Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...is megjelent akként, hogy egy eseti döntésben a másodfokú bíróság (a Kúria által hatályban fenntartott ítéletében) kifejtette, hogy a cafeteria juttatása a munkáltató döntése, jogi jellege mint béren kívüli juttatás miatt azonban nem teszi lehetővé annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

SZÉP-kártya-juttatás részmunkaidő esetén

Kérdés: SZÉP-kártya-juttatásokkal kapcsolatban kérdezzük: A munkáltató ugyanakkora összeget szeretne juttatni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott kollégáknak is, tehát nem szeretné arányosítani az összeget részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Ezt megteheti?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Cafeteria megvonása a felmondási időre

Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria nem kötelező bérelem, alapulhat a felek megállapodásán vagy a munkáltató egyoldalú döntésén is. Akérdés szerinti esetben munkáltatói szabályzat rögzíti a juttatást. Ez valójában egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül, amelyben a munkáltató saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak a munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jogcímeken és mértékeken felül bármilyen juttatást adhat. A juttatásról ilyenkor mérlegelési jogkörben dönt, vagyis azzal szemben igény abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Jogviszony folyamatossága a közigazgatásban

Kérdés: A Kttv. 62/B. §-a alapján "ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Ebben az esetben, ha a Kit. hatálya alól a Kttv. hatálya alá 30 napon belül érkezik új dolgozó, akkor hogyan kell figyelembe venni a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése közötti időt az alábbiak tekintetében: besorolás, jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadságszámítás?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bek.], az illetmény eltérítésénél [Kttv. 133. § (8) bek.], a jubileumi jutalomnál [Kttv. 150. § (3) bek. g) pont], a cafeteriajuttatásnál [Kttv. 151. § (2a) bek.], valamint a köztisztviselő részére adható juttatásoknál [Kttv. 152. § (1a) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő cafeteriajuttatásként - választása szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra (amely kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláit jelenti), legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, a kormány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést - a felmondási idő tartamára - minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] ...szólhat, és csupán a le nem töltött felmondási időre járó alapbér, pontosabban munkabér, illetve egyéb elmaradt járandóságok (pl. cafeteria) összegével lenne egyenlő. Álláspontunk szerint az elmaradt jövedelem az ezt követő időszakban is felmerülhet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Köztisztviselői cafeteria - az első munkában töltött nap

Kérdés: A 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése szerint: "Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10. munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafeteriajuttatásról." E bekezdés alapján melyik a munkában töltött első nap?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 43. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a kinevezési okmány nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap. Ez ugyanakkor nem feltétlenül munkanap. Ettől eltér véleményünk szerint a 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Cafeteria szabadság idejére

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria, vagy más néven béren kívüli juttatások is a munka díjazására szolgálnak, adójogi szempontból mégsem minősülnek munkabérnek, hanem speciális adózási szabályok alá esnek. Ezeket a juttatásokat az Szja-tv. 71. §-a sorolja fel. E juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Köztisztviselői cafeteriajuttatás - a megemelt illetményalap függvényében

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét a Kvtv., valamint a Kttv. évek óta együttesen határozzák meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). 2020-ban a bérrendezés eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege 56 100 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt a cafeteriakeret a Kttv. szerint 280 500 Ft-ra emelkedhet. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál 56 100 Ft-ra nő az illetményalap, a fentiek alapján jogszerűen állapítjuk meg a cafeteriakeretet 280 500 Ft-ban?
Részlet a válaszából: […] ...Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
2
3
5