Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltehető, hogy a munkavállaló részmunkaidőben van foglalkoztatva, heti 24 óra mértékben. Ez nem azonos az általános teljes napi munkaidővel, mivel annak mértéke heti 40 óra [Mt. 92. § (1) bek.]. A részmunkaidős foglalkoztatás alapján a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

A heti pihenőidő minimális mértéke

Kérdés: A heti pihenőidőre vonatkozó szabály esetében a heti 48 órás átlagot (munkaidőkeretben) és a 40 órás heti egybefüggő mértéket miként kell értelmezni? Ha munkaidőkeretben dolgozik valaki, akkor elég, ha heti átlagban megkapja a 48 órát, vagy ezen túlmenően minden héten is ki kell adni a 40 órás egybefüggő pihenőidőt?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Heti pihenőidő beosztása heti pihenőnap helyett

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszából: […] Magáról a munkarendről, munkaidő-beosztásról nem kötelező rendelkezni a munkaszerződésben, és az írásos tájékoztatóban is csak a napi munkaidő mértékét kell megadni [Mt. 46. § (1) bek.]. Ez alól csak néhány kivétel van (pl. osztott munkaidő-beosztás alkalmazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egyenlőtlen munkaidőbeosztás - a bér elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaidőbeosztás alapvetően általános munkarendben (ahol a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be), illetve - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint rendkívüli munkaidőnek négy típusa van: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107.). Ajelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írt munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.], így a munkáltatónak érdemes a munkaidőkeretet formálisan is elrendelni, és annak kezdő, befejező időpontjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszüntetésre került (282/2020. Korm. rendelet 1-2. §). A veszélyhelyzet alatt a munkáltató egyoldalúan elrendelhetett legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet, illetve a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Heti pihenőidő - egyenlőtlenül beosztva

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató döntése alapján a munkavállalónak a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez a 48 óra is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak hetenként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Fiatalok és kismamák - az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai

Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése definiálja, mit értünk egyenlőtlen munkaidő-beosztáson. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltatóa) a munkaidőt a (szerződéses) napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
1
2
3
9