Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott együttdöntési jog (üzemi tanács) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Központi üzemi tanács összehívása

Kérdés: Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok - mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket - nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács - ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja - üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?
Részlet a válaszból: […]össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. A központi üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. A központi üzemi tanács működésének részletes szabályait egyebekben az ügyrendje állapítja meg [Mt. 61. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. A központi üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza, kivéve az együttdöntési jog gyakorlását, amelyhez a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt [Mt. 60. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács összehívásának módja szabályozható az ügyrendjében is, de a törvényi szabályoktól abban eltérni nem lehet. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki, de a központi üzemi tanács testület jellegéből, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből következik, hogy a központi üzemi tanács összehívása során az elnöknek valamennyi tag részére el kell küldenie a meghívót, senkit nem mellőzhet. Amennyiben a központi üzemi tanács valamennyi tagja nem lett meghívva az ülésre, álláspontunk szerint az ülést nem lehetett volna megtartani, és azon érvényesen határozatot hozni - így az együttdöntési jog sem lett volna gyakorolható. Ha a központi üzemi tanács érvényesen nem gyakorolta az együttdöntési jogát, akkor az azzal összefüggésben tett munkáltatói intézkedés - itt a bérbeadás - érvénytelen (EHB 2008. 1798.). Ugyanakkor az érvénytelenségre csak a központi üzemi tanács hivatkozhat (Mt. 67. §), ennek megállapítására rajta kívül másnak nincs lehetősége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 914

2. találat: Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
Részlet a válaszból: […]megilletik [Mt. 43. § (1), (3) bek.]. Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, ezek megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanácsra és tagjaira, az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (1), (3) bek.]. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében [Mt. 65. § (1) bek.]. A tanács jogosítványait rendeltetésszerűen azon munkavállalók vonatkozásában tudja gyakorolni, akik megválasztották, illetve a munkáltató azon vezetőjével szemben élhet jogosítványaival, aki jogosult az üzemi tanács együttdöntési jogkörébe tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 856

3. találat: Fennmarad az együttdöntési jog?

Kérdés: 2007 januárjában kötöttünk kollektív szerződést. Az akkor hatályos Mt. alapján a kollektív szerződésbe az alábbi mondat került bele: "Az üzemi tanácsot a kollektív szerződés mellékletében meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg együttdöntési jog." Az együttdöntési joggal érintett tételeket tehát a mellékletben határoztuk meg, tételesen; az összes jóléti célú ingatlant felsoroltuk. Időközben a törvény módosult, ami alapján nem lehetne a jóléti célú ingatlan felett együttdöntési jogot gyakorolnia az üzemi tanácsnak. A törvényi változás ellenére még továbbra is van együttdöntési joga az üzemi tanácsnak ezen ingatlanok vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]is fennáll, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik (EBH 2004. 1148). Az Mt. 2007. április 1-jétől hatályos módosítása értelmében azonban az üzemi tanácsot együttdöntési jog csak a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú - pénzeszközök felhasználása, illetve - intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg [Mt. 65. § (1) bek.]. Vagyis a jelenleg hatályos szabályozás értelmében csak a kollektív szerződésben meghatározott, és nem minden jóléti célú ingatlanra terjed ki az együttdöntési jog. Ha a kollektív szerződés tartalmazza az ingatlanokat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 354

4. találat: Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet a válaszból: […]érkezésétől kell számítani [Mt. 66. § (1)-(2) bek.]. A rendelkezéseket sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz (Mt. 67. §). A szakszervezet az üzemi tanács mellett önállóan rendelkezik jogosítványokkal. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni [Mt. 23. § (1)-(5) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kimondta, hogy a szakszervezet nem nyújthat be kifogást a munkáltató intézkedése ellen az üzemi tanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az üzemi tanács kérelmére a bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 346

5. találat: Szociális célú ingatlan értékesítése

Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
Részlet a válaszból: […]bek.]. 2007. április 1-jét megelőzően az üzemi tanácsot a jóléti célú ingatlanok, intézmények hasznosítása tekintetében akkor is megillette az együttdöntési jog, ha azokról kollektív szerződés nem rendelkezett (EBH 2004. 1148). A 2007. évi XIX. törvény pontosította az együttdöntési jog terjedelmét, kifejezetten rögzítve, hogy az csak a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében, és kizárólag a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú intézmények és ingatlanok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 310