Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott esedékesség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felmentési időre járó távolléti díj - a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszból: […]történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A felmentési időt a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a felmondási idő alatt. Ez alapján kell meghatározni, hogy mi lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, és legkésőbb az ezt követő öt munkanapig kell kifizetni minden járandóságát (egy összegben, akkor is, ha a felmentési idő még több hónapra áthúzódik). Ezt erősíti meg az a szabály is, miszerint a felmentési időre kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be [Mt. 70. § (4) bek.]. Ilyen eset például, hogy a munkavállaló a felmentési ideje alatt lesz keresőképtelen beteg, és munkabér helyett táppénz jár. Ekkor nem lehet változtatni az elszámoláson.A távolléti díj számítása az esedékességkor érvényes alapbér alapján történik [Mt. 148. § (1) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4035

2. találat: Jubileumi jutalom - a kifizetés esedékességének napja

Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszból: […]határidőnek nem minősülő időtartam számításánál a naptár az irányadó. A jubileumi jutalomra jogosító idő nem minősül határidőnek, hiszen nem valamely jogszabály által jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására nyitva álló időszakról van szó, hanem jogosultságot megalapozó időtartamról. Az időtartam naptár szerinti számítása azt jelenti: nem alkalmazható a határidő számításának szabálya, miszerint az években megállapított határidő utolsó napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel [Mt. 25. § (1) bek.]. Vagyis a 30 éves jogszerző idő az Ön esetében 2016. augusztus 31. és nem szeptember 1. Mindezzel összhangban áll a kérdésben hivatkozott EBH2001. 479 számú döntés. Ez egyértelműen kifejti, hogy a jubileumi jutalom számítása nem a határidőre vonatkozó szabályok szerint történik, a jogviszony tartamát a naptár szerint kell számítani. A döntés a kérdésben írtakhoz hasonló példa során ki is mondja, hogy az 1961. szeptember 1-jén kezdődő jogviszony esetén a 35 éves jogosító időtartam 1996.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2814

3. találat: Távolléti díj számítása - az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszból: […]augusztus 20-án érvényben lévő munkaszerződés szerint. Ugyanakkor, ha ezek összege a távollét alatt módosul - így például szeptember 1-jétől béremelés érinti a munkavállalót -, a távollétnek a módosítást követő időtartamára számított távolléti díjnál már az emelt összeg veendő figyelembe.Az esedékesség időpontjának másik aspektusa, hogy a teljesítménybért és a törvény 151. §-a által felsorolt bérpótlékokat (azaz a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, készenléti és ügyeleti pótlékot, feltéve hogy az irányadó időszak alatt a törvény által meghatározott minimális mértékben került sor a kifizetésükre) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat naptári hónapra (irányadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2078
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Szabadságmegváltás - a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszból: […]szabályozás azonban nem teljes, hiszen további esetekben is sor kerülhet távolléti díj fizetésére, így a szabadság pénzbeli megváltásánál is. Külön törvényi szabály hiányában itt az esedékességet - szó szerint értelmezve - a munkaviszony megszűnésének időpontjaként határozhatjuk meg. Az eltérő esedékességi időpontok miatt mások lehetnek a figyelembe veendő bérelemek. Valóban lehetséges tehát, hogy egy munkaviszony-megszüntetés kapcsán a végkielégítés, a felmentési időre járó járandóság és a szabadságmegváltás jogcímén járó távolléti díj más-más esedékesség és irányadó időszak alapján számítandó.A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani (Mt. 125. §). Nincs jelentősége, hogy milyen jogcímen és milyen indokból szűnik meg a munkaviszony. Az igazolatlan hiányzásra alapozott munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén is meg kell váltani az igénybe nem vett időarányos szabadságot. Arra nincs mód, hogy a munkáltató utólag adjon ki szabadságot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2019

5. találat: Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszból: […]megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, vagy ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b)-c) pontok].Havibér esetén a távolléti díj alapbérrészének meghatározásakor az alapbér időarányosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz az egy órára járó távolléti díj alapbérrészének meghatározásához a havi alapbért osztani kell az adott időszakra eső - azaz az esedékesség hónapjában érvényes - általános munkarend szerinti munkaórák számával [Mt. 149. § (1) bek., 136. § (3) bek.].Álláspontunk szerint - tételes szabály hiányában, az eltérések elkerülése érdekében - ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egy órára járó távolléti díjból kell meghatározni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1967
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,