180. Munkaügyi Levelek / 2019. május 6.
TARTALOM

A munkavállalónk havibéres, és munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Februárban az általános munkarend óráihoz képest 20 órával többet dolgozott, az előzetesen közölt beosztásnak megfelelően. Ilyen esetben hogyan kell kifizetni részére a bért? A 20 órára ki kell fizetni az alapbérét (a havibéren felül), vagy elég csak a havibérét számfejteni?

Meghatározhatja-e a munkáltató (szóban, nem írásban!), hogy a munkaidő vége után mi az a legkorábbi időpont, amikor a dolgozó a kapun kiléphet (a telepet elhagyhatja)? Ha a munkaidőnek 16 órakor van vége, akkor köteles-e a dolgozó 16:20-ig a területen tartózkodni? (A pluszidő nincs fizetve!).

December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?

Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?

Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.

Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?

A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is a díjazásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szakvéleményüket!

Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?

Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?

Önkormányzati fenntartású konyhára főzőnőt szeretnénk kinevezni, közalkalmazotti jogviszony keretében. Iskolai végzettsége: szakközépiskolai érettségi, képesített kereskedő (2000. 10. 26.), OKJ 51786206 kereskedő-boltvezető (2003. 02. 15.). Eddig csak az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyai voltak. Helyes-e, ha a C fizetési osztályba soroljuk? A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe lehet-e venni a szakközépiskolai érettségi megszerzésének dátumától eltelt időszakot?

2019-ben minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki az öregségi nyugdíj előtt van 6 évvel? A 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a folyamatosan alkalmazandó, vagy csak egyszeri alkalomra szólt?

A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?

Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?

Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?

Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?

Kútkezelő munkakörben dolgozó munkavállalónkról kiderült, hogy a benzinkút árukészletéből rendszeresen eltulajdonít dolgokat. Ugyan nem lenne kizárt, hogy azonnali hatállyal megszüntessük a munkaviszonyát, de szinte bizonyos, hogy csak nagyon nehezen találnánk a helyére valakit. Mit tehetnénk, hogy "jó útra térítsük", alkalmazhatunk-e ellene olyan szankciót, amivel még nem szűnik meg a munkaviszonya, de egyúttal elmegy a kedve a munkáltató további megkárosításától?

Cégünknél két olyan munkavállalói csoport is van, akik készenléti jellegű munkakörben, 24/48 órás munkarendben dolgoznak (mindenki más napi nyolc órában). Az egyik csoport fegyveres őr, akik az év 365 napján őrzik a telephelyet. A másik csoport villanyszerelő, akik a transzformátorállomást szintén 365 napon át felügyelik. Háromhavi munkaidőkeret van nekik elrendelve. Az Mt. szerint nem dolgozhatnának ünnepnapon, de az őrzést és a felügyeletet akkor is el kell látni. Mi a törvénynek megfelelő megoldás? Dolgoztathatjuk-e a készenléti jellegű munkavállalóinkat ünnepnap is 24 órában?

A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?

A kormányzati szolgálati viszonyomat egy minisztérium az 1535/2018. (V. 29.) Korm. határozat alapján szüntette meg. Mikor helyezkedhetek el a közszférában anélkül, hogy a végkielégítésemet köteles lennék visszafizetni?

Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk egyik nap nem jelent meg a munkahelyén. Másnap felhívtuk telefonon, közölte, hogy kilépett, többet nem jön. A próbaideje már régen letelt. Mivel nem akarjuk, hogy a többi munkavállaló körében általánossá váljon ez az eljárás, "példát akarunk statuálni", és az ebből eredő valamennyi lehetséges igényünket érvényesíteni kívánjuk vele szemben. Van-e arra lehetőségünk, hogy rászorítsuk a munkaszerződés teljesítésére, azaz arra, hogy jöjjön vissza, és lássa el a munkakörét?

A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?