Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott magán-munkaközvetítői tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Készenléti jellegű munkakör és a munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél két olyan munkavállalói csoport is van, akik készenléti jellegű munkakörben, 24/48 órás munkarendben dolgoznak (mindenki más napi nyolc órában). Az egyik csoport fegyveres őr, akik az év 365 napján őrzik a telephelyet. A másik csoport villanyszerelő, akik a transzformátorállomást szintén 365 napon át felügyelik. Háromhavi munkaidőkeret van nekik elrendelve. Az Mt. szerint nem dolgozhatnának ünnepnapon, de az őrzést és a felügyeletet akkor is el kell látni. Mi a törvénynek megfelelő megoldás? Dolgoztathatjuk-e a készenléti jellegű munkavállalóinkat ünnepnap is 24 órában?
Részlet a válaszból: […]rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. A kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3584

2. találat: Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszból: […]minden olyan tényről, körülményről tájékoztatni a munkavállalót, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése körében lényeges, valamint a szerződéskötés során jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. Ez a kötelezettség egyébként a munkaviszony fennállása alatt is folyamatosan terheli [Mt. 3. § (1)-(2) bek.]. A munkáltató tehát köteles tájékoztatni a munkavállalót a díjazásának részleteiről is, és ez a tájékoztatása a munkavállaló oldalán igényt is megalapozhat az abban foglaltak teljesítésére. A jutalék a prémium egy speciális formájának tekinthető. A különbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökre állapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabért egészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltató vállalta prémium kifizetését, de a kifizetés feltételeit nem határozta meg, a munkavállalót a prémium megilleti (BH 1997. 316). A vállalásnak nem kell feltétlenül írásos megállapodásban szerepelnie. Lényeges ugyanakkor, hogy a munkavállalót csak akkor illeti meg a prémium, ha annak kifizetését a munkáltató vállalta, arra ígéretet tett, és ezt a munkavállaló bizonyítani is tudja. Ha a munkavállaló olyan szerződést írt alá, amelyben a jutalék nem szerepel, nem feltétlenül jelenti, hogy arra nem jogosult, de az erre vonatkozó megállapodás létrejöttét neki kell bizonyítania. Az álláshirdetésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 689

3. találat: Előadóművészek közvetítése mint magán-munkaközvetítés?

Kérdés: Tanácsadással foglalkozó ügynökségünk szeretné bővíteni a profilját előadóművészek, táncművészek külföldre történő közvetítésével. A munkaközvetítés ezen formájához milyen feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy magán-munkaközvetítőként nyilvántartásba vetethessük ügynökségünket?
Részlet a válaszból: […]és művészeti ügynökség művészeket közvetít. Így értelemszerűen nincs szükség az ügynökségük magán-munkaerőközvetítőként történő bejelentésére, illetőleg a bejelentés alapján való nyilvántartásba vételre, feltéve hogy kizárólag az említett személyi kör közvetítésére kerülne sor. Miután a kérdés ugyanakkor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 603
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Magán-munkaközvetítés - vagyoni biztosíték

Kérdés: Cégünk tevékenységi körébe tartozik 2006 óta a belföldre történő magán-munkaközvetítés, valamint a munkaerő-kölcsönzés. Tudomásunk szerint jogszabály-módosítás következtében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához is vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni. A jogszabály-módosítás értelmében cégünknek is, vagy csak a módosítást követően az említett tevékenységekbe kezdőknek kell-e letétbe helyezniük a vagyoni biztosítékot?
Részlet a válaszból: […]területére irányuló közvetítés esetén a vagyoni biztosíték mértéke változatlanul 500 ezer forint maradt. A korábban vagyoni biztosíték letétbe helyezéséhez nem kötött belföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenységhez is szükséges 2010. január 1-jétől 500 ezer forint összegű vagyoni biztosítékot letétbe helyezni. A módosítás alapján bevezetett, illetve megemelt mértékű vagyoni biztosíték azokra a magán-munkaközvetítői, illetve munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytatókra is kiterjed, akik a módosítás hatálybalépését megelőzően már letétbe helyeztek biztosítékot. A vagyoni biztosítéknak a megemelt összegű vagyoni biztosíték összegének megfelelő kiegészítésére, valamint a módosítás értelmében elrendelt vagyoni biztosíték letétbe helyezésére a módosítás hatálybalépését (azaz 2009. szeptember 19-ét) követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 592

5. találat: Vagyoni biztosíték belföldre irányuló szolgáltatásnál

Kérdés: Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?
Részlet a válaszból: […]a vagyoni biztosíték mértékéről, amely a külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység esetén 500 000 forint, míg kölcsönzési tevékenység esetén 1 000 000 forint. A fentiekből következően Önöknek kizárólag a kölcsönzési tevékenységhez kapcsolódó vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezniük arra figyelemmel, hogy külföldre nem kívánnak munkaközvetítést végezni. Amennyiben a munkaközvetítő tevékenységük külföldre is irányulna, akkor az ehhez kapcsolódó vagyoni biztosítékot a 118/2001. Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése alapján a munkaerő-kölcsönzési tevékenységhez kapcsolódóan letétbe tett vagyoni biztosítéktól külön kellene letétbe helyezni. Erre azért van szükség, mivel ezen vagyoni biztosítékból történik a munkaközvetítői, valamint munkaerő-kölcsönzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 475

6. találat: Magán-munkaközvetítés - a kapcsolódó szolgáltatás díjazása

Kérdés: Külföldre közvetítünk magyar munkavállalókat, elsősorban házi betegápolókat, házvezetőnőket, gyermeknevelőket. Tudjuk, hogy a kiközvetítésre kerülő munkavállalótól a munkaközvetítésért díjazásban nem részesülhetünk. A munkaközvetítésen kívül azonban számos esetben a munkavállaló részére tanácsadási, képzési tevékenységet is végzünk. Jogszerűen járunk-e el, ha ezen kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő költségekért munkavállalónként kb. 2500-3500 forintos díjat számolunk fel?
Részlet a válaszból: […]értelmében a magán-munkaközvetítés fogalmát kiterjesztően kell értelmezni: több olyan szolgáltatás összességeként, amelynek eredményeként a munkát kereső munkavállaló és munkát kínáló munkáltató egymásra találnak. Ennek a szolgáltatásnak része a hirdetési és reklámtevékenység, a tanácsadás, valamint a kiközvetítésre kerülő munkához speciálisan kapcsolódó képzés is idetartozhat. Így álláspontunk szerint nem vagy igencsak körülményesen határolhatók el a szolgáltatási tevékenység azon elemei, amelyek a munkaközvetítéshez csak kiegészítő jelleggel kapcsolódhatnak. A kérdés szerinti megoldás, hogy munkát kereső személyek egy átalány jellegű összeget fizessenek be - figyelemmel a tanácsadás és képzés felmerülő költségeire -, semmiképp sem nem tekinthető jogszerűnek. Ekkor ugyanis a szolgáltatások összessége vonatkozásában a munkát kereső személynek kötelező jelleggel díj kerülne felszámításra. A 118/2001 Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 449
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Magán-munkaközvetítő tevékenység folytatása

Kérdés: Magyar informatikai szakemberek kiküldését tervezi tanácsadási tevékenységgel foglalkozó társaságunk fejlődő országokban letelepedett cégekhez. Milyen jogszabályi feltételeket kell teljesítenünk ehhez?
Részlet a válaszból: […]magán-munkaközvetítő tevékenységet az a belföldi székhellyel, illetve fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, aki a Korm. rendelet (III.) szerinti feltételekkel rendelkezik, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi. Külföldre irányuló munkaközvetítés esetén be kell tartani a Korm. rendelet (III.) rendelkezésein túl annak az országnak a magán-munkaközvetítő tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályait is, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítő tevékenység irányul. A Korm. rendelet (III.) alapján akkor vehető nyilvántartásba a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató, ha a cégjegyzékbe (bírósági, hatósági nyilvántartásba) bejegyezték, és a létesítő okirata (egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványa) e tevékenységet tartalmazza, a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott személy rendelkezik megfelelő szakképesítéssel és gyakorlati idővel, rendelkezik megfelelő irodahelyiséggel, valamint külföldre történő munkaközvetítés esetén 500 000 forint értékben vagyoni biztosítékot helyezett letétbe. A vagyoni biztosíték letétbe helyezését hitelt érdemlően pénzügyi intézménnyel kötött, és a Korm. rendelet (III.) 6. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő letéti szerződés igazolja, amelyet a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kell csatolni. A magán-munkaközvetítői tevékenység a nyilvántartásba vételről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 281
Kapcsolódó tárgyszavak: