7 találat a megadott rugalmas munkaidő-beosztás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ki és tartja nyilván (Mt. 124. §). Munkaórákban való kiadásra csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén kerülhet sor, ennek a kritériumnak a rugalmas munkaidő-beosztás megfelel, hiszen ez - a munkavállaló döntésétől függően - naponta a napi 8 órától eltérő, változó mértékű munkaidő teljesítését engedi. A munkanapokban történő szabadságkiadásnál a szabadságot értelemszerűen a teljes munkanapokra kell kiadni, az órákban történő nyilvántartás esetén pedig a törvény megfogalmazása szerint "a munkaidő-beosztással azonos tartamra".Ha rugalmas munkaidő-beosztás esetén a szabadságot a munkáltató órákban adja ki és tartja nyilván, akkor is a "munkaidő-beosztással azonos tartamra" történő kiadás alkalmazandó. A rugalmas munkaidő-beosztás "megosztva" készül, azaz a törzsidő beosztását a munkáltató, a peremidő beosztását a munkavállaló végzi el. A szabadság kiadásánál ez a különbség nem számít, a beosztott munkaidőre adandó ki a szabadság, függetlenül attól, hogy azt a munkaidőrészt a munkáltató vagy a munkavállaló osztotta-e be. Ennélfogva nem adható ki úgy a szabadság,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben nincs szó arról, hogy a munkavállaló dönthetne saját munkaidő-beosztásáról, hiszen csak hétköznapokon teljesítheti a munkaidőt, napi 5-12 órát, a munkaszerződésben rögzített törzsidőt tiszteletben tartva. A kérdés alapján ezért ezt a munkarendet kötött munkarendként kell kezelni.Kötött munkarendben nincs akadálya a rendkívüli munkaidő elrendelésének. A rendkívüli munkaidő elrendeléséhez a törvény nem követel meg a munkaadótól indokolást, annak ezért nincs jelentősége, hogy erre nem várt megrendelés növekedés miatt, vagy más okból kerül sor. A munkavállaló évente 250 óra rendkívüli munkaidőre kötelezhető,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabály alapján a munkáltató - például a munkaidő-beosztás elkészítésekor - köteles mérlegelni a munkavállaló egyéni szempontjait, például gyermekeivel kapcsolatos szükségleteit. Ugyanakkor ez a szabály nem teszi kötelezővé a munkáltató számára, hogy a mérlegelés eredményeként minden esetben figyelembe is vegye a munkavállalói érdekeket. A munkáltató tehát meg is tagadhatja a munkavállaló kérésének teljesítését. E tekintetben a mérleg nyelve a sérelem aránytalansága. Ha Ön csak a kérdése szerint tudja teljesíteni gyermeke egészségi állapotára figyelemmel szülői kötelességét, erre a különös helyzetre az új főnöke is köteles figyelemmel lenni.Az Mt. 113. §-a tartalmaz kisgyermekes anyákat védő szabályokat, ezeket azonban csak a gyermek három­éves koráig kell kötelezően betartani. Előírja például, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, éjszakai munka, rendkívüli munkaidő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számára beosztott munkaidőt, akkor az a meghatározó, hogy mindennek mi az oka! Az ok a munkavállalóval vagy a munkáltatóval hozható-e összefüggésbe? Törzs- és peremidő alkalmazása esetén ugyanakkor a munkavállaló felelőssége, hogy a peremidőt is letöltse, így ha azt nem tette meg, igazolatlan hiányzásnak minősül (kivéve ha a munkáltatóijogkör-gyakorló engedélyezte a távollétet, vagy arra más jogszerű oka volt a munkavállalónak).Igazolatlan távollét esetén az érintett időre nem kell bért fizetni, hiszen munkavégzés sem történt. Ugyanakkor pusztán az a körülmény, hogy egyébként rendkívüli munkavégzés is volt az adott hónapban, nem ok arra, hogy a le nem dolgozott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]óra lenne a heti munkaidő. Ez ugyanis rövidebb teljes munkaidő lenne, amit vagy a felek kifejezett megegyezése, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály írhat elő [Mt. 92. § (4) bek.].A kötetlen órákra is adható utasítás, és természetesen ezt is le kell dolgozni. Csupán annyiban speciális a munkaidőnek ezen része, hogy ezt a munkavállaló saját magának osztja be, tehát eldöntheti, a hét melyik 10 órájában teljesíti ezeket az órákat. De ekkor is a munkáltató utasítása alapján köteles eljárni. A teljesítés tehát számon kérhető, csak az nem, hogy a munkavállaló a nap, illetve a hét mely óráiban végezte a munkáját.A munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) vezetése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)-(2) bek.]. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidejének mértéke heti 28, azaz napi 5,6 (28/5) óra. A munkavállaló - a kérdésben közölt munkaidő-beosztása alapján - egyenlőtlen munkaidő-beosztásban végez munkát, így esetében a szabadságot órában kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállaló részére járó - a tavalyról áthozott szabadsággal együtt - 39 munkanap szabadság átszámítása egész naptári évre a napi munkaidő mértékével történik, azaz a munkavállalónak járó szabadság 39 x 5,6 = 218,4 óra. Ezt a mértéket törvényi szabály hiányában kerekíteni nem kell.Amennyiben a munkavállaló szabadságra megy, a szabadsággal érintett napjára a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]áll a helyzet jogszerű megoldására. Először is, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó, fent idézett Mt. 119. § (2) bekezdését a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. A kollektív szerződésben szerepelhet egy olyan rendelkezés, amely egy hétnél rövidebb közlési időtartamot jelöl meg. A közlési időtartam alsó hatá­rát a törvény nem határozza meg, azonban ilyenkor is figyelemmel kell lenni az Mt. 127. § (2) bekezdésében rögzített azon általános elvre, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Minél rövidebb a közlési időtartam, értelemszerűen annál nagyobb terhet jelenthet a munkavállalónak. A rugalmas munkaidő-beosztás lényege, hogy a munkaidő beosztását a munkavállaló részben maga határozza meg. A törzsidőn kívüli peremidőben teljesítendő munkaidő kezdetét és végét a munkavállaló maga határozza meg. Ezt a megoldást általában olyan esetben indokolt alkalmazni, amikor a munkavégzés a munkavállaló viszonylag nagyfokú önállóságával történhet, az egyes részfolyamatok végrehajtása tekintetében a munkavállalónak nagyobb szabadsága van. Jelen esetben azonban az elvégzendő munka meghatározására vonatkozó munkáltatói utasítás egyben determinálja a napi munkaidő kezdetének, illetve végének időpontját is. Ha a rakodómunkások teljes munkaidejükben nem végeznek folyamatosan munkát, akkor elképzelhető, hogy munkakörük készenléti jellegűnek minősül. Ez az Mt. 117. § (1) bekezdés k) pontja szerint[…] részlet vége a válaszból.