Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

28 találat a megadott munkaszerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kiküldött munkavállalók - a munkaügyi dokumentumok megőrzése

Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok - és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok - kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
Részlet a válaszból: […]székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen [Mt. 297. § (3) bek.]. A dokumentumok megőrzésének kötelezettsége tehát a kiküldött munkavállalókat fogadó felet terheli. A kiküldetés befejezését követő 3 év tekintetében a törvényszöveg szerint a "munkáltató székhelyén vagy telephelyén" kell hozzáférhetőnek lennie a felsorolt munkaügyi dokumentumoknak. Véleményünk szerint itt "munkáltató" alatt nem a külföldi (kiküldő) munkáltatót, hanem a fogadó munkáltatót (a jogosultat) kell érteni. A szabály célja ugyanis az, hogy a fogadó állam hatóságai számára megkönnyítsék a kiküldetések ellen­őrzését, ez pedig nem valósulna meg akkor, ha a kiküldetés befejezését követően a dokumentumok külföldön, a kiküldő munkáltatónál lennének fellelhetőek. Ezt erősíti meg, hogy a szabály alapját adó uniós irányelv szerint a tagállamok a munkaügyi dokumentumok megőrzésére, elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget csak a saját területükön lévő, hozzáférhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4051
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Munkáltató és a munkahely - megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
- a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
- a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszból: […]közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A munkavállalók esetében nagy valószínűséggel pedig valamely, a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság a munkáltató.Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. A munkaszerződések tekintetében tehát az is elfogadható lenne, ha azokban nem kerülne említésre a munkahely. Ha azonban azokban mégis megjelenik, megítélésünk szerint nem helyeselhető a kérdésben említett gyakorlat. A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a munkavégzés helyét is. Mindezekből következően egyik esetben sem szerencsés az önkormányzat címének szerepeltetése. Annak a tényleges munkáltatói székhelynek vagy telephelynek, illetve bizonyos esetekben a földrajzi szempontból behatárolható területnek (pl. a település, a helyi önkormányzat közigazgatási területének) a megnevezése célszerű, ahol a közalkalmazott vagy a munkavállaló ténylegesen a munkáját végzi. Ha ugyanis a helyi önkormányzat címe kerül megadásra mint munkavégzési hely, a közalkalmazottat vagy a munkavállalót csak a beleegyezésével vagy kiküldetés elrendelése (a kinevezéstől/munkaszerződést eltérő munkahelyen elrendelt átmeneti munkavégzés) útján lehetne másutt foglalkoztatni. Ez utóbbi esetben azonban a munkavégzés időtartama korlátozott.A fentiekre tekintettel indokolt lenne a munkajogi szempontból helyes (tényleges) munkáltatót feltüntetni a kinevezésekben és a munkaszerződésekben. Egyes munkakörök esetében pedig szintén javasolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3870

3. találat: Alkalmi munka - nem köthető keretszerződés

Kérdés: Alkalmi munkában fogunk foglalkoztatni munkavállalókat, de az ötnapos korlát miatt ez nagy adminisztrációt igényel, mivel ötnaponként új munkaszerződést kell kötnünk. Köthetünk-e egy keretszerződést a munkavállalóval, amiben rögzítjük a lényeges elemeket (munkakör, alapbér, munkavégzési hely), és amikor jön dolgozni, akkor már csak szóban állapodunk meg a napok számában, újabb írásos szerződés nem készül, és ez alapján teljesítjük a bejelentést a jogviszonyról?
Részlet a válaszból: […]a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. Ebből következően egy szerződés akkor tekinthető munkaszerződésnek, ha ezek a kötelezettségek, amelyek a jogviszonyban a felek fő kötelezettségeiként jelentkeznek, egyértelműen következnek belőle, azok teljesítését a fél követelheti a másik féltől. A kérdés szerinti keretszerződésből a törvény szerinti alapvető kötelezettségek közül egyik sem következik, egyik fél vonatkozásában sem, mivel a teljesítés egyik lényeges eleme, annak időpontja (azaz a szerződés hatálya), nem állapítható meg belőle. A keretszerződés alapján nem világos, hogy a kötelezettségeket milyen időszakban kell teljesíteni. A foglalkoztatás alkalmi jellegére tekintettel pedig - az egyébként nem kizárt - behívásos munkavégzés (Mt. 193. §) sem értelmezhető, mivel a háromnapos előzetes tájékoztatási kötelezettség a legfeljebb ötnapos határozott idejű munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3662

4. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésre - a munkaszerződés alaki "kötetlensége"

Kérdés: Írásba kell-e foglalni a munkaszerződést akkor, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkaerő-kölcsönzésben állapodik meg a kölcsönbe adó a munkavállalóval?
Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakat nem kell alkalmazni [Mt. 202. § (1) bek.], azaz nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása.A kérdés alapján azt kell eldönteni, hogy az atipikus foglalkoztatási formák esetén a munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályok alól - ahol kötelező az írásba foglalt munkaszerződés - az jelent kivételt, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történik a munkavégzés, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányadó általános szabály alól - ahol nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása - jelent kivételt az, ha egyben munkaerő-kölcsönzés is megvalósul?A választ a Kúria egy eseti döntésében adta meg, amelyben kifejtette a munkaerő-kölcsönzésre irányuló egyszerűsített foglalkoztatás létesítésének alakszerűségét illetően, hogy ha a munkáltató az utóbbi atipikus munkavégzési formát a munkaerő-kölcsönzéssel kombinálja, a munkaszerződést nem kell írásba foglalni. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 218. §-a a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3661

5. találat: Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]munkáltató egyoldalúan határozhatja meg a jogosultsági feltételeket, és ennek keretében előírhatja, hogy csak a teljes naptári évet munkában töltő munkavállalónak jár az adott évre meghatározott juttatás teljes mértéke. Ha pedig a munkavállaló csak az év egy részét dolgozza le (mert pl. hosszabb ideig keresőképtelen), akkor a juttatásra csak arányosan jogosult. Ezért a kérdés megválaszolása attól függ, hogy a konkrét munkáltató milyen feltételeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3573

6. találat: Munkaszerződés hatályosításával kapcsolatos kérdések

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 141-es számában megjelent 2794-es számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban az alábbiak merültek még fel: Jól értjük, hogy a régi Mt. alapján megkötött, de időközben a hatályos Mt. szerint módosított, illetve hatályosított munkaszerződésben alkalmazható az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése? A fix 2 hónapos felmondási idő kikötése esetén azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál hosszabb, a fix 2 hónap helyett az Mt. szerinti (2 hónapnál hosszabb) felmondási idő lesz irányadó, míg azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás okán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál rövidebb, a munkaszerződésben kikötött, fix 2 hónapos felmondási idő alkalmazandó? Jól értjük, hogy 90 napos vagy 90 napnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapos felmondási idő kikötésénél a válaszukban jelzett "probléma" - miszerint fix 2 hónapos felmondási idő munkaszerződésben történő kikötése esetén a munkáltatói felmondásos helyzetekben vannak olyan esetek, amikor a kikötés ellenére az Mt. szerinti felmondási idő lesz az irányadó - nem merül fel?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Az első kérdésben foglaltak szerint tehát helytállóan értelmezték a jogszabályt, miszerint az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése a régi Mt. alapján kötött, de a hatályos Mt. szerint módosított munkaszerződésekben is alkalmazható.A következő, a kérdésben foglalt probléma is megfelelően került értelmezésre. Mivel az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint a felek csak az Mt.-ben rögzítettnél hosszabb felmondási időben állapodhatnak meg, az ezzel ellentétes szerződéses kikötés érvénytelen, ezért ilyen esetben az Mt. rendelkezései lesznek alkalmazandók. Tehát fix 2 hónapos felmondási idő kikötése esetén azon esetekben, amikor a munkáltatói felmondás folytán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál hosszabb, akkor a fix 2 hónap helyett - mely a fent kifejtettek szerint érvénytelen kikötésnek minősül ezen esetben - az Mt. szerinti, 2 hónapnál hosszabb felmondási idő lesz irányadó. Ha pedig a munkáltatói felmondás folytán a felmondási idő az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint 2 hónapnál rövidebb, a munkaszerződésben kikötött, fix 2[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2836

7. találat: Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszból: […]tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn [Mt. 29. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló azokra a munkafeltételekre jogosult, amelyekben a munkáltatóval szóban megállapodott. A munkaszerződés utólagos írásba foglalásával nincs lehetőség a már ledolgozott időre vonatkozólag visszamenőleg módosítani a munkafeltételeket. Más kérdés, hogy a szóbeli egyezség tartalmát jogvita esetén nehéz bizonyítani. Ön csak akkor köteles aláírni a munkaszerződést, ha az valós keltezést tartalmaz (nem visszamenőleges), és ha annak tartalma megfelel az akaratának.A kérdésből nem derül ki, milyen formában került sor a munkaviszony megszüntetésére. A védett kornak a munkáltatói felmondás esetében van jelentősége. A törvény szerint ugyanis a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (védett kor) a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak az azonnali hatályú felmondáshoz megkövetelt okból szüntetheti meg. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2724

8. találat: Munkaszerződés elmaradt hatályosítása - a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszból: […]határozhatta meg [régi Mt. 167. § (3) bek.]. A régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződések esetén a másfél havi átlagkeresetnek megfelelő összegű kártérítésben való megállapodás kedvezőtlenebb volt a munkavállaló számára az akkori általános szabályoknál.Az Mt.-ben azonban a fentiektől eltér a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozás. Jelenleg a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek.]. Az Mt. rendelkezéseit pedig a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1) bek.]. Tehát függetlenül attól, hogy a felek hatályosították-e a régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződéseket, 2012. július 1-jét követően a közöttük fennálló munkaviszonyra is az új Mt. rendelkezései lesznek irány­adók. Mivel azonban a felek az Mt. biztosította keretek között a munkavállaló javára továbbra is eltérhetnek az Mt. Második Részében foglalt, a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől, ebben az esetben is meg kell vizsgálni, hogy az adott rendelkezés kedvező-e a munkavállaló számára. A rendelkezésre álló adatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2405

9. találat: Teljesítménybér munkaszerződésbe foglalása

Kérdés: Bérezési rendszerünkben változtatást akarunk bevezetni, amelynek lényege, hogy ha a munkavállaló alacsony költségek mellett tud dolgozni, akkor bónuszt kap, de ha egy bizonyos határ fölé lép a költségekkel, akkor az alapfizetését is csökkenteni akarjuk. Munkaszerződésbe kell-e foglalni a bónuszrendszer leírását, vagy elegendő, ha kiadunk róla egy szabályzatot?
Részlet a válaszból: […]bek.]. A teljesítménybér mellett ilyenkor is külön meg kell állapítani a munkavállaló alapbérét a munkaszerződésben [Mt. 45. § (1) bek.]. Ha tehát a teljesítménybér alkalmazása azzal jár együtt, hogy a munkavállaló a teljesítménye alapján az alapbérénél kevesebb összeget is kaphat tárgyhavi munkabérként, akkor kötelezően a munkaszerződésben kell meghatározni a teljesítménybérezést és a minimális időbér mértékét - ez utóbbi ekkor az alapbérnél kevesebb is lehet.Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltatónak teljesítménykövetelményt kell megállapítania, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) bek.]. A teljesítménykövetelmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2400
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Rendkívüli munka ellenértéke és a munkaszerződés semmis kikötése

Kérdés: Az elmúlt hónapban többször is bent kellett maradnom munkaidő után két-három órára, de a munkáltatóm nem fizetett pótlékot. Amikor reklamáltam, azt válaszolták, a munkaszerződésemben benne van, hogy csak akkor fizetnek, ha a túlórát a munkáltató írásban írta elő. Valóban benne van ez a szerződésemben, kérdésem mégis az, hogy lehet-e ilyen esetben tenni valamit?
Részlet a válaszból: […]amely a rendkívüli munkavégzés díjazását szabályozza, a munkavállaló hátrányára a munkaszerződés nem térhet el [Mt. 43. § (1) bek., 277. § (2) bekezdés]. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató részéről történt rendkívüli munkavégzés elrendelése, de nem írásban, a munkaszerződés nem kötheti ki, hogy díjazás nem jár.Éppen ezért célszerű, ha a jövőben Ön minden esetben kéri, hogy az elrendelt rendkívüli munkavégzést a munkáltató foglalja írásba. Erre lehetősége van, és kérésének a munkáltató köteles eleget tenni, tekintve hogy az Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2265
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 28 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést