25 találat a megadott GYED tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kiadásukkal egyidejűleg kell figyelembe venni mint az alapvizsga letételére előírt határidőt csökkentő időtartamokat. Ezért, ha voltak olyan szabadságidőszakok, amelyek még nem lettek figyelembe véve, utólag szükséges ezeket a határidőbe beszámítani.A kérdésben meg lett jelölve a 2020. június-december közötti időszakra vonatkozóan egy jogcím nélküli 15 munkanapos időszak, amelyet a kérdező szintén beszámítana a vizsga letételére előírt határidőbe. Ha ebben az időszakban munkavégzés történt, akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A felsőfokú végzettség megszerzése esetén az alapvizsga letételére nyitva álló kétéves határidő helyébe egy­éves határidő lép. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a felsőfokú végzettséget utóbb megszerző köztisztviselőnek az alapvizsgát az I. besorolási osztályba történő átsorolását követő egy éven belül kell letennie. Vagyis nem az eredetileg előírt kétéves határidő fog csökkenni egy évre, hanem - bárhol is tartott a kétéves határidő - az átsorolástól indul az egyéves határidő. Ha ugyanis az eredetileg előírt kétéves határidő rövidülne egy évre, ez bizonyos helyzetekben - például, ha már eltelt egy év a határidőből, de még nem tette le a köztisztviselő az alapvizsgát - akár azt is eredményezhetné, hogy azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, figyelemmel arra, hogy több mint egy év eltelt a köztisztviselői kinevezése óta.Megjegyezzük, hogy a 174/2011. Korm. rendelet 11. §-a határozza meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek mentesítenek az alapvizsga-letételi kötelezettség alól (pl. jogi diploma). Ha a köztisztviselő a mentesített körbe tartozó végzettséget szerzett, mentesül az alapvizsga letételének kötelezettsége alól. Ha pedig a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőben az alapvizsgát, a jogviszonya a törvény erejénél fogva a következő időpontokban szűnik meg:Ha a nem pályakezdő köztisztviselő, az áthelyezett köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási alapvizsgát a Kttv. 118.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nevelő munkavállalót, annak nincs jelentősége, hogy erre az időszakra milyen állami ellátást kap (csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy esetleg egyiket sem). A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [Mt. 133. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles továbbfoglalkoztatni a munkavállalót, ha a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. A munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](szülő) keresőtevékenységet folytat, függetlenül a gyermek életkorától [Ebtv. 42/C. § (1) bek.]. A GYED melletti keresőtevékenység tehát nem tilos, vagyis a munkavállaló a GYED igénybevétele mellett munkaviszonyában dolgozhat, munkát végezhet.A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (1) bek.]; ezzel összefüggésben kapott felhatalmazást a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. Ennek alapján született meg a hazautazással - vagyis a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer (az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer) a lakóhelyre történő oda- és visszautazással - összefüggő költségtérítést meghatározó jogszabály [39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pont, 3. § (3) bek.].A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság (Mt. 127. §, 128. §) igénybevétele esetén a munkavállaló a munkaviszonyában keresőtevékenységet nem folytat, tehát nem dolgozik; ilyenkor a munkaviszony szünetel, azaz - egyes kivételekkel - a munkaszerződésből eredő jogok nem gyakorolhatók, és a kötelezettségeket nem kell teljesíteni. A szünetelése alatt a munkavállalónál a munkaviszony teljesítésével összefüggő indokolt költségek sem tudnak felmerülni, mivel nem kell teljesítenie a munkavégzési kötelezettségét; ezért az idézett törvényi szabály alapján költségtérítésre sem lehet jogosult. Mivel pedig a hazautazásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]sem. A nagyszülői GYED - egyebek mellett - nem jár annak, aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi [Ebtv. 42/G. § (3) bek. a) pont]. Ebből következően a nagyszülő dolgozhat például távmunkavégzés keretében, kizárólag otthonról, és továbbra is jogosult marad a GYED-re; ebből következően jogosult a fizetés nélküli szabadságra is. Formálisan tehát nem kizárt, hogy a nagyszülő munkavállaló akár más munkáltatónál is elvállaljon például egy távmunkás munkavégzést, anélkül hogy megsértené ezzel a fizetés nélküli szabadság feltételeit, célját - bár véleményünk szerint, ha dolgozni szeretne a GYED mellett, akkor az lenne rendeltetésszerű, ha ezt először a fennálló munkaviszonyában jelezné a munkáltatónak, és csak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyból elért (bevallott) jövedelmet lehet tehát figyelembe venni. A GYED alapját az Ebtv. 48. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell megállapítani [Ebtv. 42/D. § (2) bek.]. E szerint, elsősorban a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a GYED alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni [Ebtv. 48. § (1) bek.].A kérdés alapján a GYED-re való jogosultság kezdőnapja a jelen esetben a 2019. február 20-án született gyermekre tekintettel 2019. augusztus 20. Az ezt közvetlenül megelőző naptári év első napja 2018. január 1. A jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja 2019. június 30. A figyelembe vehető jogviszonyban volt 180 napnyi jövedelem, amelyet 2019. június 30-tól visszafelé számítva kell megállapítani. Erre az időszakra esne a februári béremelés, ezért az kihat a munkavállalót megillető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségének.A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár a gyermek második életévének betöltéséig [Ebtv. 42/B. §(1) bek.]. Az a munkavállaló, aki gyermekgondozási díjban részesül, az esetek jelentős részében a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van (Mt. 128. §). Ebben az esetben a munkavállaló munkaviszonya is szünetel. Amennyiben a munkáltató a felmondási idő egy része vagy egésze alatt mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, ez nem tekinthető szünetelésnek, hiszen a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót általános szabály szerint távolléti díj illeti meg. A távolléti díj fizetése alól csak az jelenthet kivételt, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, mert például időközben táppénzre válik jogosulttá, vagy mert a munkáltató - a felek megállapodása alapján - a kötelező felmentési időt meghaladóan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondási jogának gyakorlásában.Tehát, amennyiben a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll, felmondását ebben az időszakban még indokolni sem köteles [Mt. 67. § (1) bek.]. Ha a munkaviszonya határozott idejű, szintén felmondhatja azt, ám ekkor köteles annak indokát is megadni. Ez utóbbi esetben a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára lehetetlenné tenné a munkaviszony fenntartását, vagy a körülményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. A kérdésből nem derül ki, hogy melyik esetről van szó, ugyanakkor az bizonyos, hogy a munkaviszony mindkét esetben a munkavállalóra irányadó felmondási idő, azaz - hacsak a munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérően nem rendelkezett - a 30 napos felmondási idő elteltével meg fog szűnni. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődhet meg legkorábban, a munkavállaló azonban a felmondásában egy ennél későbbi napot is megjelölhet a felmondási idő kezdeteként. Ilyenkor a felmondási idő alatt a munkavállalót továbbra sem terheli munkavégzési kötelezettség, hiszen ez alól eleve mentesítve van a fizetés nélküli szabadságra tekintettel.A munkavállaló "kiléptetése" kapcsán a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésekor irányadó eljárás általános szabályai szerint kell eljárnia.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységét személyesen folytatta [Ebtv. 42/C. § (1) bek. hatályát vesztett a) pont]. Az Ebtv. ezen rendelkezését azonban a Módtv. hatályon kívül helyezte [45. § a) pont]. A GYED-re jogosulta) a biztosított szülő, ha a GYED igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, illetveb) az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,és a gyermeket saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A. § (1) bek.].A szülő,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]77. § (3) bek.]. Emellett azonban végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve - többek között - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]. Ennek értelmében végkielégítés szempontjából jogszerző idő a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartama. Négy éve fennálló munka­viszonyára figyelemmel Önt egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.A felmondási idő tekintetében azonban az Mt. eltérően rendelkezik. A munkavállalót ugyanis a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelölt időpontban köteles kiadni a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. Arra azonban a munkavállalónak ügyelnie kell, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatónak [Mt. 133. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló kevesebb, mint tizenöt nappal a kért időpont előtt jelenti be a fizetés nélküli szabadság iránti igényét, álláspontunk szerint a munkáltató - bár köteles hozzájárulni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez, de - jogszerűen a fizetés nélküli szabadság kezdetét a munkavállaló kérésétől eltérően a kérelem közlésétől számított legfeljebb tizenötödik napra módosíthatja.A munkáltató a fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt[…] részlet vége a válaszból.