Szabadság kiadása - az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Ezt - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidő kikötése - csak közös megegyezéssel

Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltató a négyórás munkaviszony elfogadására?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, ami napi nyolc órát jelent [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. Ettől eltérő mértékű munkaidő a felek közös megegyezését igényli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

"Fix" felmondási idő kikötése

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű - jelen esetben 2 hónapos - felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a felek a régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződést a hatályos Mt. rendelkezései szerint módosítsák, "hatályosítsák", amennyiben a módosított munkaszerződés rendelkezései megfelelnek a törvényben foglaltaknak. Az Mt. rendelkezései szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Eltérés a törvényes felmondási időtől a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. alapján jogszerűen kerülhetett kikötésre a munkaszerződésekben, hogy a régi Mt. 92. §-ának (2) bekezdésétől - tehát a felmondási időnek a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányos meghosszabbodásától - eltérően, fix két hónapos felmondási idő került kikötésre a munkavállaló rendes felmondása esetére? Fentiekkel kapcsolatban ugyanis találtunk olyan jogértelmezést, amely szerint ezen eltérés abban az esetben volt jogszerű, ha mind a munkavállalói, mind a munkáltatói rendes felmondás esetére azonos időtartamú, azaz jelen esetben két-két hónap felmondási idő került kikötésre.
Részlet a válaszából: […] ...volt a korábbi munkajogi kódexben. A törvény ilyen esetekre kifejezetten akként rendelkezett, hogy kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a régi Mt. harmadik részében meghatározott szabályoktól - ha a törvény másképp nem rendelkezik - eltérhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Versenytilalmi megállapodás és kollektív szerződés

Kérdés: A kollektív szerződésben lehet-e jogszerűen olyan megállapodást kötni, hogy a munkáltatónál meghatározott munkakört betöltő munkavállalókra automatikusan - külön egyéni megállapodás nélkül is - versenytilalmi rendelkezések vonatkoznak, azaz a munkavállaló versenytilalmi megállapodás hatálya alatt áll pusztán a kollektív szerződés rendelkezése alapján? Ha igen, akkor a kollektív szerződés a versenytilalmi megállapodás tartalmát szabályozhatja-e az Mt. 228. §-ától eltérően?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás kifejezetten a munkáltató és a munkavállaló egyéni, polgári jogi jellegű szerződése. Álláspontunk szerint nem elegendő a kollektív szerződésbe foglalt kikötés, miután a jogszabály kifejezetten az érintett felek egyéni megállapodását írja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felmondási jog korlátozásának érvényessége

Kérdés: Az Mt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Érvényes a felek megállapodása, ha az csak az egyik felet (vagy a munkavállalót, vagy a munkáltatót) köti?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. valóban akként rendelkezik, hogy a felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (2) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a törvény nem tartalmaz kifejezett korlátozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás megváltoztatása közös megegyezéssel

Kérdés: Munkavállaló-barát hozzáállással a munkáltató engedélyezni szeretné a két műszakos munkavállalók időnkénti műszakcseréjét (6-14-ig, illetve 14-20-ig tartó műszakok) és az elkéredzkedéseket is (1-2 óra a műszak elején és végén). Emiatt viszont nem minősül-e a műszakcsere folytán az adott napi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek, és nem büntethető-e a munkáltató, mert nem tartotta be a 11 órás napi pihenőidőt? Illetve az elkéredzkedés kapcsán, hogy meglegyen a heti óraszám, munkaidőkeretben ledolgozhatja-e a munkavállaló a mínuszóráit, amely ebben az esetben szintén nem keletkeztet rendkívüli munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irány­adó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Felmondási idő hossza a felek megállapodása szerint

Kérdés: Tizenöt évig dolgoztam a munkáltatómnál, de a múlt héten felmondott nekem. A szerződésem szerint felmondás esetére ennyi idő után hat hónap felmondási idő illet meg. Kiszámoltam, hogy ezt hozzáadva a törvényben foglalt felmondási időhöz, az összesen nyolc hónap lenne, a munkáltatóm viszont csak hatot akar megadni. Jogszerűen tagadja meg a további két hónapomat, ami a törvény szerint járna?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban töltött tizenöt év után harminc nappal meghosszabbodik [Mt. 69. § (2) bek.]. A törvény azonban nem tiltja, hogy a felek megállapodása ettől eltérő felmondási időt állapítson meg (Mt. 85. §). Tehát a munkaszerződésben jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságkiadás - az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2