Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott elszámolási kötelezettség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által
Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszból: […]tudomásszerzésétől számított 15 napos szubjektív, és egyúttal a kötelezettségszegéstől számított, általánosságban egyéves objektív határidőn belül tette meg [Mt. 78. § (2) bek.]. Ezen túlmenően az azonnali hatályú felmondás indoka csak akkor lehetett jogszerű, ha az valós és világos - illetve az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének b) pontja tekintetében okszerű - volt, továbbá, ha azt Ön írásba foglalta [Mt. 22. § (3) bek., 64. § (2) bek.]. Ez utóbbi követelmény tekintetében kételyek merülhetnek fel, hiszen a vázolt tényállás arra enged következtetni, hogy Ön előbb szóban közölte a munkáltatóval az azonnali hatályú felmondását, és csak utólag foglalta írásba. Ha ez a helyzet, akkor kétséges az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége. Mindezek mellett szintén nem ismerjük a munkáltató általi felmondás részleteit, ezért arról sincs lehetőségünk teljes bizonyossággal állást foglalni, hogy ezt jogszerűen megtehette-e a munkáltató. A fenti körülmények ismerete elengedhetetlen lenne a pontos válasz kifejtéséhez.Abban a vonatkozásban, hogy a munkáltató helyesen járt-e el, amikor az Ön igazolatlan távollétét állapította meg, utalunk arra, amennyiben azonnali hatállyal felmondott, a munkaviszonya - a megszüntetés jogszerűségétől függetlenül - a jognyilatkozat közlésének napján azonnali hatállyal megszűnt. Ezért a távollét - nagy valószínűséggel - nem tekinthető igazolatlannak. Megjegyzendő, a megszüntető jognyilatkozat hatályosulása nem függ attól, hogy a másik fél (jelen esetben a munkáltató) a megszüntetést tartalmazó okiratot "elfogadja-e" vagy sem.Akár jogszerű, akár jogellenes a munkaviszony Ön általi megszüntetése, a munkáltató kötelessége, hogy a munkaviszony megszűnésekor, pénzben (távolléti díjban) váltsa meg azt az időarányos szabadságot, melyet a munkaviszony tartama alatt elmulasztott kiadni (Mt. 125. §). Az erre vonatkozó igényét Ön általános szabály szerint munkaügyi perben érvényesítheti. Ugyancsak ez a helyzet a fentiek fényében a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatosan. A munkaviszony azonnali hatályú felmondása esetén a megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3547
2. találat: Elszámolási kötelezettség folytatódó munkaviszony esetén
Kérdés: Egy munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel áll munkaviszonyban. El kell-e számolni a munkavállalóval (kilépés stb.), ha a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt azt nem határozatlan idejűvé módosítják, hanem egy új, határozatlan idejű munkaszerződést kötnek a felek?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása mellett szól az is, hogy az Mt. nem határoz meg ez alóli kivételeket, így arra lehet következtetni, hogy e szabályokat jelen esetben is követni kell. E rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor a munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.Az elszámoláshoz kapcsolódóan legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §).Álláspontunk szerint a munkakör átadása vagy a szabadság elszámolása, illetve egyes igazolások kiadása ugyanakkor életszerűtlennek és észszerűtlennek tűnik olyan esetben, ha a munkavállaló az új határozatlan idejű munkaviszonyában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3274
3. találat: Munkaviszony-megszüntetés - az elmaradt elszámolásból keletkezett kár
Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
Részlet a válaszból: […]megszüntetéssel összefüggő iratok hiányában nem tud új munkaviszonyt létesíteni, és ezáltal munkabértől esik el, vagy az új munkaviszonyában a bérfizetés a papírok hiánya folytán késlekedik. A munkáltató ugyanis köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. A munkaviszony megszüntetésével összefüggő iratok kiadásának elmaradásából eredő kár ugyancsak a munkaviszonnyal összefüggésben áll. Ön - önkéntes teljesítés hiányában - bírósági úton egyrészről kérheti a munkaviszonnyal összefüggő igazolások kiadását, másrészről az esetlegesen ebből eredő és igazolható kára megtérítését is. A bíróság ítéletével kötelezheti a munkáltatót az iratok kiadására és a kár megtérítésére [Mt. 285. § (1) bek.].Az iratok kiadásával kapcsolatban említett további problémák kapcsán a kérdésben foglaltakból nem állapítható meg, hogy az Ön célja panaszainak kivizsgálása, vagy emellett igényt is támaszt a felsorolt jogsértések (pl. egyoldalú munkaszerződés módosítással kikötött részmunkaidő, meg nem fizetett többletmunkaidő) miatt a volt munkáltatóval szemben. Amennyiben mindössze[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2798
4. találat: Bérelszámolás elektronikusan
Kérdés: Cégünknél tervezzük a bérelszámolási lapok e-mailben történő megküldését a papíralapú elszámolások helyett. Ez a tervezett megoldás megfelelő-e az Mt. szerinti kötelezettség teljesítéséhez?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséget ír elő [Mt. 18. § (1) bek.]. Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot (a fentiek alapján a tájékoztatást is), ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor [Mt. 22. § (2) bek. a) pont]. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 18. § (1) bek.], de az elektronikus dokumentum csak akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje [Mt. 24. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2098
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben - elszámolás a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszból: […]§ (2) bek. b) pont, 99. § (5), (7) bek.]. Amennyiben tehát az általános munkarend szerinti munkanapok lehetővé teszik, a munkáltató elrendelhet a munkaidőkeret első felében akár napi 12 órás rendes munkaidőben történő munkavégzést is, ha a munkaidőkeret második felében a munkavállaló számára kevesebb munkaidőt oszt be, és a heti átlag 40 (rendkívüli munkaidővel 48) órát nem lépi át.A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munka­idő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 95. § (1) bek.]. A törvény külön szabályokat állapít meg arra, ha a munkaviszony a munkaidőkeret közben, annak lejárta előtt megszűnik, és e miatt a munkaidőkeretben teljesített munkaórákkal el kell számolni. Ha a munkaviszony olyan okból szűnik meg, ami a munkáltató érdekkörében merül fel, vagy neki felróható [Mt. 95. § (2)-(3) bek.], akkor az általános munkarendben beosztható órákat meghaladó teljesített munkaórákat rendkívüli munkaidőként, az általános munkarendben beosztható órákhoz képest hiányzó munkaórákat állásidőként kell figyelembe venni. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2080
6. találat: Azonnali hatályú felmondás - a munkaviszony megszűnésének időpontja
Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?
Részlet a válaszból: […]megszűnésének időpontja egybeesik az azonnali hatályú felmondás közlésével, a munkáltató későbbi időpontot jogszerűen nem állapíthat meg a felmondásban.A munkaviszony megszűnésekor a feleket egymással szemben elszámolási kötelezettség terheli, melynek során együtt kell működniük egymással. A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.]. Mindezek alapján a munkavállaló köteles a munkaviszony megszüntetését követően együttműködni, átadni a munkakörét és a munkavégzéshez kapott, illetve a munkáltató tulajdonát képező birtokában lévő eszközöket, dokumentumokat. Ezen elszámolási kötelezettség körébe nem tartozik bele a leltár felvétele.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1795
7. találat: Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszból: […]ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.]. Ez a cafeteriajuttatásokra is megfelelően alkalmazandó. Ugyanakkor a törvényben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása eltérhet. A felek megállapodásukban az egyes juttatások kifizetése tekintetében eltérő esedékességet is meghatározhatnak, ha ez a munkavállaló számára előnyösebb. Így munkajogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1580
8. találat: Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszból: […]mértékű távolléti díj fizetésére, amely a munkavállalót munkáltatói felmondás esetén a felmentés tartamára megilletné [Mt. 78. § (3) bek.]. Ezen túlmenően a felek elszámolási kötelezettsége a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén is ugyanúgy fennáll, mint a munkaviszony bármely más módon történő megszüntetése esetén. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.], a munkáltatónak ezenfelül legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.].Amennyiben a munkáltató úgy ítéli meg, hogy jog­ellenes volt a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, mert például a felsorolt indokok nem minősülnek olyan súlyos indoknak, amelyek alapján az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint azonnali hatályú felmondással jogszerűen élhetne a munkavállaló, vagy az indok nem valós, világos, okszerű, akkor a munkáltató az azonnali hatályú felmondás közlésétől számított harminc napon belül peres eljárást kezdeményezhet a munkavállalóval szemben [Mt. 287. § (2) bek. a) pont]. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy jogellenes volt az azonnali hatályú felmondás, akkor a munkavállaló köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére [Mt. 84. § (1) bek.]. A munkáltató ezenfelül követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.].A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1507
9. találat: Munkavállalói azonnali hatályú felmondás és következményei
Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
Részlet a válaszból: […]hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára az egyébként felmondás esetén járó munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díjat, valamint végkielégítést is fizetni (ha erre a munkavállaló munkáltatói felmondás esetén egyébként jogosult lenne).Az elmaradt munkabér, a távolléti díj és a végkielégítés érdekében a munkavállaló bírósághoz fordulhat. A keresetlevélnek a bíróság elé terjesztésére az Mt. 287. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az azonnali hatályú felmondása közlésétől számított 30 napon belül van lehetősége. Megjegyezzük, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor már nem köteles munkáltatói igazolást kiadni a munkavállalónak, ekkortól a következő igazolásokat kell a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1503
10. találat: Levonás a munkabérből
Kérdés: Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]le végrehajtás útján. Több oka is lehet annak, hogy Ön ennél kevesebb összeget kapott. Például, a munkáltató az Ön felhatalmazása alapján levonta a szakszervezeti tagdíjat vagy valamilyen saját követelését. Fontos azonban, hogy munkáltatója munkabéréből csak jogszabály felhatalmazása, végrehajtható határozat vagy az Ön beleegyezése mellett vonhat le valamilyen összeget [Mt. 161. § (1) bek.]. Emellett munkáltatója köteles a munkabérről részletes írásbeli elszámolást adni. A törvény szerint az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1295
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést