Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő valóban nem határidő, ugyanis a célja nem az, hogy annak tartama alatt a felek valamely jognyilatkozatot tegyenek meg, vagy egyéb magatartást tanúsítsanak. A felmentési idő olyan határidőnek nem minősülő időtartam, amelynek célja, hogy a felek felkészülhessenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bérpótlék számítási alapja - eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az általános szabályoktól eltérően, ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés - mint minden szerződés - a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek - természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mvt. 42. §-ának b) pontja értelmében a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kérdés: Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a munkavállaló napi munkaidejére, azaz a munkaidő mértékének változására vonatkozik (pl. a munkavállaló teljes napi munkaidejére, ami 8 óra, vagy a részmunkaidő esetén pl. napi 4 vagy 6 óra), akkor az ezekben bekövetkező változást nem elegendő csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaviszony fennállása alatt fizetett versenytilalmi ellenérték

Kérdés: Adott munkavállaló havonta kapja a versenytilalmi megállapodásban meghatározott összeget. A munkavállaló bejelentette várandósságát, tervezetten május végéig marad, ezt követően fizetés nélküli szabadságra megy csecsemő és gyermek gondozása céljából. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, valamint a csecsemő- és gyermekgondozási díj fizetése mellett a munkáltatónak fizetnie kell-e a versenytilalmi megállapodásban meghatározott havi összeget?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Költségviselési megállapodás home office esetén

Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Versenytilalmi megállapodás ellenértéke

Kérdés: A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Szabadság kiadása - az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Ezt - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
34