63 találat a megadott műszakpótlék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Szoctv. 94/L. § (6) bek.]. Emellett a munkavállalókat (és a közalkalmazottakat is) megilletheti a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) is, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben a több műszakos munkarend alapján feltételezzük, hogy a műszakforgás (a napon belüli váltás) megvalósul a munkavállaló munkakörében, így a Szoctv. szerinti bérpótlékra jogosult. A kérdésben foglaltak szerint a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlékrészként a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenléti, ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot csak akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). Azaz, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 856 beosztás szerinti (rendes) munkaórában dolgozott ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. A műszakpótlékra való jogosultság nem azon múlik, hogy a munkavállaló ténylegesen mikor dolgozik, hanem azon, hogy a beosztás szerinti (rendes) munkaideje - vagyis a munkaidő-beosztása, amit előre közöl vele a munkáltató az Mt. 97. §-ának (4) bekezdése alapján - hogyan alakul a tárgyhónapban. Beosztás szerinti munkaideje pedig szükségszerűen van, még keresőképtelensége tartama alatt is; a kérdés szerinti esetben ez a 8-20, 12-20 és 20-8 óra között előre meghatározott munkaidő.A műszakpótlékra való jogosultságot tehát a munkavállaló távolléte (a kérdésben a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató tevékenységének jellegétől, hanem a munkavállaló konkrét munkaidő-beosztásától függ.A 30%-os műszakpótlékra a munkavállaló 18 és 6 óra közötti munkavégzésére tekintettel akkor jogosult, ha beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A törvény értelmében akkor tekinthető a munkavállaló munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változónak, haa) a beosztás szerinti munkakezdés időpontja havonta legalább a munkanapok egyharmada esetében eltérő, valamintb) a legkorábbi és legkésőbb munkakezdés között minimum négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].E törvényi feltételek alapján a munkavállaló jogosult műszakpótlékra többek között akkor, ha három műszakban, hetente váltakozva 06-14, 14-22, illetve 22-06 óráig végez munkát. Ilyen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak délutáni, 14-22 óráig tartó műszakja esetén a 18-22 óráig tartó időszakra nézve kell műszakpótlékot fizetni, éjszakai, 22-06 óráig tartó műszakja esetén pedig a munkavégzés teljes tartamára megilleti a műszakpótlék. Ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, azonban a munkavállaló folyamatosan egy adott műszakban végzi munkáját (pl. csak a délelőtti vagy az éjszakai műszakban dolgozik), munkaidejének kezdete nem változik rendszeresen, ezért műszakpótlékra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. Mivel a közalkalmazott beosztás szerinti munkaidejének egyik felében 5:00-kor, másik felében 13:00-kor kezd, amely kezdési időpontok esetében hetente, a munkanapok kb. felében 8 óra eltérés van, így a feltétel megvalósul. Ebből következően a közalkalmazottnak a rendes munkaidejében 18 és 21 óra közötti időszakra műszakpótlék jár.Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés - különösen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkanapok legalább egyharmada esetében eltér; ezenkívül a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése alapján a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között havonta a munkanapok legalább egyharmadában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Ilyen esetben a 18 és a 6 óra közötti időre jár a műszakpótlék. A törvény szerint a beosztásbeli változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult.Az Mt. nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem a fent leírtak szerint egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg, amelyre 30%-os pótlék jár (Mt. 141. §). Nem jár tehát műszakpótlék az "állandó műszakban", így a mindig délután dolgozó munkavállalónak, akkor sem, ha a munkáltató egyébként heti 80 órát elérően üzemel. Megjegyezzük, hogy a törvény szerint a munkáltató egy héttel korábban, egy hétre köteles[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló a 15 munkanapból legalább 9 esetében eltérő időpontban kezdi meg a beosztás szerinti munkaidejét, mint a többi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Ennek a fogalomnak az értelmezésekor az Mt. 141. §-ának (2) bekezdését nem kell - és nem is lehet - alkalmazni, mivel az csak az Mt. 141. §-ának (1) bekezdésében szabályozott műszakpótlékra való jogosultsághoz kapcsolódó értelmező rendelkezés.A Gyvt. szabálya a régi Mt. műszakpótlék-fogalmát idézi, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság is adott értelmezést. Az elvi döntés szerint a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek fennállása megállapítható, ha a munkáltató nyitvatartási ideje lényegesen meghaladja a munkavállalók napi munkaidejét, és ezért a munkavállalók munkájukat részben egymást követő időben végzik úgy, hogy az egyes műszakok részben egymással egybeesnek, továbbá a műszakbeosztás hetenként változik (EBH2006. 1539). Az ítélet szerinti esetben a munkáltató nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 9 órától 19 óráig tartott. A munkavállalók egy csoportja az egyik héten délelőtt 9 órától délután 15 óráig, a másik héten délután 12 órától 18 óráig, a munkavállalók másik csoportja az egyik héten délelőtt 9 órától 16 óráig, a másik héten 12[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján a műszakpótlékra való jogosultság a jelen esetben nem állapítható meg, mivel - mint Ön is írja - a munkaidő kezdete nem váltakozik. Annak nincs jelentősége, hogy az osztott munkaidőből eredően az adott napon a munkavállaló kétszer is elkezd dolgozni. A napi munkaidő kezdete ettől még minden napon reggel 8 óra.A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A kérdés szerint a munkaidő mértéke nyolc óra, ezért egy 20 perces szünetet kell beosztani. Ám ez meg is valósul, mivel a munkavállaló 14 és 17 óra között nem dolgozik. A munkaközi szünet - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont], hasonlóan, ahogy az osztott munkaidő esetén a két munkaidőrész[…] részlet vége a válaszból.