Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

12 találat a megadott egészségügyi alkalmasság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkavállalói egészségi állapot - az ellenőrzés lehetősége
Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]hatókörében tartózkodók - egészsége védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az általános szabályok szerint ennek módja az, hogy a munkavállalót a 33/1998. NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja, és nyilatkozik arról, hogy munkakörében az igénybevételnek képes-e megfelelni (munkaköri alkalmasság), illetőleg hogy - járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy esetén - fertőző megbetegedése, a kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti (személyi higiénés alkalmassági vizsgálat). Az orvosi vizsgálat eredményeként csak annyit közölnek a munkáltatóval, hogy az illető munkavállaló a munkakör ellátására "alkalmas" vagy "nem alkalmas", illetőleg milyen feltételekkel alkalmas. Ha a munkavállaló beteg, akkor a háziorvosa is igazolhatja keresőképtelen állapotát a 102/1995. Korm. rendelet szerint, ez esetben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.A 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja is felhatalmazza a munkáltatót, hogy a veszélyhelyzetben, illetve annak megszűnését követő 30 napban "a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket" megtegye. A meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott felhatalmazás tehát arról szól, hogy - a gyors intézkedés érdekében - a munkáltató az orvos közreműködése nélkül maga tegyen ellenőrző lépéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésével kapcsolatosan, és ez alapján döntést hozzon a munkavállaló munkavégzésének esetleges felfüggesztéséről.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3855
2. találat: Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése
Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszból: […]vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.A másodfokú orvosi elbírálás kezdeményezésére a 33/1998. NM rendelet 10. számú melléklet szerinti "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatvány szolgál. A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi el. Ha a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi. A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezéséta) tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv,b) az álláskeresőknél az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyvégzi.A másodfokú véleményezést végző szerv a véleményét a 33/1998. NM rendelet 11. számú melléklete szerinti "Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3261
3. találat: Krónikus betegségről való tájékoztatás
Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel - jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) - küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen [33/1998. NM rendelet 3. § (5) bek.].A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalótól a munkáltató olyan nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérheti, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően köteles a betegségéről tájékoztatni az üzemorvost, ha ez a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Annak megítélése, hogy egy adott betegség miképpen befolyásolja a munkavállaló adott munkakörre való alkalmasságát, foglalkozás-egészségügyi orvosi szakkérdés, ezt az előzetes alkalmassági vizsgálat alapján az üzemorvos hivatott megítélni. Erre figyelemmel a munkavállaló együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből levezethető, hogy az általa ismert betegségeiről tájékoztatnia kell az üzemorvost. Az üzemorvos az alkalmasság véleményezése során ugyanis csak valamennyi releváns - az egészségi állapotára vonatkozó - információ birtokában tudja megítélni a munkavállaló munkáltató által megjelölt munkakörre való alkalmasságának kérdését, valamint a személyi higiénés alkalmasságát a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység tekintetében [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont].Annak megítélése, hogy az említett betegségekkel küzdők vagy a sztómaviselők valamely munkakörben alkalmazhatók-e, nem munkajogi, hanem esetileg megítélhető orvosszakértői kérdés, így általánosságban aligha lehetséges meghatározni, mely munkakörök tartoznak ide. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek például kizárják az ilyen betegségekkel küzdők alkalmazását. A 203/2009. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében például a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök vonatkozásában nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a 203/2009. Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. Ezzel összhangban a 203/2009. Korm. rendelet 2. melléklete az egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok és betegségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3224
4. találat: Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése
Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
Részlet a válaszból: […]személy minősül, akinek alkalmatlanságát az orvosi, illetve a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára pedig az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy alkalmatlan, akinek a lőfegyver tartására való alkalmatlanságát az orvosi vizsgálatot végző szerv megállapította [22/1991. NM rendelet 5. § (1)-(1a) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki a 22/1991. NM rendelet 1. számú mellékletének I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved. Erre csupán azért utalunk, mert a kérdésben említett állítólagos alkoholfogyasztás okán - melyet értelemszerűen nem tudunk megítélni - szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a lőfegyver megszerzését és tartását, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi oknak minősül az alkoholizmus fennállása [22/1991. NM rendelet 5. § (2) bek.].Noha az erre való hivatkozás sikerét megítélni teljes bizonyossággal nem tudjuk, de a vizsgálatot megelőző egy hétben történt, Ön által vázolt komoly családi gondokra, és az egészségi állapotának ezekre tekintettel előálló kedvezőtlen változására figyelemmel nem kizárt, hogy alappal lehetne hivatkozni a 22/1991. NM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésére, melynek értelmében nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat például akkor, ha annak eredményét hátrányosan befolyásoló egyéb egészségi állapot áll fenn, egészen annak megszűnéséig. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy írásban kérheti a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől. Az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni. A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd - az elvégzett vizsgálat eredményétől függően - a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja. Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv az ún. egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. Ha az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték, a másodfokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki [22/1991. NM rendelet 9. § (1)-(4) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon általános szabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3146
5. találat: Egészségügyi alkalmasság ellenőrzése
Kérdés: Cégünknél - a tevékenység veszélyességéből eredően - szigorú szabályok vonatkoznak az egészségügyi alkalmasság ellenőrzésére. Egy új szabályzat szerint a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell a munkáltató részére, hogy milyen ismert betegségük van, illetve hogy szednek-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. Szabályos, hogy erről nyilatkoztassuk a munkavállalókat? Előfordul, hogy hosszabb betegség után az üzemorvos olyan kollégákat is alkalmatlannak nyilvánít, akiknek időközben lejár a keresőképtelen állománya. Kell-e fizetünk díjazást addig a munkavállalónak, amíg bár keresőképes, alkalmatlanság miatt mégsem tudjuk foglalkoztatni?
Részlet a válaszból: […]közlésére a munkavállaló nem kötelezhető. Az Mt. szerint, a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben továbbá csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges [Mt. 10. § (1) bek.].A fentiek alapján nem javasolt a kérdés szerinti nyilatkozat alkalmazása. Legfeljebb csak úgy, ha egyértelművé teszik a munkavállalók számára: az adatszolgáltatás önkéntes (ezt a nyilatkozatba is célszerű belefoglalni). Az egészségügyileg alkalmatlanná váló munkavállalóval kapcsolatban a legújabb bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló egyébként nem keresőképtelen,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3019
6. találat: Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok - eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszból: […]alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotukban ezalatt változás nem történt. Időszakos vizsgálatot kell végezni a 33/1998. NM rendeletben meghatározott esetekben (pl. egyes különösen védendő munkavállalói csoportok, így a fiatal vagy idősödő munkavállalók esetében, valamint a meghatározott fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának vagy pszichés terhelésnek kitett, vagy fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatottak esetében; soron kívüli vizsgálatot pedig akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel összefüggő tényezőkre terjed ki, ezek mibenlétének megítélése nem jogi, hanem orvosi kérdés. A szem- és látásvizsgálatot kétévenként kell elvégezni (50/1999. EüM rendelet 5. §).A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani, amely történhet az általa működtetett vagy - a munkáltatóval kötött szerződés alapján - külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.]. E szabály alapján tehát a munkáltató előírhatja, hogy a vele szerződött szolgáltatónál kell az orvosi vizsgálatot elvégezni. A 89/1995. Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése tartalmaz olyan szabályt, amely alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban (lehetőség szerint) a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani; nyilvánvalóan abban az esetben, ha egymástól eltérő helyeken lévő, a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2778
7. találat: Egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata
Kérdés: Dolgozhat-e valaki önkormányzati dolgozóként, ha arra egészségileg nem alkalmas, de az orvos mégis kiállítja az engedélyt a munkáltató kérésére? Hol kell erről bejelentést tenni, és milyen módon?
Részlet a válaszból: […]munkáltató a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását, mégpedig az első fokon eljáró szervnél, azaz a vizsgálatot
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2762
8. találat: Munkabérre való jogosultság - az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között
Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]alkalmatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya miatt - legyen az képesség, adottság vagy készség - nem tudja ellátni (BH2007. 96.). Ha a munkavállaló az egészségügyi állapota miatt nem képes ellátni a munkaköri feladatait, egészségügyi alkalmatlanságról beszélhetünk. Ezzel összefüggésben utalunk arra is, hogy a keresőképtelenség nem alapozza meg a munkaköri feladatokra való alkalmatlanságot (EBH2006. 1538.), tehát önmagában a gerincproblémák következtében előállt keresőképtelenség nem jelentheti azt, hogy valaki alkalmatlannak minősül az adott munkakör ellátására.A kérdésben felvetett tényállás szerint a munkavállalót a másodfokú vizsgálaton ugyan alkalmasnak minősítették, ám az ezt megelőző időben az alkalmatlanság elsőfokú megállapításától kezdődően nem foglalkoztatták, és nem is kapott munkabért erre az időszakra. A két vizsgálat közötti időszakra, mely szerint a munkavállaló az üzemorvosi vélemény alapján munkát nem végezhetett, a díjazásra való jogosultság tekintetében az Mt. nem tartalmaz tételes rendelkezést. Egyfelől érvelhetünk úgy, hogy miután a munkaköre ellátására az üzemorvos alkalmatlannak minősítette, a munkáltató jogszerűen nem utasíthatta volna munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2279
9. találat: Távmunka - az egészségügyi alkalmasság vizsgálata
Kérdés: Nemrég alapítottuk informatikai cégünket. A munkavállalóinkat távmunka keretei között alkalmazzuk. Ebben az esetben is el kell küldenünk a munkavállalókat orvosi vizsgálatra?
Részlet a válaszból: […]33/1998. NM rendelet hatálya kiterjed a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében - meghatározott kivétellel - minden munkáltatóra, amely a Met. szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. aa) alpont]. Szervezettnek minősül - többek között - a munkaviszonyban történő munkavégzés (Met. 87. § 9. pont). Munkaviszonynak pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony minősül [33/1998. NM rendelet 1. § m) pont].Tekintettel arra, hogy a távmunkavégzés is az Mt. által szabályozott atipikus munkaviszony, a munkáltatónak előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra az így alkalmazandó személyeket is el kell küldenie. A munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2010
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Üzemorvosi vizsgálat egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Több helyen olvastuk, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállalóknak nem kell előzetes üzemorvosi vizsgálaton átesni, de jogszabályban ezt nem találtuk meg. Hol lehet megtalálni ezt a szabályt?
Részlet a válaszból: […]véleményezése tekintetében nem terjed ki arra a munkáltatóra, illetve munkavállalóra, akik az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára létesítenek munkaviszonyt [33/1998. NM rendelet 2. § (1) bek. aa) és ab) pontok]. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak mindösszesen arról kell meggyőződnie,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1997
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést