Egyszerűsített foglalkoztatás - adózási előírások

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség egyidejű teljesítése mellett - azaz ilyen esetben a minta-munkaszerződés megkötésével, és nem a bejelentéssel jön létre a munkaviszony. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Home office a munkaszerződésben

Kérdés: Megállapodhat-e a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló, hogy a munkavégzés helye nemcsak a munkáltató telephelye, hanem a munkavállaló lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye is lehet (így lehetővé téve a home office jövőbeni elrendelését)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nincs jogi akadálya annak, hogy felek a munkaszerződésben kikössék, a munkavállaló ne csupán a munkáltató telephelyén, hanem az otthonában történő munkavégzésre is kötelezhető legyen munkavégzésre. A munkaszerződés ugyanis szabályozhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.
Kapcsolódó címkék:    

Elállás kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Ki lehet-e kötni a munkaszerződésben, hogy attól a munkaviszony kezdetét követően egy bizonyos ideig is el lehet állni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében a munkaszerződéstől annak megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszak alatt bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Home office a munkaszerződésben

Kérdés: Megállapodhat-e a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló, hogy a munkavégzés helye nemcsak a munkáltató telephelye, hanem a munkavállaló lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye is lehet (így lehetővé téve a home office jövőbeni elrendelését)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a felek a munkaszerződésben kikössék, a munkavállaló ne csupán a munkáltató telephelyén, hanem az otthonában történő munkavégzésre is kötelezhető legyen munkavégzésre. A munkaszerződés ugyanis szabályozhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldött munkavállalók - a munkaügyi dokumentumok megőrzése

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok - és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok - kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...magyar fél (a kiküldő munkáltató által nyújtott szolgáltatás jogosultja) köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkáltató és a munkahely - megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem helyeselhető az a gyakorlat, hogy a közalkalmazottak és a munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. A közalkalmazottak munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésre - a munkaszerződés alaki "kötetlensége"

Kérdés: Írásba kell-e foglalni a munkaszerződést akkor, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkaerő-kölcsönzésben állapodik meg a kölcsönbe adó a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...és ilyen esetben irányadó, hogy a feleknek meg kell állapodniuk abban, a munkaviszonyt kifejezetten munkaerő-kölcsönzésre hozzák létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §); munkaerő-kölcsönzés esetén e szabály alól nincs általános kivétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Alkalmi munka - nem köthető keretszerződés

Kérdés: Alkalmi munkában fogunk foglalkoztatni munkavállalókat, de az ötnapos korlát miatt ez nagy adminisztrációt igényel, mivel ötnaponként új munkaszerződést kell kötnünk. Köthetünk-e egy keretszerződést a munkavállalóval, amiben rögzítjük a lényeges elemeket (munkakör, alapbér, munkavégzési hely), és amikor jön dolgozni, akkor már csak szóban állapodunk meg a napok számában, újabb írásos szerződés nem készül, és ez alapján teljesítjük a bejelentést a jogviszonyról?
Részlet a válaszából: […] ...éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napiglétesített, határozott időre szóló munkaviszony (Efotv. 2. § 3. pont).A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatás biztosítása jogszabály alapján nem kötelező. A cafeteria alapulhat kollektív szerződés vagy munkaszerződés rendelkezésén, illetve a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán is. Utóbbi esetben a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkaszerződés hatályosításával kapcsolatos kérdések

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 141-es számában megjelent 2794-es számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban az alábbiak merültek még fel: Jól értjük, hogy a régi Mt. alapján megkötött, de időközben a hatályos Mt. szerint módosított, illetve hatályosított munkaszerződésben alkalmazható az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése? A fix 2 hónapos felmondási idő kikötése esetén azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál hosszabb, a fix 2 hónap helyett az Mt. szerinti (2 hónapnál hosszabb) felmondási idő lesz irányadó, míg azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál rövidebb, a munkaszerződésben kikötött, fix 2 hónapos felmondási idő alkalmazandó? Jól értjük, hogy 90 napos vagy 90 napnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapos felmondási idő kikötésénél a válaszukban jelzett "probléma" - miszerint fix 2 hónapos felmondási idő munkaszerződésben történő kikötése esetén a munkáltatói felmondásos helyzetekben vannak olyan esetek, amikor a kikötés ellenére az Mt. szerinti felmondási idő lesz az irányadó - nem merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Az első kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
1
2
3
4