30 találat a megadott cafeteria tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közbeni kinevezése, áthelyezése, tartós távollétről való visszatérése okán először munkában tölt a munkáltatónál. Vagyis, ha év közben keletkezik a közszolgálati tisztviselő jogviszonya, áthelyezik, illetve visszatér a tartós távollétről, akkor azon a napon kezdődik a hivatkozott bekezdés szerinti határidő, amikor a közszolgálati tisztviselő először köteles munkába állni, amikor munkavégzés céljából először jelenik meg a munkáltató által előírt helyen és időben. Így az első munkában töltött nap nem feltétlenül esik egybe a kinevezést, illetőleg az áthelyezést követő nappal, valamint a munkába való visszatérés napjával. Előfordulhat ugyanis, hogy ez a nap beosztás szerinti pihenőnapra - jellemzően hétvégére - esik, így egy-két nappal megelőzi az első munkában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályait a kollektív szerződésben, munkaszerződésben a feleknek, illetve az egyoldalú kötelezettségvállalásban (cafeteriaszabályzatban, juttatási szabályzatban) a munkáltatónak kell kialakítani. Ennek során meghatározhatóak kizáró feltételek, például, hogy a próbaidejét, felmondási idejét töltő vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt álló munkavállaló nem jogosult a juttatásra. Az is előírható, hogy nem jár cafeteria annak, aki igazolatlanul hiányzik, vagy az adott hónapban fizetés nélküli szabadságon van.A juttatási feltételek meghatározásánál azonban a felek, illetve a munkáltató kötve vannak a munkajogi alapelvekhez, így különösen az egyenlő bánásmód követelményéhez (Mt. 12. §). Eszerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamely valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne (Ebktv. 8. §). Ezért olyan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köztisztviselő cafeteriajuttatásként - választása szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A köztisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.A Kvtv. 58. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2020. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - a Kvtv. 58. §-ának (1) bekezdésben meghatározottnál (2020. évben 38 650 Ft-nál) magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A fentiekből következően a Kvtv. szabályához képest a Kttv. eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti, amelyet a munkavállaló részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai pótlék tételeiből tevődik össze, ha annak további törvényi feltételei fennállnak.Ebből következően az Mt. alapján a cafeteria keretében adott egyetlen bérelemet sem kell a távolléti díj számítása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]éppen ez a helyzet állt elő. Az éves cafeteriakeret Kttv. szerinti minimuma, amely az adott önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott magasabb összegű illetményalap alapján kerül kiszámításra, már meghaladja a Kvtv. szerinti maximumösszeget. Mivel az önkormányzati képviselő-testületek számára éppen a Kvtv. 60. §-ának (6) bekezdése adja meg a felhatalmazást arra, hogy a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - saját forrásaik terhére - magasabb mértékben állapíthassák meg a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató egyoldalúan határozhatja meg a jogosultsági feltételeket, és ennek keretében előírhatja, hogy csak a teljes naptári évet munkában töltő munkavállalónak jár az adott évre meghatározott juttatás teljes mértéke. Ha pedig a munkavállaló csak az év egy részét dolgozza le (mert pl. hosszabb ideig keresőképtelen), akkor a juttatásra csak arányosan jogosult. Ezért a kérdés megválaszolása attól függ, hogy a konkrét munkáltató milyen feltételeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkabérelőleg is folyósítható, amelynek előnye, hogy a munkáltató az ilyen követelését a munkabérből közvetlenül, a munkavállaló hozzájárulása nélkül is levonhatja.Arra ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni, hogy amennyiben a kölcsön vagy bérelőleg nem piaci kamat mellett kerül folyósításra, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik a munkavállalónál, ami személyijövedelemadó-köteles [Szja-tv. 72. § (1) bek.]. Ez alól kivételt csak az olyan munkabérelőleg képezne, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, maximum a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyszeri juttatásról lenne szó. A munkáltató szabadon meghatározhatja a juttatás ütemezését, a törvény csak arról rendelkezik, hogy e juttatás legfeljebb 100 000 Ft erejéig tartozik a kedvezőbb közterhek hatálya alá. E juttatás például járhat havi egyenlő részletekben vagy negyedévente is.A cafeteriajuttatásokról nem kötelező írásos szabályzatot készíteni. Ez a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásának minősül, amely szóbeli intézkedésen vagy egyszerűen a munkahelyen kialakult gyakorlaton is alapulhat (Mt. 16-17. §). A munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni a cafeteriajuttatás feltételeit, és úgy is rendelkezhet, hogy jogosultsági feltétel a teljes év munkaviszonyban töltése. Így nem jogellenes a kérdés szerinti gyakorlat, miszerint egyáltalán nem (időarányosan sem) biztosítja a munkáltató az évi egyszeri 100 000 Ft juttatást, ha a munkaviszony nem áll fenn a juttatás időpontjában (októberben). A fentiekből eredően természetesen dönthetne a munkáltató ellenkezően is, akár a 100 000 Ft nem egyszeri, hanem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]következően a kérdés szerinti esetben a csoportképzést elsősorban az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából kell vizsgálni, azaz azt kell értelmezni, hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósít-e a besorolás?! E körben a próbaidő alattiak és az egyszerűsített foglalkoztatás körében dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem a próbaidő ténye, sem az egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazás nem minősül védett tulajdonságnak, és az ún. egyéb helyzetre való hivatkozás sem alapozza meg véleményünk szerint a negatív diszkriminációt tekintetükben. Ezekben az esetekben tehát a munkáltató szabadon dönthet.A részmunkaidős foglalkoztatás viszont védett tulajdonságot képez [Ebktv. 8. § r) pont], ezért az egyenlő bánásmód megtartása (a teljesen azonos mértékű cafeteria biztosítása) alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a részmunkaidős és teljes munkaidős munkavállalók megkülönböztetése az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Ebből következik,[…] részlet vége a válaszból.