23 találat a megadott GYED tárgyszóra

Részlet a válaszból: […](szülő) keresőtevékenységet folytat, függetlenül a gyermek életkorától [Ebtv. 42/C. § (1) bek.]. A GYED melletti keresőtevékenység tehát nem tilos, vagyis a munkavállaló a GYED igénybevétele mellett munkaviszonyában dolgozhat, munkát végezhet.A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (1) bek.]; ezzel összefüggésben kapott felhatalmazást a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. Ennek alapján született meg a hazautazással - vagyis a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer (az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer) a lakóhelyre történő oda- és visszautazással - összefüggő költségtérítést meghatározó jogszabály [39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pont, 3. § (3) bek.].A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság (Mt. 127. §, 128. §) igénybevétele esetén a munkavállaló a munkaviszonyában keresőtevékenységet nem folytat, tehát nem dolgozik; ilyenkor a munkaviszony szünetel, azaz - egyes kivételekkel - a munkaszerződésből eredő jogok nem gyakorolhatók, és a kötelezettségeket nem kell teljesíteni. A szünetelése alatt a munkavállalónál a munkaviszony teljesítésével összefüggő indokolt költségek sem tudnak felmerülni, mivel nem kell teljesítenie a munkavégzési kötelezettségét; ezért az idézett törvényi szabály alapján költségtérítésre sem lehet jogosult. Mivel pedig a hazautazásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]sem. A nagyszülői GYED - egyebek mellett - nem jár annak, aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi [Ebtv. 42/G. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően a nagyszülő dolgozhat például távmunkavégzés keretében, kizárólag otthonról, és továbbra is jogosult marad a GYED-re; ebből következően jogosult a fizetés nélküli szabadságra is. Formálisan tehát nem kizárt, hogy a nagyszülő munkavállaló akár más munkáltatónál is elvállaljon például egy távmunkás munkavégzést, anélkül hogy megsértené ezzel a fizetés nélküli szabadság feltételeit, célját - bár véleményünk szerint, ha dolgozni szeretne a GYED mellett, akkor az lenne rendeltetésszerű, ha ezt először a fennálló munkaviszonyában jelezné a munkáltatónak, és csak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyból elért (bevallott) jövedelmet lehet tehát figyelembe venni. A GYED alapját az Ebtv. 48. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell megállapítani [Ebtv. 42/D. § (2) bek.]. E szerint, elsősorban a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a GYED alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni [Ebtv. 48. § (1) bek.].A kérdés alapján a GYED-re való jogosultság kezdőnapja a jelen esetben a 2019. február 20-án született gyermekre tekintettel 2019. augusztus 20. Az ezt közvetlenül megelőző naptári év első napja 2018. január 1. A jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja 2019. június 30. A figyelembe vehető jogviszonyban volt 180 napnyi jövedelem, amelyet 2019. június 30-tól visszafelé számítva kell megállapítani. Erre az időszakra esne a februári béremelés, ezért az kihat a munkavállalót megillető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségének.A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár a gyermek második életévének betöltéséig [Ebtv. 42/B. §(1) bek.]. Az a munkavállaló, aki gyermekgondozási díjban részesül, az esetek jelentős részében a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van (Mt. 128. §). Ebben az esetben a munkavállaló munkaviszonya is szünetel. Amennyiben a munkáltató a felmondási idő egy része vagy egésze alatt mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, ez nem tekinthető szünetelésnek, hiszen a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót általános szabály szerint távolléti díj illeti meg. A távolléti díj fizetése alól csak az jelenthet kivételt, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, mert például időközben táppénzre válik jogosulttá, vagy mert a munkáltató - a felek megállapodása alapján - a kötelező felmentési időt meghaladóan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondási jogának gyakorlásában.Tehát, amennyiben a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll, felmondását ebben az időszakban még indokolni sem köteles [Mt. 67. § (1) bek.]. Ha a munkaviszonya határozott idejű, szintén felmondhatja azt, ám ekkor köteles annak indokát is megadni. Ez utóbbi esetben a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára lehetetlenné tenné a munkaviszony fenntartását, vagy a körülményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. A kérdésből nem derül ki, hogy melyik esetről van szó, ugyanakkor az bizonyos, hogy a munkaviszony mindkét esetben a munkavállalóra irányadó felmondási idő, azaz - hacsak a munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérően nem rendelkezett - a 30 napos felmondási idő elteltével meg fog szűnni. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődhet meg legkorábban, a munkavállaló azonban a felmondásában egy ennél későbbi napot is megjelölhet a felmondási idő kezdeteként. Ilyenkor a felmondási idő alatt a munkavállalót továbbra sem terheli munkavégzési kötelezettség, hiszen ez alól eleve mentesítve van a fizetés nélküli szabadságra tekintettel.A munkavállaló "kiléptetése" kapcsán a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésekor irányadó eljárás általános szabályai szerint kell eljárnia.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységét személyesen folytatta [Ebtv. 42/C. § (1) bek. hatályát vesztett a) pont]. Az Ebtv. ezen rendelkezését azonban a Módtv. hatályon kívül helyezte [45. § a) pont]. A GYED-re jogosulta) a biztosított szülő, ha a GYED igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, illetveb) az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,és a gyermeket saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A. § (1) bek.].A szülő,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]77. § (3) bek.]. Emellett azonban végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve - többek között - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]. Ennek értelmében végkielégítés szempontjából jogszerző idő a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartama. Négy éve fennálló munka­viszonyára figyelemmel Önt egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.A felmondási idő tekintetében azonban az Mt. eltérően rendelkezik. A munkavállalót ugyanis a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelölt időpontban köteles kiadni a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. Arra azonban a munkavállalónak ügyelnie kell, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatónak [Mt. 133. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló kevesebb, mint tizenöt nappal a kért időpont előtt jelenti be a fizetés nélküli szabadság iránti igényét, álláspontunk szerint a munkáltató - bár köteles hozzájárulni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez, de - jogszerűen a fizetés nélküli szabadság kezdetét a munkavállaló kérésétől eltérően a kérelem közlésétől számított legfeljebb tizenötödik napra módosíthatja.A munkáltató a fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár [Mt. 118. § (1) bek.]. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (3) bek.]. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló az elmúlt években szülési szabadságon, majd gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon volt, azt is figyelembe kell venni, hogy esetében - a szabadságra való jogosultság vonatkozásában - munkában töltött időnek a szülési szabadság és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartama tekinthető csupán [Mt. 115. § (2) bek. c)-d) pont]. Amennyiben egyéb speciális körülmény nem áll fenn, melyre figyelemmel a munkavállaló további pótszabadságra lenne jogosult (pl. valamely gyermek fogyatékossága stb.), illetve sem a munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem állapít meg eltérő rendelkezéseket, úgy a munkavállalót megillető szabadság mértékét a fentiek figyelembevételével kell megállapítani.A szabadság kiadása tekintetében ki kell emelnünk, hogy mindaddig, amíg "vissza nem tér", azaz fizetés nélküli szabadságának igénybevételét nem szünteti meg a munkavállaló, nincs lehetőség a szabadsága kiadására. A munkavállaló ugyanis addig fizetés nélküli szabadságát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]01. 01. és 2008. 03. 23. közötti időkre;- az első gyermeke születése okán a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére [régi Mt. 130. § (2) bek. c) pont], azaz a 2008. 03. 24. és a 2009. 03. 24. közötti időszakra - ebből életkor alapján 22 munkanap időarányos része jár a 2008. 03. 24. és 2008. 12. 31., illetve 23 munkanap időarányos része jár a 2009. 01. 01. és 2009. 03. 24. közötti időkre;- a második gyermeke születése okán a szülési szabadság időtartamára [régi Mt. 130. § (2) bek. b) pont], amely egybeesik a TGYÁS időtartamával [Ebtv. 40. § (3) bek.], azaz a 2010. 03. 28. és a 2010. 09. 11. közötti időszakra - ebből életkor alapján 23 munkanap időarányos része jár a 2010. 03. 28. és 2010. 09. 11. közötti időre;- a második gyermeke születése okán a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére [régi Mt. 130. § (2) bek. c) pont], azaz a 2010. 09. 12. és a 2011. 09. 12. közötti időszakra - ebből[…] részlet vége a válaszból.