83. Munkaügyi Levelek / 2013. április 9.
TARTALOM

Tanuló vagyok, a második szakmám megszerzésén fáradozom. Az iskolával tanulószerződést kötöttünk, havonta kb. 14 000 Ft ösztöndíjat kaptunk. Mivel már van egy OKJ-s szakmám – ez is az –, ezért évente 180 000 Ft-ot kell befizetnünk. Most megvonták az ösztöndíjat, arra hivatkozással, hogy ez a második szakmára irányuló képzés. Felbontották a tanulószerződést. Jogszerű volt ez az intézkedés?

A Kjt. 85. §-ának (10) bekezdése felhatalmazást ad az ágazatért felelős miniszter részére, hogy az irányítása alá tartozók esetén lehetőséget biztosítson arra, hogy a munkaközi szünet beleszámítson a munkaidőbe. A rendelet megszületéséig tartó átmeneti időszakban a Kjt. 59. §-ának b) pontja alapján kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet-e? Amennyiben nem, akkor mi a teendő?

Vállalkozásunk rendszeresen foglalkoztat alkalmi munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül (munkabérük órabérben van meghatározva). Részükre kell-e műszakpótlékot fizetni, amennyiben éjszakára vannak beosztva, vagy esetleg a Munka Törvénykönyvének ezen szakasza rájuk nem vonatkozik?

Több dolgozónak is van levonása. A végrehajtó sok esetben megbontva, egy-egy végrehajtást akár 3-4 különböző bankszámlaszámra kér utalni. Mivel több dolgozóról van szó, ez számunkra, különösen a tranzakciós díj bevezetése óta, éves szinten több tízezer forintos kiadás. Kötelesek vagyunk-e a végrehajtó ezen utasításának megfelelni, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy a kívánt összeget a megjelölt időpontokban házipénztárunkban átveheti?

Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?

A szabadság kiadása során a munkavállaló által kivehető hét munkanap szabadság kettőnél több részletben kiadható-e, ha igen, akkor milyen feltételekkel? A munkáltató által kiadandó tizennégy nap összefüggő szabadság kötelezően kiadandó-e? Kizárólag megállapodással lehet ettől eltérni? Ha igen, mit kell tartalmaznia egy ilyen megállapodásnak?

1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?

A dolgozó megjelent az üzemorvosnál az előírt kötelező orvosi vizsgálatra. Erre az Mt. 146. §-a szerint távolléti díj jár. Az üzemorvos beutalta további vizsgálatokra, vérvétel, ultrahang stb., mely vizsgálatok miatt további egy napon nem tudott megjelenni munkahelyén. A további beutaláson alapuló vizsgálatok is a kötelező orvosi vizsgálat körébe tartoznak, és ezért fizetett távolléti díj jár a dolgozónak, vagy nemleges válasz esetén az éves szabadságából kell kiírnia egy napot?

Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?

Októberben négyhavi határozott időtartamra felvettünk egy munkavállalót. 2013. február 28-án telt le a határozott idejű munkaszerződése. Erről azonban sajnos megfeledkeztünk, és a munka­vállaló a tudtunkkal még március 1-jén is dolgozott. A következő héten továbbra is fel akarta venni a munkát. Amikor jeleztük neki, hogy letelt a határozott idő, akkor azt mondta, hogy törvény alapján a munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult, ezért kötelesek vagyunk foglalkoztatni. Mi ilyen szabályt nem találtunk az új Mt.-ben. Valóban átalakult határozatlan idejűvé a munkaviszony, és jelenleg is fennáll?

Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?

Úgy értesültem, hogy amennyiben a munka­vállaló havibére a minimálbér, és a távolléti díj számítása során a havi kifizetésre kerülő munkabére a minimálbér alatt lenne, akkor a bérét ki kell egészíteni a minimálbér erejéig. Valóban így van?

Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?

A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?

Cégünk tevékenysége folytán elengedhetetlen, hogy az ügyvezető vasárnaponként is munkát végezzen. Köthetünk-e a leendő ügyvezetővel olyan munkaszerződést, hogy minden vasárnap köteles 8-16 óra között munkát végezni, és ezért külön díjazás nem illeti meg? Azt olvastuk, hogy a vasárnapi munkavégzésre a törvény csak korlátozott lehetőségeket ad.

Ledolgoztathatja-e a dohányzási időt a munkavállalókkal a munkáltató?

Mit jelent az, hogy a munkavállaló munka­ideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?

Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?

A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.

A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?

Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?

A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?

GYES-en lévő kismama dolgozónk ősszel, gyermeke kétéves korában akar visszajönni dolgozni. Azonban kiderült, hogy szülése előtt, gondatlan munkájával a cégnek komoly anyagi károkat okozott, melyre most derült fény. Mikor és milyen módon lehet neki felmondani?

Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?