Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

63 találat a megadott egyszerűsített foglalkoztatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vasárnapi pótlék és alkalmi munka

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 193. számában megjelent 3827. számú kérdésre írt cikkhez szeretnék egy gondolatot fűzni. Álláspontom szerint, ha az Mt. 203. §-a alapján alkalmi foglalkoztatott esetén nem alkalmazható - többek között - a törvény 101. §-a, akkor a 140. §-ban található törvényhelyi hivatkozás sem értelmezhető, azaz az alkalmi foglalkoztatott nem jogosult vasárnapi pótlékra, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben kerül sor a foglalkoztatására.
Részlet a válaszból: […]azonban az Mt. esetükben kizárja a 101. § alkalmazását az egyszerűsített foglalkoztatás esetén, a munkáltató lényegében bármilyen esetben beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra, nem csak a 101. §-ban felsorolt esetekben. Megítélésünk szerint ugyanakkor az Mt.-ben elválik egymástól a munkaidő vasárnapra való beoszthatóságának és a vasárnapi pótlékra való jogosultság szabályozása.Az Mt. egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó különös szabályai a vasárnapi pótlékra való jogosultságról rendelkező 140. § alkalmazását nem zárják ki, így ebben az esetben megvizsgálandó, mely tevékenység, munkakör vagy ágazat keretében dolgozik a munkavállaló. Ha például kizárólag a több műszakos tevékenység, a készenléti jellegű munkakör vagy a munkáltató kereskedelmi ágazatba való tartozása minősítés állapítható meg, a beosztás szerinti vagy a rendkívüli munkaidőben is jár a vasárnapi pótlék. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3883

2. találat: Alkalmi munka - nem köthető keretszerződés

Kérdés: Alkalmi munkában fogunk foglalkoztatni munkavállalókat, de az ötnapos korlát miatt ez nagy adminisztrációt igényel, mivel ötnaponként új munkaszerződést kell kötnünk. Köthetünk-e egy keretszerződést a munkavállalóval, amiben rögzítjük a lényeges elemeket (munkakör, alapbér, munkavégzési hely), és amikor jön dolgozni, akkor már csak szóban állapodunk meg a napok számában, újabb írásos szerződés nem készül, és ez alapján teljesítjük a bejelentést a jogviszonyról?
Részlet a válaszból: […]a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. Ebből következően egy szerződés akkor tekinthető munkaszerződésnek, ha ezek a kötelezettségek, amelyek a jogviszonyban a felek fő kötelezettségeiként jelentkeznek, egyértelműen következnek belőle, azok teljesítését a fél követelheti a másik féltől. A kérdés szerinti keretszerződésből a törvény szerinti alapvető kötelezettségek közül egyik sem következik, egyik fél vonatkozásában sem, mivel a teljesítés egyik lényeges eleme, annak időpontja (azaz a szerződés hatálya), nem állapítható meg belőle. A keretszerződés alapján nem világos, hogy a kötelezettségeket milyen időszakban kell teljesíteni. A foglalkoztatás alkalmi jellegére tekintettel pedig - az egyébként nem kizárt - behívásos munkavégzés (Mt. 193. §) sem értelmezhető, mivel a háromnapos előzetes tájékoztatási kötelezettség a legfeljebb ötnapos határozott idejű munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3662

3. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésre - a munkaszerződés alaki "kötetlensége"

Kérdés: Írásba kell-e foglalni a munkaszerződést akkor, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkaerő-kölcsönzésben állapodik meg a kölcsönbe adó a munkavállalóval?
Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakat nem kell alkalmazni [Mt. 202. § (1) bek.], azaz nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása.A kérdés alapján azt kell eldönteni, hogy az atipikus foglalkoztatási formák esetén a munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályok alól - ahol kötelező az írásba foglalt munkaszerződés - az jelent kivételt, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történik a munkavégzés, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányadó általános szabály alól - ahol nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása - jelent kivételt az, ha egyben munkaerő-kölcsönzés is megvalósul?A választ a Kúria egy eseti döntésében adta meg, amelyben kifejtette a munkaerő-kölcsönzésre irányuló egyszerűsített foglalkoztatás létesítésének alakszerűségét illetően, hogy ha a munkáltató az utóbbi atipikus munkavégzési formát a munkaerő-kölcsönzéssel kombinálja, a munkaszerződést nem kell írásba foglalni. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 218. §-a a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3661

4. találat: Mezőgazdasági gépkezelő egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunka keretében lehet-e egyszerűsített foglalkoztatottként bejelenteni a különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjét (pl. a meggyrázó gép kezelőjét, szüretelőkombájn kezelőjét)?
Részlet a válaszból: […]szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével -, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot (Efotv. 2. § 1. pont).Mezőgazdasági idénymunka esetében az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban (Efotv. 2. § 7. pont). Figyelemmel arra, hogy a kérdésben felvetett tevékenység különböző zöldség- és gyümölcsfélék betakarítására, szedésére, aratására alkalmas mezőgazdasági gép kezelőjére vonatkozik, megállapítható, hogy ezek olyan mezőgazdasági tevékenységek, amelyek sajátosságaiknál fogva kizárólag egy meghatározott időszakban vagy időpontban végezhetők el. Ezért lehetőség van arra, hogy mezőgazdasági idénymunka keretében egyszerűsített foglalkoztatottként lehessen bejelenteni az ilyen gépek kezelőit.Fontos azonban, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3657

5. találat: Bérpóték mezőgazdasági idénymunkában

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?
Részlet a válaszból: […]Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ez a szabály alkalmazandó a mezőgazdasági idénymunkában dolgozókra is, miután az Mt. fentebb hivatkozott 203. §-ának (1) bekezdése a munkaszüneti napi foglalkoztatásra irányadó rendelkezés alkalmazását nem zárja ki. Így a munkaszüneti napi pótlék e munkavállalókat is megilleti. Ugyanez a bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén [Mt. 140. § (2)-(3) bek.].Ugyancsak értelmezhető a 15 százalékos éjszakai és a 30 százalékos műszakpótlék is az egyszerűsített foglalkoztatásban. Előbbi akkor jár, ha műszakpótlékra a munkavállaló nem jogosult, de 22 és 6 óra között egy órát meghaladó tartamban dolgozik (Mt. 142. §); utóbbi a 18 és 6 óra közötti munkavégzésre abban az esetben, ha havonta a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §). Megilletheti a munkavállalót a rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3633

6. találat: Rendkívüli munka egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Kérdés: Ha munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi bejelentéssel foglalkoztatunk, akkor a 8 óra feletti munkavégzést ki kell fizetni túlóraként?
Részlet a válaszból: […]szóló 107-109. §, sem a rendkívüli munkavégzés pótlékáról szóló 139., 143. §. Következésképpen az egyszerűsített foglalkoztatás keretében is sor kerülhet rendkívüli munkavégzésre, és ezt honorálni is kell. Amennyiben a felek nem alkalmazták az Efotv. mellékletében szereplő munkaszerződés-mintát, úgy a munkáltató munkaidő-nyilvántartást is köteles vezetni,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3605

7. találat: Foglalkoztatási lehetőségek rövid időtartamra

Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatásra egyszerre egyetlen munkaszerződést kössenek a felek. "Az összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig" megfogalmazásból ugyanis az következik, hogy a munkaszerződés egyfelől egy-öt napos tartamra, másfelől csak egymást követő napokra köthető meg. Így az érintett személyeket lehet alkalmi munka keretében foglalkoztatni, de a többszöri szerződéskötés nem "spórolható meg".A másik rendelkezésre álló lehetőség a részmunkaidős foglalkoztatás és a részmunkaidőnek a munkáltató általi egyenlőtlen beosztása. Az Mt. 97. §-ának (3)-(5) bekezdései és 99. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján ilyen esetben munkaidőkeretet kell megállapítani, és ezt a munkavállalókkal közölni. A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre szólóan kell közölni, és előre nem látható körülmény esetén 4 nappal korábban lehet módosítani, valamint, mivel részmunkaidőről van szó, napi 4 óránál rövidebb munkaidő is előírható, de legfeljebb napi 12, heti 48 óra lehet a munkavállalók munkaideje. A behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás sajátos alesete, amikor is az Mt. 193. §-a alapján a legfeljebb napi 6 óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3518
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Megrendelésektől függő munkavégzés

Kérdés: Jelenlegi vendéglátó (egyéni vállalkozói) tevékenységemet fényképészettel szeretném bővíteni, új alkalmazott bevonásával. Milyen keretek között foglalkoztathatom, mivel munkája a megrendelésektől függ majd? Sem a normál 5+2 napos munkarenddel, sem a munkaidőkeretes munkaidő-beosztással nem tudok vele szerződni.
Részlet a válaszból: […]amennyiben igen, akkor valamely atipikus munkaviszony lehet gazdaságos megoldás.A hatékony működéshez igazodóan, adott esetben érdemes azonban megfontolni a részmunkaidős munkaviszony alkalmazását. Ennek során a munkaidő mértéke akár a heti negyven, illetve napi nyolcórás munkaidő töredéke is lehet, melyet egyenlőtlen munkaidő-beosztással és ezen belül munkaidőkeret alkalmazásával is gazdaságosan lehet alkalmazni. Megoldás lehet a törvényi keretek között az egyszerűsített foglalkoztatás is, azon belül az alkalmi munkavállalás konstrukciója, illetve adott esetben a munkaerő-kölcsönzés. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát [Eft. 1. § (2) bek.].Az Eft. az alkalmi munkát meghatározó definíciója szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3447

9. találat: Munkaköri alkalmassági vizsgálat egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Ha egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazunk munkavállalókat, akkor esetükben is kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégeztetése?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára létesít munkaviszonyt [33/1998. NM rendelet 2. § aa)-ab) pontjai, illetve c) pontja]. Ebből következően egyszerűsített foglalkoztatás esetén munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni általános szabály szerint nem kell. Ez alól kivételek a 33/1998. NM rendeletben meghatározott egyes munkakörök, illetve foglalkoztatási formák, ahol külön jogszabály szerint kell eljárni; idetartoznak például a gépjárművezetők, fegyvertartásra jogosultak (biztonsági őrök),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3311

10. találat: Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
Részlet a válaszból: […]- amennyiben arra rendes munkaidőben kerül sor - bérpótlék nem jár. A vasárnap, rendes munkaidőben teljesített munkavégzésért vasárnapi pótlék akkor jár, ha arra kizárólaga) a több műszakos tevékenység keretében,b) a készenléti jellegű munkakörben,c) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónáltörténő foglalkoztatása miatt kerül sor [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóra a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó különös szabályokat nem kell alkalmazni, ennek folytán az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3218

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést