11 találat a megadott jogutód nélküli megszűnés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmentési idő hossza és díjazása
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117
2. találat: Jogviszonyváltás vagy jogutód nélküli megszűnés
Kérdés: Amennyiben egy költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, de feladatait egy nonprofit szervezet veszi át, jár-e felmentés a közalkalmazottaknak a végkielégítés mellett?
Részlet a válaszból: […]vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra [Kjt. 25/A. § (1) bek.]. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat az átadásról [Kjt. 25/A. § (2) bek.]. A tájékoztatással egyidejűleg a két munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő esetünkben munkaviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot is [Kjt. 25/A. § (3) bek.].A végkielégítésre és a felmentési időre való jogosultság kérdése csak akkor merülhet fel, ha a közalkalmazott a nonprofit kft.-nél munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. A Kjt. szerint a közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nyilatkozatával a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott részére a jogosultság fennállása esetén végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a Kjt.-ben meghatározott távolléti díjat - fizetni [Kjt. 25/A. § (5)-(6) bek.]. Felmentési időre járó illetményt azonban a Kjt. ebben az esetben sem biztosít a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2710
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2710
3. találat: Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszból: […]77. § (3) bek.]. Emellett azonban végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve - többek között - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát [Mt. 77. § (2) bek.]. Ennek értelmében végkielégítés szempontjából jogszerző idő a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság tartama. Négy éve fennálló munkaviszonyára figyelemmel Önt egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.A felmondási idő tekintetében azonban az Mt. eltérően rendelkezik. A munkavállalót ugyanis a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2047
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2047
4. találat: Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]megállapodása nem térhet el [Mt. 213. § b) pont]. Így az olyan kikötés érvénytelen, mely azt mondja ki, hogy valamelyik munkáltató megszűnésével a másik munkáltatóval mint egyedüli munkáltatóval folytatódik a munkaviszony.Álláspontunk szerint a fenti problémára az jelenthet megoldást, ha a felek már a munkaszerződésben megállapodnak a munkaszerződés módosításáról, vagy ilyen tartalommal később módosítják azt. A munkaszerződésben rögzíthetik azt a függő feltételt, melynek bekövetkezte esetére egyező akarattal akként állapodnak meg, hogy a munkaszerződés úgy módosul, hogy a továbbiakban csak a megmaradó munkáltató tekintendő munkáltatónak; egyebekben pedig a munkaviszonyt folyamatosnak tekintik. Például megállapodhatnak abban a felek, hogy amennyiben valamelyik munkáltatónak a végelszámolásáról születik döntés, akkor a végelszámolás elhatározásáról szóló taggyűlési határozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1609
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1609
5. találat: Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén
Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszból: […]munkaszerződést. Ekkor a munkaviszony a munkáltató megszűnésének napján anélkül szűnik meg, hogy ahhoz külön jognyilatkozatra - munkáltatói felmondásra - lenne szükség. Ugyanakkor az Mt. 86/A. § alapján, ha munkaviszony a 86. § b) pontjában foglaltak alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése okán szűnik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1222
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1222
6. találat: Végelszámolás alatt fennáll-e a felmondási védelem?
Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?
Részlet a válaszból: […]amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejére járna, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult. Ebben az esetben az Mt. 95. § (1) bekezdés alapján végkielégítés is megilleti a munkavállalót, ha fennállnak a jogosító feltételek. A kérdésükben hivatkozott felmondási védelem az Mt. 90. § (1) bekezdése szerint a munkáltató általi rendes felmondás ellen védi a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén a munkavállalókat. Így amennyiben a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, a felmondási védelemre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Ha azonban nem akarják kivárni a munkaviszony automatikus megszűnését, vagyis a gazdasági társaság cégjegyzékből való törlését, hanem már korábban szeretnék megszüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát, akkor az Mt. szerint a következő lehetőségek merülhetnek fel: Közös megegyezéssel GYES alatt is megszüntethető a munkaviszony [Mt. 87. § (1) bek. a) pont]. Ha határozott idejű a munkaviszony, az a határozott idő leteltével automatikusan megszűnik [Mt. 86. § c) pont]; illetve, a munkáltató részéről akként lehet még megszüntetni, hogy kifizetik a munkavállaló részére a hátralévő időre, de legfeljebb egy évre - illetve jelen esetben legfeljebb a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséig - járó átlagkeresetet [Mt. 88. § (2) bek.]. A munkaviszony a munkáltató általi rendkívüli felmondással is megszüntethető [Mt. 87. § (1) bek. c) pont, 96. §], bár, amennyiben a munkavállaló GYES-en van, valószínűleg nem áll fenn rendkívüli felmondást megalapozó ok. A gyermek hároméves korát követően munkáltatói rendes felmondás is alkalmazható [Mt. 87. § (1) bek. b) pont]. A felmondási védelem léte vagy nem léte független attól, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 976
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 976
7. találat: Eljárás jogutód nélküli megszűnés esetén
Kérdés: A gazdasági válság miatt jelentős piacokat veszítettünk, és ezért a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy végelszámolást kell csinálni, a működést megszünteti. Ilyen esetben mi történik a munkavállalók jogviszonyával? Csoportos létszámcsökkentés lesz, és annak megfelelően kell tájékoztatni őket az üzemi tanácson keresztül?
Részlet a válaszból: […]megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint - húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló, - száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, - háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett, valamint a megszűnés időpontját megelőző fél évben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról [Mt. 94/H. § (1)-(2) bek.]. Ezekről a körülményekről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az érintett munkavállalót is, mely tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is [Mt. 94/H. § (4) bek.]. A munkáltatót továbbá az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 631
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 631
8. találat: Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszból: […]felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján, vagyis közös megegyezéssel kerülhetne sor, hiszen annak nincsen akadálya, hogy a felek akár a terhesség, akár a szülési szabadság vagy más, egyébként fennálló felmondási tilalom időtartama alatt ily módon szüntessék meg a munkaviszonyt. Megjegyezzük, a munkaviszony kifejezetten a "terhesség miatt" nem szüntethető meg jogszerűen, hiszen ez az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközne, és közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítana meg [Esélytv. 8. §, 21. § c) pontja]. A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg [Fióktelep tv. 23. § (1) bek.]. A törvény értelmében a fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte [Fióktelep tv. 18. § (3) bek.]. E szabályból következően - s feltételezve azt, hogy a munkavállalót a külföldi vállalkozás nem a magyarországi munkavégzésre rendelte ki - arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a fióktelep cégjegyzékből való törlésekor a terhes vagy szülési szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonya is meg fog szűnni. A megszűnés ilyenkor automatikusan, a fióktelep cégjegyzékből való törlésének időpontjában - az Mt. 86. § b) pontja alapján - megy végbe. A megszűnéséhez ekkor nincsen szükség külön jognyilatkozatra, az a fennálló felmondási tilalomra tekintet nélkül bekövetkezik. A munkaviszony megszűnésének időpontja a fióktelep cégjegyzékből való törlésének időpontjával fog egybeesni. Az általános szabályok szerint a munkáltató ilyenkor köteles a munkavállaló számára kifizetni a munkáltatói rendes felmondás esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére (vagyis a felmentési időre) járó átlagkeresetnek megfelelő összeget, abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára munkabérre nem lenne jogosult (Mt. 86/A. §), az nem jár számára. Így amennyiben a munkavállaló a megszűnés időpontjában szülési szabadságon van, nem lesz jogosult az előbb említett juttatásra, mivel ekkor munkabérre sem lenne jogosult. A munkavállalót ugyanakkor végkielégítés illeti meg, ha a megszűnés időpontjában a munkaviszonya már legalább három éve fennáll a munkáltatónál [Mt. 95. § (1) és (3) bek.]. A munkaviszony megszűnésének említett esetében nincs felmondási idő, így felmentési idő sem illeti meg a munkavállalót, noha ekkor is meg kell fizetni számára a rendes szabadság pénzbeli megváltását, ha egyébként a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg [Mt. 136. § (1) bek]. A rendes szabadság pénzbeli megváltása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy - egyebek mellett - a szülési szabadság időtartama, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első éve is jogszerző időnek minősül, magyarán az erre az időre járó rendes szabadságot is pénzben kell megváltani [Mt. 130. § (2) bek. b)-c) pontja]. Noha a döntése előtt a munkáltató köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 599
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 599
9. találat: Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonya szűnik meg. Tekintettel arra, hogy munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy hosszabb folyamat részeként tervezhető és előre látható, a jogalkotó szükségesnek látta azt, hogy a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettségeket a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló módon szabályozza. Az új szabályok értelmében - összhangban 98/59/EK irányelvvel - a munkáltatói jogkör gyakorlója (felszámolás esetén a felszámoló, végelszámoláskor a végelszámoló) köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább 30 nappal írásban értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett munkavállalók létszámáról foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, továbbá a megszűnés időpontját megelőző fél évben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról. Ugyanezen körülményekről a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább 30 nappal az érintett munkavállalókat írásban is tájékoztatni kell, és a tájékoztatás másolatát mind a munkavállalók képviselőinek, mind pedig az állami foglalkoztatási szervnek meg kell küldeni. E tájékoztatásokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 569
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 569
10. találat: Egyéni vállalkozó halála
Kérdés: Édesapám, aki egyéni vállalkozó volt, meghalt, a halálát követően a vállalkozást - egyedüli gyermekként - én folytatom. Édesapámnak volt egy alkalmazottja, akit munkaviszonyban foglalkoztatott, és én is igényt tartok a munkájára. Kérdésem az lenne, hogy megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya azzal, hogy édesapám meghalt?
Részlet a válaszból: […]egyéni vállalkozó halála nem vezethet a munkaviszony megszűnéséhez. Az Evt. szerint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga az egyéni vállalkozó halála esetén nem szűnik meg, ha a vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja tovább [Evt. 13. § (1) bek. c) pontja]. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét az örökös nem kívánja folytatni, az csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való jog megszűnéséhez vezet, de nem eredményezheti a munkaviszony megszűnését. Az öröklés munkajogi szempontból jogszabályon alapuló jogutódlásnak, azaz a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül [Mt. 85/A. § (1) bek. a) pontja]. Ilyen esetben a jogutódlás időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogelődről a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 325
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 325
Kapcsolódó összes tárgyszó: felmentés, jogutód nélküli megszűnés, közalkalmazotti jogviszony, távolléti díj, felmentési idő, jogviszonyváltás, végkielégítés, felmondási idő, fizetés nélküli szabadság, GYED, új Mt., munkaszerződés módosítása, több munkáltatóval létesített munkaviszony, GYES, rendes felmondás, felmondási tilalom, felmondási védelem, végelszámolás, csoportos létszámcsökkentés, fióktelep, egyéni vállalkozó, jogutódlás