Kérdés: Hivatalunkban a folyamatos átszervezések, és személyügyi mozgások következtében megnövekedett munkateher miatt sajnos előfordult olyan, hogy egy-egy köztisztviselő kinevezési okiratának aláírására és az eskütételre a munkába állást követő 3-4. héten került sor. Utóbb egyikük bírósághoz fordult, és többek között arra is hivatkozik, hogy jogellenesen foglalkoztattunk. Mi lesz ennek ránk nézve a jogkövetkezménye?