Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

65 találat a megadott műszakpótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Több műszakos munkarend a bölcsődékben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?
Részlet a válaszból: […]változik - azaz, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ilyen esetben a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés jogosít 30% műszakpótlékra (Mt. 141. §). Erre a munkavállaló akkor lehetne jogosult, ha az eltolt időbeosztás rá is irányadó lenne (egyik héten korábban, másik héten később kezdene, azaz változna a műszakbeosztása), de mivel a munkavégzés 18 órakor befejeződik, így műszakpótlékra jogosító ideje nem lesz.A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyre emellett speciális műszakpótlék (is) vonatkozik. Ez akkor jár, haa) a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét,b) munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, ésc) a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik.Ekkor a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés tartamára jár a 15%-os bérpótlék [Szoctv. 94/L. § (6) bek.].A kérdés szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4295

2. találat: Bérpótlékszámítás - a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti - az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva -, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszból: […]szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi szabályzat a munkáltató által egyoldalúan kibocsátott dokumentum, nem felel meg annak a feltételnek, amely egyértelműen a felek konszenzusától teszi függővé az eltérés lehetőségét. Ugyanakkor, ha a munkaügyi szabályzatban foglalt törvénytől való eltérés összességében kedvezőbb a munkavállalóra nézve (azaz, ha például így az Mt. alapján egyébként járó bérpótlékhoz képest magasabb összegű munkabérhez jutna), álláspontunk szerint a munkavállaló javára történő eltérés miatt jogszerű a törvénytől való eltérés.Mindazonáltal azt nem lehet feltétlenül megmondani, hogy egy ilyen szabály rögzítése a munkaügyi szabályzatban általánosságban csak pozitív irányú eltérést eredményez a munkavállaló számára. Egyrészt az az érv, hogy az általános munkarend szerinti teljesítendő órák száma mint osztószám egyszerűbb megoldás, mivel a munkavállalók könnyen ellenőrizni tudják az összeget, önmagában nem eléggé meggyőző, hiszen a törvény szerinti 174-es állandó osztószám is könnyű ellenőrzést tesz lehetővé. Másrészt - és ez jelen esetben a fontosabb érv - a kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4218

3. találat: Műszakpótlék számítása szociális intézményekben

Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?
Részlet a válaszból: […]rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Szoctv. 94/L. § (6) bek.]. Emellett a munkavállalókat (és a közalkalmazottakat is) megilletheti a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) is, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben a több műszakos munkarend alapján feltételezzük, hogy a műszakforgás (a napon belüli váltás) megvalósul a munkavállaló munkakörében, így a Szoctv. szerinti bérpótlékra jogosult. A kérdésben foglaltak szerint a munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4107

4. találat: Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszból: […]bérpótlékrészként a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenléti, ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni. Ezek közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot csak akkor, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). Azaz, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 856 beosztás szerinti (rendes) munkaórában dolgozott ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3576
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet a válaszból: […]egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. A műszakpótlékra való jogosultság nem azon múlik, hogy a munkavállaló ténylegesen mikor dolgozik, hanem azon, hogy a beosztás szerinti (rendes) munkaideje - vagyis a munkaidő-beosztása, amit előre közöl vele a munkáltató az Mt. 97. §-ának (4) bekezdése alapján - hogyan alakul a tárgyhónapban. Beosztás szerinti munkaideje pedig szükségszerűen van, még keresőképtelensége tartama alatt is; a kérdés szerinti esetben ez a 8-20, 12-20 és 20-8 óra között előre meghatározott munkaidő.A műszakpótlékra való jogosultságot tehát a munkavállaló távolléte (a kérdésben a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3493
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Műszakpótlékra való jogosultság megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Havibéres, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak jár-e műszakpótlék vagy éjszakai pótlék, ha olyan beosztásban dolgozik?
Részlet a válaszból: […]munkáltató tevékenységének jellegétől, hanem a munkavállaló konkrét munkaidő-beosztásától függ.A 30%-os műszakpótlékra a munkavállaló 18 és 6 óra közötti munkavégzésére tekintettel akkor jogosult, ha beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A törvény értelmében akkor tekinthető a munkavállaló munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változónak, haa) a beosztás szerinti munkakezdés időpontja havonta legalább a munkanapok egyharmada esetében eltérő, valamintb) a legkorábbi és legkésőbb munkakezdés között minimum négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].E törvényi feltételek alapján a munkavállaló jogosult műszakpótlékra többek között akkor, ha három műszakban, hetente váltakozva 06-14, 14-22, illetve 22-06 óráig végez munkát. Ilyen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak délutáni, 14-22 óráig tartó műszakja esetén a 18-22 óráig tartó időszakra nézve kell műszakpótlékot fizetni, éjszakai, 22-06 óráig tartó műszakja esetén pedig a munkavégzés teljes tartamára megilleti a műszakpótlék. Ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, azonban a munkavállaló folyamatosan egy adott műszakban végzi munkáját (pl. csak a délelőtti vagy az éjszakai műszakban dolgozik), munkaidejének kezdete nem változik rendszeresen, ezért műszakpótlékra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3242

7. találat: Portás munkakör - műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszból: […]időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. Mivel a közalkalmazott beosztás szerinti munkaidejének egyik felében 5:00-kor, másik felében 13:00-kor kezd, amely kezdési időpontok esetében hetente, a munkanapok kb. felében 8 óra eltérés van, így a feltétel megvalósul. Ebből következően a közalkalmazottnak a rendes munkaidejében 18 és 21 óra közötti időszakra műszakpótlék jár.Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés - különösen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3236

8. találat: Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszból: […]munkanapok legalább egyharmada esetében eltér; ezenkívül a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].A szóban forgó esetben mindkét feltétel teljesül, mert a munkavállalónak a 15 napból legalább 9 nap esetében máskor kezdődik a beosztás szerinti munkaideje. A 18 órás és a 19 órás kezdő időpontok közötti mindössze egyórás különbség eltérő kezdetű munkaidő-beosztásoknak minősül. Ezáltal az eltérés meghaladja a munkanapok egyharmadát; ezt pedig havonta kell vizsgálni, nem hetente vagy 5 naponta. A második feltétel kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése alapján a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között havonta a munkanapok legalább egyharmadában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3014

9. találat: Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszból: […]változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Ilyen esetben a 18 és a 6 óra közötti időre jár a műszakpótlék. A törvény szerint a beosztásbeli változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosult.Az Mt. nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem a fent leírtak szerint egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg, amelyre 30%-os pótlék jár (Mt. 141. §). Nem jár tehát műszakpótlék az "állandó műszakban", így a mindig délután dolgozó munkavállalónak, akkor sem, ha a munkáltató egyébként heti 80 órát elérően üzemel. Megjegyezzük, hogy a törvény szerint a munkáltató egy héttel korábban, egy hétre köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3013

10. találat: Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Dolgozónk beosztása szerint az alábbiak alapján dolgozik: 6-tól 18 óráig 4 nap, 18-tól 6 óráig 6 nap, 19-től 6 óráig 5 nap. Kell-e dolgozónknak műszakpótlékot fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló a 15 munkanapból legalább 9 esetében eltérő időpontban kezdi meg a beosztás szerinti munkaidejét, mint a többi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2942
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést