Szabadságkiadás - fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Anyuka GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni. Ebben az esetben is a felgyülemlett szabadság kiadásával kell kezdeni a foglalkoztatást? A szabadságot azonnal, egyszerre, megszakítás nélkül kell kiadni, vagy később több részletben is ki lehet adni, ha az anyuka úgy kéri?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni. Azonban, ha azt a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt. 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 161. §-ának (1) bekezdése "a 158. § (1) bekezdés szerinti érintettre" vonatkozik, azaz:– arra a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, óvodában, iskolában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítsen, és – az egyéni szempontok mérlegelése mellett – figyelembe vegye például azt, hogy mely munkavállaló neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit, esetleg ki az a munkavállaló, aki több pl. két, három vagy ennél több kiskorú gyermeket nevel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Pedagógusok illetménye vagy végkielégítése az új életpálya elutasításakor

Kérdés:

A 401/2023. Korm. rendelet alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. év illetmény megállapítását: "88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440 000 forint. (2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg." Eszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére? Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?

Részlet a válaszából: […] ...nem jelenthető ki, hogy "minden" foglalkoztatottnak emelkedik a munkabére – ehhez minden foglalkoztatott egyedi helyzetét ismerni kellene. Ami bizonyos: a Púétv. 157. §-ának (10) és (13) bekezdése alapján történik egy illetményemelés még a Kjt., illetve az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerint a munkakör módosítása ugyan nem járna a köztisztviselő számára aránytalan sérelemmel, ezt azonban csak az egyedi körülmények gondos mérlegelésével lehet eldönteni. Mivel a kérdés nem tartalmaz ilyenre utalást, feltételezzük, ez az ok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Távol lévő szülő szabadságra való joga

Kérdés: Az édesanya CSED-en van gyermekével, a GYED-et már az apuka igényli. Az édesanya továbbra is marad fizetés nélküli szabadságon, egészen a gyermek hároméves koráig. Az anyuka melyik időszakokra jogosult szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló ugyan nem dolgozik, de ezek az időtartamok a szabadság szempontjából mégis jogszerző időnek számítanak. Az itt megjelölt időszakokra tehát a munkavállalót távolléte ellenére megilleti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottakon felüli bér­elemek tekintetében a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt, és azokat egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ennek keretében jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Óvodapedagógus áthelyezése és helyettesítése

Kérdés: Óvodában foglalkoztatott, közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógus jelenleg gyermekgondozás céljából fizetés nélkül szabadságon van. Ezen idő alatt lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történő megszüntetése és új közalkalmazotti jogviszony létesítése egy másik óvodában? Az új helyen a kinevezése határozatlan idejű lenne, és fizetés nélküli szabadsággal kezdődne, mivel továbbra is otthon szeretne maradni még a gyermeke gondozása céljából. Amíg GYED-en lenne az új helyen, addig az új álláshelyére határozott időre kerülne felvételre egy óvodapedagógus. Ez jogilag lehetséges-e? Az óvodapedagógus lakóhelye szerinti óvodában ugyanis most nyílik lehetőség határozatlan idejű felvételre, viszont mivel a gyermeke még csak egyéves, továbbra is szeretne otthon maradni vele. A GYED leteltét követően a helyi óvodában tudna dolgozni, ugyanis jelenleg másik településen levő óvodában van állományban.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...a tájékoztatás ténye utóbb bizonyítható legyen. Ha azonban ez a dokumentum olyan pontot is tartalmaz, amiről a munkáltató nem dönthet egyedül, hiszen a törvény szerint a felek közös megegyezését igényli, akkor magából az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel

Kérdés:

Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
36