11 találat a megadott jogutód nélküli megszűnés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra [Kjt. 25/A. § (1) bek.]. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat az átadásról [Kjt. 25/A. § (2) bek.]. A tájékoztatással egyidejűleg a két munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő esetünkben munkaviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot is [Kjt. 25/A. § (3) bek.].A végkielégítésre és a felmentési időre való jogosultság kérdése csak akkor merülhet fel, ha a közalkalmazott a nonprofit kft.-nél munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. A Kjt. szerint a közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nyilatkozatával a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott részére a jogosultság fennállása esetén végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt.-ben meghatározott távolléti díjat - fizetni [Kjt. 25/A. § (5)-(6) bek.]. Felmentési időre járó illetményt azonban a Kjt. ebben az esetben sem biztosít a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]77. § (3) bek.]. Emellett azonban végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve - többek között - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]. Ennek értelmében végkielégítés szempontjából jogszerző idő a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartama. Négy éve fennálló munka­viszonyára figyelemmel Önt egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.A felmondási idő tekintetében azonban az Mt. eltérően rendelkezik. A munkavállalót ugyanis a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapodása nem térhet el [Mt. 213. § b) pont]. Így az olyan kikötés érvénytelen, mely azt mondja ki, hogy valamelyik munkáltató megszűnésével a másik munkáltatóval mint egyedüli munkáltatóval folytatódik a munkaviszony.Álláspontunk szerint a fenti problémára az jelenthet megoldást, ha a felek már a munkaszerződésben megállapodnak a munkaszerződés módosításáról, vagy ilyen tartalommal később módosítják azt. A munkaszerződésben rögzíthetik azt a függő feltételt, melynek bekövetkezte esetére egyező akarattal akként állapodnak meg, hogy a munkaszerződés úgy módosul, hogy a továbbiakban csak a megmaradó munkáltató tekintendő munkáltatónak; egyebekben pedig a munka­viszonyt folyamatosnak tekintik. Például megállapodhatnak abban a felek, hogy amennyiben valamelyik munkáltatónak a végelszámolásáról születik döntés, akkor a végelszámolás elhatározásáról szóló taggyűlési határozat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszerződést. Ekkor a munkaviszony a munkáltató megszűnésének napján anélkül szűnik meg, hogy ahhoz külön jognyilatkozatra - munkáltatói felmondásra - lenne szükség. Ugyanakkor az Mt. 86/A. § alapján, ha munkaviszony a 86. § b) pontjában foglaltak alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése okán szűnik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejére járna, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult. Ebben az esetben az Mt. 95. § (1) bekezdés alapján végkielégítés is megilleti a munkavállalót, ha fennállnak a jogosító feltételek. A kérdésükben hivatkozott felmondási védelem az Mt. 90. § (1) bekezdése szerint a munkáltató általi rendes felmondás ellen védi a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén a munkavállalókat. Így amennyiben a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, a felmondási védelemre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Ha azonban nem akarják kivárni a munkaviszony automatikus megszűnését, vagyis a gazdasági társaság cégjegyzékből való törlését, hanem már korábban szeretnék megszüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát, akkor az Mt. szerint a következő lehetőségek merülhetnek fel: Közös megegyezéssel GYES alatt is megszüntethető a munkaviszony [Mt. 87. § (1) bek. a) pont]. Ha határozott idejű a munkaviszony, az a határozott idő leteltével automatikusan megszűnik [Mt. 86. § c) pont]; illetve, a munkáltató részéről akként lehet még megszüntetni, hogy kifizetik a munkavállaló részére a hátralévő időre, de legfeljebb egy évre - illetve jelen esetben legfeljebb a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséig - járó átlagkeresetet [Mt. 88. § (2) bek.]. A munkaviszony a munkáltató általi rendkívüli felmondással is megszüntethető [Mt. 87. § (1) bek. c) pont, 96. §], bár, amennyiben a munkavállaló GYES-en van, valószínűleg nem áll fenn rendkívüli felmondást megalapozó ok. A gyermek hároméves korát követően munkáltatói rendes felmondás is alkalmazható [Mt. 87. § (1) bek. b) pont]. A felmondási védelem léte vagy nem léte független attól, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint - húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló, - száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, - háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett, valamint a megszűnés időpontját megelőző fél évben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról [Mt. 94/H. § (1)-(2) bek.]. Ezekről a körülményekről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az érintett munkavállalót is, mely tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is [Mt. 94/H. § (4) bek.]. A munkáltatót továbbá az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján, vagyis közös megegyezéssel kerülhetne sor, hiszen annak nincsen akadálya, hogy a felek akár a terhesség, akár a szülési szabadság vagy más, egyébként fennálló felmondási tilalom időtartama alatt ily módon szüntessék meg a munkaviszonyt. Megjegyezzük, a munkaviszony kifejezetten a "terhesség miatt" nem szüntethető meg jogszerűen, hiszen ez az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközne, és közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítana meg [Esélytv. 8. §, 21. § c) pontja]. A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg [Fióktelep tv. 23. § (1) bek.]. A törvény értelmében a fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte [Fióktelep tv. 18. § (3) bek.]. E szabályból következően - s feltételezve azt, hogy a munkavállalót a külföldi vállalkozás nem a magyarországi munkavégzésre rendelte ki - arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a fióktelep cégjegyzékből való törlésekor a terhes vagy szülési szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonya is meg fog szűnni. A megszűnés ilyenkor automatikusan, a fióktelep cégjegyzékből való törlésének időpontjában - az Mt. 86. § b) pontja alapján - megy végbe. A megszűnéséhez ekkor nincsen szükség külön jognyilatkozatra, az a fennálló felmondási tilalomra tekintet nélkül bekövetkezik. A munkaviszony megszűnésének időpontja a fióktelep cégjegyzékből való törlésének időpontjával fog egybeesni. Az általános szabályok szerint a munkáltató ilyenkor köteles a munkavállaló számára kifizetni a munkáltatói rendes felmondás esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére (vagyis a felmentési időre) járó átlagkeresetnek megfelelő összeget, abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára munkabérre nem lenne jogosult (Mt. 86/A. §), az nem jár számára. Így amennyiben a munkavállaló a megszűnés időpontjában szülési szabadságon van, nem lesz jogosult az előbb említett juttatásra, mivel ekkor munkabérre sem lenne jogosult. A munkavállalót ugyanakkor végkielégítés illeti meg, ha a megszűnés időpontjában a munkaviszonya már legalább három éve fennáll a munkáltatónál [Mt. 95. § (1) és (3) bek.]. A munkaviszony megszűnésének említett esetében nincs felmondási idő, így felmentési idő sem illeti meg a munkavállalót, noha ekkor is meg kell fizetni számára a rendes szabadság pénzbeli megváltását, ha egyébként a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg [Mt. 136. § (1) bek]. A rendes szabadság pénzbeli megváltása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy - egyebek mellett - a szülési szabadság időtartama, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is jogszerző időnek minősül, magyarán az erre az időre járó rendes szabadságot is pénzben kell megváltani [Mt. 130. § (2) bek. b)-c) pontja]. Noha a döntése előtt a munkáltató köteles[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonya szűnik meg. Tekintettel arra, hogy munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy hosszabb folyamat részeként tervezhető és előre látható, a jogalkotó szükségesnek látta azt, hogy a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettségeket a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló módon szabályozza. Az új szabályok értelmében - összhangban 98/59/EK irányelvvel - a munkáltatói jogkör gyakorlója (felszámolás esetén a felszámoló, végelszámoláskor a végelszámoló) köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább 30 nappal írásban értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett munkavállalók létszámáról foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, továbbá a megszűnés időpontját megelőző fél évben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról. Ugyanezen körülményekről a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább 30 nappal az érintett munkavállalókat írásban is tájékoztatni kell, és a tájékoztatás másolatát mind a munkavállalók képviselőinek, mind pedig az állami foglalkoztatási szervnek meg kell küldeni. E tájékoztatásokkal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyéni vállalkozó halála nem vezethet a munkaviszony megszűnéséhez. Az Evt. szerint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga az egyéni vállalkozó halála esetén nem szűnik meg, ha a vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja tovább [Evt. 13. § (1) bek. c) pontja]. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét az örökös nem kívánja folytatni, az csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való jog megszűnéséhez vezet, de nem eredményezheti a munkaviszony megszűnését. Az öröklés munkajogi szempontból jogszabályon alapuló jogutódlásnak, azaz a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül [Mt. 85/A. § (1) bek. a) pontja]. Ilyen esetben a jogutódlás időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogelődről a[…] részlet vége a válaszból.