Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]hatókörében tartózkodók - egészsége védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az általános szabályok szerint ennek módja az, hogy a munkavállalót a 33/1998. NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja, és nyilatkozik arról, hogy munkakörében az igénybevételnek képes-e megfelelni (munkaköri alkalmasság), illetőleg hogy - járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy esetén - fertőző megbetegedése, a kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti (személyi higiénés alkalmassági vizsgálat). Az orvosi vizsgálat eredményeként csak annyit közölnek a munkáltatóval, hogy az illető munkavállaló a munkakör ellátására "alkalmas" vagy "nem alkalmas", illetőleg milyen feltételekkel alkalmas. Ha a munkavállaló beteg, akkor a háziorvosa is igazolhatja keresőképtelen állapotát a 102/1995. Korm. rendelet szerint, ez esetben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.A 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja is felhatalmazza a munkáltatót, hogy a veszélyhelyzetben, illetve annak megszűnését követő 30 napban "a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket" megtegye. A meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott felhatalmazás tehát arról szól, hogy - a gyors intézkedés érdekében - a munkáltató az orvos közreműködése nélkül maga tegyen ellenőrző lépéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésével kapcsolatosan, és ez alapján döntést hozzon a munkavállaló munkavégzésének esetleges felfüggesztéséről.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.A másodfokú orvosi elbírálás kezdeményezésére a 33/1998. NM rendelet 10. számú melléklet szerinti "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatvány szolgál. A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi el. Ha a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi. A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezéséta) tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv,b) az álláskeresőknél az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyvégzi.A másodfokú véleményezést végző szerv a véleményét a 33/1998. NM rendelet 11. számú melléklete szerinti "Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen [33/1998. NM rendelet 3. § (5) bek.].A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalótól a munkáltató olyan nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérheti, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően köteles a betegségéről tájékoztatni az üzemorvost, ha ez a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Annak megítélése, hogy egy adott betegség miképpen befolyásolja a munkavállaló adott munkakörre való alkalmasságát, foglalkozás-egészségügyi orvosi szakkérdés, ezt az előzetes alkalmassági vizsgálat alapján az üzemorvos hivatott megítélni. Erre figyelemmel a munkavállaló együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből levezethető, hogy az általa ismert betegségeiről tájékoztatnia kell az üzemorvost. Az üzemorvos az alkalmasság véleményezése során ugyanis csak valamennyi releváns - az egészségi állapotára vonatkozó - információ birtokában tudja megítélni a munkavállaló munkáltató által megjelölt munkakörre való alkalmasságának kérdését, valamint a személyi higiénés alkalmasságát a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység tekintetében [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont].Annak megítélése, hogy az említett betegségekkel küzdők vagy a sztómaviselők valamely munkakörben alkalmazhatók-e, nem munkajogi, hanem esetileg megítélhető orvosszakértői kérdés, így általánosságban aligha lehetséges meghatározni, mely munkakörök tartoznak ide. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek például kizárják az ilyen betegségekkel küzdők alkalmazását. A 203/2009. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében például a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök vonatkozásában nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a 203/2009. Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. Ezzel összhangban a 203/2009. Korm. rendelet 2. melléklete az egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok és betegségek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személy minősül, akinek alkalmatlanságát az orvosi, illetve a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára pedig az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy alkalmatlan, akinek a lőfegyver tartására való alkalmatlanságát az orvosi vizsgálatot végző szerv megállapította [22/1991. NM rendelet 5. § (1)-(1a) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki a 22/1991. NM rendelet 1. számú mellékletének I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved. Erre csupán azért utalunk, mert a kérdésben említett állítólagos alkoholfogyasztás okán - melyet értelemszerűen nem tudunk megítélni - szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a lőfegyver megszerzését és tartását, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi oknak minősül az alkoholizmus fennállása [22/1991. NM rendelet 5. § (2) bek.].Noha az erre való hivatkozás sikerét megítélni teljes bizonyossággal nem tudjuk, de a vizsgálatot megelőző egy hétben történt, Ön által vázolt komoly családi gondokra, és az egészségi állapotának ezekre tekintettel előálló kedvezőtlen változására figyelemmel nem kizárt, hogy alappal lehetne hivatkozni a 22/1991. NM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésére, melynek értelmében nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat például akkor, ha annak eredményét hátrányosan befolyásoló egyéb egészségi állapot áll fenn, egészen annak megszűnéséig. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy írásban kérheti a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől. Az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni. A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd - az elvégzett vizsgálat eredményétől függően - a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja. Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv az ún. egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. Ha az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték, a másodfokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki [22/1991. NM rendelet 9. § (1)-(4) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon általános szabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közlésére a munkavállaló nem kötelezhető. Az Mt. szerint, a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben továbbá csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges [Mt. 10. § (1) bek.].A fentiek alapján nem javasolt a kérdés szerinti nyilatkozat alkalmazása. Legfeljebb csak úgy, ha egyértelművé teszik a munkavállalók számára: az adatszolgáltatás önkéntes (ezt a nyilatkozatba is célszerű belefoglalni). Az egészségügyileg alkalmatlanná váló munkavállalóval kapcsolatban a legújabb bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló egyébként nem keresőképtelen,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotukban ezalatt változás nem történt. Időszakos vizsgálatot kell végezni a 33/1998. NM rendeletben meghatározott esetekben (pl. egyes különösen védendő munkavállalói csoportok, így a fiatal vagy idősödő munkavállalók esetében, valamint a meghatározott fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának vagy pszichés terhelésnek kitett, vagy fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatottak esetében; soron kívüli vizsgálatot pedig akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel összefüggő tényezőkre terjed ki, ezek mibenlétének megítélése nem jogi, hanem orvosi kérdés. A szem- és látásvizsgálatot kétévenként kell elvégezni (50/1999. EüM rendelet 5. §).A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani, amely történhet az általa működtetett vagy - a munkáltatóval kötött szerződés alapján - külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.]. E szabály alapján tehát a munkáltató előírhatja, hogy a vele szerződött szolgáltatónál kell az orvosi vizsgálatot elvégezni. A 89/1995. Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése tartalmaz olyan szabályt, amely alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban (lehetőség szerint) a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani; nyilvánvalóan abban az esetben, ha egymástól eltérő helyeken lévő, a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását, mégpedig az első fokon eljáró szervnél, azaz a vizsgálatot
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya miatt - legyen az képesség, adottság vagy készség - nem tudja ellátni (BH2007. 96.). Ha a munkavállaló az egészségügyi állapota miatt nem képes ellátni a munkaköri feladatait, egészségügyi alkalmatlanságról beszélhetünk. Ezzel összefüggésben utalunk arra is, hogy a keresőképtelenség nem alapozza meg a munkaköri feladatokra való alkalmatlanságot (EBH2006. 1538.), tehát önmagában a gerincproblémák következtében előállt keresőképtelenség nem jelentheti azt, hogy valaki alkalmatlannak minősül az adott munkakör ellátására.A kérdésben felvetett tényállás szerint a munkavállalót a másodfokú vizsgálaton ugyan alkalmasnak minősítették, ám az ezt megelőző időben az alkalmatlanság elsőfokú megállapításától kezdődően nem foglalkoztatták, és nem is kapott munkabért erre az időszakra. A két vizsgálat közötti időszakra, mely szerint a munkavállaló az üzemorvosi vélemény alapján munkát nem végezhetett, a díjazásra való jogosultság tekintetében az Mt. nem tartalmaz tételes rendelkezést. Egyfelől érvelhetünk úgy, hogy miután a munkaköre ellátására az üzemorvos alkalmatlannak minősítette, a munkáltató jogszerűen nem utasíthatta volna munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]33/1998. NM rendelet hatálya kiterjed a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében - meghatározott kivétellel - minden munkáltatóra, amely a Met. szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. aa) alpont]. Szervezettnek minősül - többek között - a munkaviszonyban történő munkavégzés (Met. 87. § 9. pont). Munkaviszonynak pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony minősül [33/1998. NM rendelet 1. § m) pont].Tekintettel arra, hogy a távmunkavégzés is az Mt. által szabályozott atipikus munkaviszony, a munkáltatónak előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra az így alkalmazandó személyeket is el kell küldenie. A munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]véleményezése tekintetében nem terjed ki arra a munkáltatóra, illetve munkavállalóra, akik az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára létesítenek munkaviszonyt [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. aa) és ab) pontok]. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak mindösszesen arról kell meggyőződnie,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.