Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] A fizetett szabadsághoz való jog az Alaptörvényben nevesített alapjog, amely a pihenéshez való joghoz kapcsolódik [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.]. Rendeltetését - a munkavállaló regenerálódásának biztosítását - akkor tudja betölteni, ha a szabadsághoz a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. vonatkozó szabályai szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek.].Az Mt. szabályai szerint a távolléti díja) az esedékessége időpontjában érvényes alapbérből, illetve pótlékátalányból (alapbérrészből),b) az esedékesség időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Távollétidíj-számítás - az alapbérbe épített teljesítménybér

Kérdés: Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a teljesítménybér összege, május 1-jétől fél évig (az irányadó időszak leteltéig) ezt továbbra is bele kell számítani a távolléti díjba, vagy esetleg figyelmen kívül kell hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...díjba, a kérdésben leírt esetben a szabályozás alapján kétszeresen kellene figyelembe venni ezt a bérelemet. Az alapbért ugyanis mindig az esedékességkor (azaz általános szabály szerint a távollét kezdetekor) irányadó összegében kell beszámítani, a teljesítménybért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Óvodatitkár átsorolása

Kérdés: A dolgozó 2018. szeptember 1-jétől áll közalkalmazotti jogviszonyban nálunk óvodatitkár munkakörben, besorolása jelenleg: D/7. Ezen jogviszonyát megelőzően rendelkezik 11,5 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal és 3,5 év közalkalmazotti jogviszonnyal. A dolgozó 2021. június 30-ával szerzett szlovák óvodapedagógus-diplomát, melyről a honosítási határozatot az Oktatási Hivatal 2021. október 28-án állította ki. A fentiek ismeretében mikor járunk el helyesen: ha 2021. július 1-jétől vagy 2021. november 1-jétől soroljuk át a dolgozót, illetve Gyakornoki fokozatba kell-e átsorolni a dolgozót, vagy közalkalmazotti jogviszonyait figyelembe véve Pedagógus I/3-ba?
Részlet a válaszából: […] ...fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. Mivel az Nkt. 7. melléklete értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

"Covid-pótszabadság" - pénzben megválthatatlan

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg vagy kerül megszüntetésre a jogviszony (pl. felmondás vagy közös megegyezés). Egyébként ezt a speciális pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, és a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész), ésbb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságának arányosítása

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 10 munkanap pótszabadságra jogosítja a koronavírus-világjárvány elhárításában részt vevő, az 1. § (1) bekezdésében felsorolt területeken foglalkoztatottakat. Ezt a pótszabadságot az Mt. 121. §-a alapján kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést is, amiket az egyébként irányadó jogviszonyra vonatkozó szabályoktól függetlenül alkalmazni kell. Így a pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, pénzben megváltani nem lehet, és a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítélése nem változott a 2015-ben adott eredeti válaszunkhoz képest. A témában ugyanis nem született irányadó bírósági ítélet, a szabály módosítására pedig nem került sor. Ezért továbbra is kockázatos a munkáltató részéről, ha a behívásos munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Gyermekgondozási szabadság után részmunkaidőben

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a szabadsága idejére a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Annak van tehát jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.
1
2
3
16