4 találat a megadott elszámolási időszak tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (az elszámolási időszak) alatt teljesíti (Mt. 98. §). Ilyenkor egy adott hétre vonatkozó munkaidő (pl. 40 óra) "tolható el" későbbi időszakokra. A munkavállaló például az adott héten csak 36 órát dolgozik, a további négy órát pedig az elszámolási időszak alatt, egy későbbi időpontban teljesíti (pl. a következő héten 44 órára lesz beosztva). Az elszámolási időszak ugyanolyan időegységet foghat át, mint a munka­időkeret, általános szabály szerint tehát négy hónap lehet (Mt. 94. §). Mindkét intézménynél azonos a távollétek elszámolása, és követelmény, hogy az elszámolási időszak, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (3)-(4) bek.]. Szintén azonosak az elszámolási szabályok, ha a munkaviszony még az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret tartama alatt ér véget (Mt. 95. §). Nincs különbség a munkabér elszámolására és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezésekben sem (Mt. 107. §, 156. §).Általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy melyik intézmény ad nagyobb rugalmasságot a munkáltatónak. Az elszámolási időszak csak akkor célszerű választás, ha a kiinduló héten kevesebb munkaidőre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]irányadóak az Mt. heti pihenőnapokra, illetve heti pihenőidőre vonatkozó szabályai. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló egy naptári héten hat napon is munkát végez, a munkaidő-beosztás csak abban az esetben lehet hosszabb távon is jogszerű (alkalmazható rendkívüli munkavégzés hiányában is), ha heti pihenőidőt alkalmaz a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy a munkavállalónak az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenő­időt kell biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.].Tekintettel arra, hogy a munkaidő-beosztás alapján a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Ettől eltérően, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az előzőek szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült [Mt. 156. § (1)-(4) bek.].Tételezzük fel, hogy a három hónapban 23, 20, 21 általános munkarend szerinti munkanap (hétköznap) van, azaz 184, 160 és 168 órát kellene elszámolni. A munkavállalók ténylegesen 200, 180 és 132 órát teljesítenek, azaz összesen épp annyit, amennyit általános munkarendben kellene. Az alapbérük legyen 1000 Ft/óra. Ebben az esetben az első két hónapban a munkavállalók részére 184 000 Ft és 160 000 Ft munkabért kellene kifizetni, míg a harmadik hónapban 168 000 Ft-ot. Amennyiben a munkáltató minden hónapban a ténylegesen ledolgozott órák alapján kíván munkabért kifizetni (azaz 200 000 Ft, 180 000 Ft és 132 000 Ft összeget), akkor erre nézve a munkavállalókkal egyénileg meg kell állapodnia.A munkaidőkeret végén a munkaidőkeretben beosztható [Mt. 93. § (3) bek.] és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló munkabérét az Mt. 136. §-a (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki [Mt. 156. § (1) bek.]. Mivel az elszámolási időszak is egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, ezért az órabéres munkavállalók bérkifizetése során ugyanolyan módon lehet eljárni, mintha munkaidőkeretben végeznének munkát. A munkavállalókkal[…] részlet vége a válaszból.