Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott órabér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Órabéres munkavállaló távolléti díja fizetett ünnepre

Kérdés: Jól tudjuk, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, vagyis a távolléti díj független a beosztástól?
Részlet a válaszból: […]általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napra kell-e fizetni az órabéres munkavállaló részére távolléti díjat. Ennek keretében azt állapította meg, hogy az Mt. 146. § (3) bekezdése d) pontjának alkalmazása esetén nem annak van döntő jelentősége, hogy az órabéres munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon végez-e ténylegesen munkát, vagy sem, hanem az a meghatározó, hogy bármely okból csökkent-e a teljesítendő munkaideje. Etekintetben lényeges körülmény, hogy a munkaidőkeretben a teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani akként, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Az Mt. indokolása szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a munkavállaló a beosztása szerint e napon egyébként végez-e munkát vagy sem. Ekkor ugyanis a munkavállaló által teljesítendő munkaidő - ellentétben a hétvégére eső munkaszüneti nappal - mindenképpen csökken.Az így kieső munkaidőre járó díjazást ellensúlyozza az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja, előírva, hogy erre az időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4057
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Készenléti jellegű munkakör - az alapbér meghatározása órabérben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3893

3. találat: Órabérben - az elszámolás szaldója

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Részlet a válaszból: […]teljesítendő óraszám szorzata alapján kapja meg a munkabérét. Ez az elszámolás azonban csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak "klasszikus órabérezésben" is, tehát hogy a munkavállaló minden hónapban a ténylegesen teljesített órák után kapja a munkabérét [Mt. 156. § (1) bek. b) pont]. Ez akár azt is jelentheti, hogy ha az adott hónapban egyetlen órára sem osztotta be a munkáltató, akkor nulla forint bérben részesül.Ez a szabály ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük foglalkoztatási kötelezettségnek. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3824
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Heti munkaidő átlagos figyelembevétele órabér alkalmazásakor

Kérdés: December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § b) pont], a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból eredő követelésként le lehet vonni (Mt. 156. §).A január 1-jével hatályba lépett szabályok szerint, ha a munkaidőkeret tartama meghaladja a hat hónapot, akkor az ettől való eltérésre - így például a ténylegesen teljesített órák alapján történő kifizetésre - vonatkozóan megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3570
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Órabéres munkavállaló távolléti díja munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Órabéres munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben. Év közben (havonta) a ténylegesen ledolgozott órára járó bért elszámoljuk nekik. Van olyan munkavállaló, akinek bizonyos munkaszüneti napokra pihenőnapot osztottak be. Keletkezik-e keretegyenleg? Meglátásunk szerint mindent kifizetünk nekik, de ha dolgoztak egy munkaszüneti napon (nem volt rá pihenőnap beosztva), arra nem kapják meg a távolléti díjat, ezért mégis kevesebb bért kapnak.
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak kevesebb munkaidőt kelljen dolgozni azokban a hónapokban, amelyekben van hétköznapra eső munkaszüneti nap. Például, ha a 21 munkanapos hónapban az egyik munkanap munkaszüneti nap, akkor mindenkinek csak 20 munkanapnyi munkaidőt kelljen teljesíteni, függetlenül attól, hogy egyébként beosztható-e munkaszüneti napra, és ha igen, akkor ténylegesen dolgozott-e aznap.Az órabéreseknél ez a szabály viszont valóban azt eredményezheti, hogy a 21 munkanapos hónapban csak 20 munkanapnyi munkaidőt tudnak ledolgozni, illetve csak ennyi bért megkeresni. Ezért az Mt. előírja, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a munkavállaló óra- vagy teljesítménybérben kapja az alapbérét, és a munkaszüneti nap az általános munkarendre (hétköznapra) esik, akkor kell a munkavállaló napi munkaidejének megfelelő távolléti díjat kifizetni részére. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.]. Ez az általános teljes munkaidőre szerződött munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3495

6. találat: Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi keresőképtelensége

Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette, de még mindig keresőképtelen, akkor továbbra is mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Erre az időszakra azonban a munkáltatótól díjazás nem illeti meg, hanem társadalombiztosítási ellátásként táppénzre lehet jogosult. Betegszabadságot csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra lehet kiadni [Mt. 126. § (4) bek., 124. § (1) bek.]. Tehát, ha a munkavállaló nincs beosztva a munkaszüneti napra [pl. mert a munkáltató e napra egyáltalán nem is oszthat be rendes munkaidőt, lásd az Mt. 102. § (2) bekezdését!], akkor e napra betegszabadság sem adható. Ugyanakkor, ha az általános munkarendre eső munkaszüneti napon a munkavállaló keresőképtelen, és óra- vagy teljesítménybérben kapja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3401

7. találat: Szabadságra járó munkabér

Kérdés: Munkáltatóm kap utánam támogatást, és órabérben fizet nekem. Ha nem megyek dolgozni, szabadságon vagyok, akkor arra a napra nem fizet bért. Ez jogos így? Legutóbb 166 órára fizetett 91 000 Ft-ot, azaz a minimálbért sem adja meg.
Részlet a válaszból: […]bruttó 127 500 Ft/hó, 733 Ft/óra. A 166 órára járó legalacsonyabb bér (időbér és általános teljes munkaidő, azaz heti 40 órás munkaszerződés esetén) így 121 687 Ft, ami nettóban legalább 80 916 Ft [430/2016. Korm. rendelet 2. § (1) bek. a) pont]. A 91 000 Ft kifizetett bér tehát nem sérti a minimálbérre vonatkozó előírást, ha azt nettó összegben számfejtette, és ki is fizette a munkáltató.Amennyiben a törvényes munkabért a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3009
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség nem keletkezik (heti pihenőidő alatt végzett rendkívüli munka miatt). A kérdésben leírt elszámolás viszont arra utal, hogy az órabéres munkavállalók havi járandósága ingadozik aszerint, hogy az adott hónapban hány pihenőnap van beosztva. Ez nem feltétlenül felel meg a törvénynek. Az Mt. szerint ugyanis egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számított átalánydíj jár, amit a tényleges teljesítéssel a keret zárásakor kell egybevetni. Azaz az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt minden hónapban az általános munkarend alapján kalkulált átalányt kell kifizetni.A ténylegesen teljesített óraszám alapján csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ha ekkor az állapítható meg, hogy a munkavállaló az általános munkarend szerint irányadó óraszámnál többet teljesített, akkor a különbözetet számára - rendkívüli munkaidőként - a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2788
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Óvodapedagógus rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?
Részlet a válaszból: […]részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el számára, a fennmaradó 4 órát szabadon használhatja fel [Nkt. 62. § (8) bek.]. E feladatoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli rendes munkaidőben történő ellátása nem túlórát jelent. A rendkívüli munkavégzés ugyanis az előre beosztott heti 40 óra munkaidőn felül teljesített munkát jelenti; függetlenül attól, hogy milyen feladatokra fordítják ezt az időt, a kötött vagy az azonfelüli munkaidőbe tartozó feladatokra. Ezért általában külön díjazás nem jár.Ettől eltérően, a KLIK kollektív szerződése a fenntartásába tartozó nevelési-oktatási intézményeknél dolgozó pedagógusokra vonatkozóan szabályozza az ún. óradíj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2775

10. találat: Órabér kifizetése munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Gazdaságunk is foglalkozik növénytermeléssel, bevezettünk 6 havi munkaidőkeretet a traktorosoknak. Például januárban, februárban átlagosan napi 4 órát dolgoznak (ezen belül is van, hogy napi 8 órát), majd az idényben napi 12 órát. Mennyi bért kell fizetni a napi 4 órás munkaidőre? Mivel ez többnyire órabéres munka, még a szakmunkás-minimálbért sem keresik meg. Lehetséges-e, hogy a napi 4 órás hónapokra többet fizetünk, majd azt később visszavonjuk a napi 12 órás munkaidőből?
Részlet a válaszból: […]munkabérét- az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint- a teljesített munkaidőalapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret lejártát követően, ha a munkavállaló a neki járó, elszámolt munkabérnél- alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni;- magasabb összegű munkabérben részesült, az elő­legnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (2)-(4) bek.].Amennyiben tehát a munkavállaló és a munkáltató eltérően nem állapodik meg, az órabéres munkavállalónak egyfajta átalányt kell kifizetni minden hónapban, az általános munkarendben ledolgozható munkaórák száma alapján, a ledolgozott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2213
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést