Részlet a válaszból: […]szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A törvény értelmében akkor tekinthető a munkavállaló munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változónak, haa) a beosztás szerinti munkakezdés időpontja havonta legalább a munkanapok egyharmada esetében eltérő, valamintb) a legkorábbi és legkésőbb munkakezdés között minimum négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].E törvényi feltételek alapján a munkavállaló jogosult műszakpótlékra többek között akkor, ha három műszakban, hetente váltakozva 06-14, 14-22, illetve 22-06 óráig végez munkát. Ilyen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak délutáni, 14-22 óráig tartó műszakja esetén a 18-22 óráig tartó időszakra nézve kell műszakpótlékot fizetni, éjszakai, 22-06 óráig tartó műszakja esetén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. Mivel a közalkalmazott beosztás szerinti munkaidejének egyik felében 5:00-kor, másik felében 13:00-kor kezd, amely kezdési időpontok esetében hetente, a munkanapok kb. felében 8 óra eltérés van, így a feltétel megvalósul. Ebből következően a közalkalmazottnak a rendes munkaidejében 18 és 21 óra közötti időszakra műszakpótlék jár.Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]műszakpótlék. A törvény szerint a beosztásbeli változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult.Az Mt. nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem a fent leírtak szerint egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg, amelyre 30%-os pótlék jár (Mt. 141. §). Nem jár tehát műszakpótlék az "állandó műszakban", így a mindig délután dolgozó munkavállalónak,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]műszakpótlékra való jogosultsághoz kapcsolódó értelmező rendelkezés.A Gyvt. szabálya a régi Mt. műszakpótlék-fogalmát idézi, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság is adott értelmezést. Az elvi döntés szerint a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek fennállása megállapítható, ha a munkáltató nyitvatartási ideje lényegesen meghaladja a munkavállalók napi munkaidejét, és ezért a munkavállalók munkájukat részben egymást követő időben végzik úgy, hogy az egyes műszakok részben egymással egybeesnek, továbbá a műszakbeosztás hetenként változik (EBH2006. 1539). Az ítélet szerinti esetben a munkáltató nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 9 órától 19 óráig tartott. A munkavállalók egy csoportja az egyik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentősége, hogy az osztott munkaidőből eredően az adott napon a munkavállaló kétszer is elkezd dolgozni. A napi munkaidő kezdete ettől még minden napon reggel 8 óra.A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. A kérdés szerint a munkaidő mértéke nyolc óra, ezért egy 20 perces szünetet kell beosztani. Ám ez meg is valósul, mivel a munkavállaló 14 és 17 óra között nem dolgozik. A munkaközi szünet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 147. § (1)-(2) bek.]. A műszakpótlékra való jogosultságot tehát (naptári) havi szinten kell vizsgálni. A kérdés alapján feltételezhető, hogy a délelőtti műszak 6:00-tól 14:00-ig, míg a délutáni műszak 14:00-től 22:00-ig végez munkát.Amennyiben a tárgyhónapban megvalósul az a feltétel, hogy a munkavállaló a munkanapok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.].A szakirodalomban vitatott az utóbbi feltétel értelmezése, hogy a havi munkanapok legalább egyharmada esetében kell-e a legkorábbi és a legkésőbbi kezdő időpont között négy órának eltelnie. Megítélésünk szerint az a) és a b) pontban foglaltaknak együttesen kell érvényesülniük, ún. konjunktív feltételként, tehát a havi beosztás szerinti munkanapok legalább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívánt kezdő és utolsó napjának pontos megjelölésével. Ha a munkáltató a kérelemnek helyt ad, akkor a felek között létrejön a megállapodás, melyet a tények pontos rögzítése érdekében szintén javaslunk írásba foglalni. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, akkor a kiesett munkaidőre az Mt. rendelkezései alapján megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (2) bek.]. Ezért díjazás ezen időre az Mt. alapján nem jár.Vélhetően a munkáltató részéről rákérdeznek, miért kíván fizetés nélküli szabadságra menni. Az Mt. általános magatartási követelményei, tehát az együttműködési, és ennek részeként a tájékoztatási[…] részlet vége a válaszból.