Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti mozgóbér, illetve munkaköri pótlék a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán alapuló ("adható") juttatás. Ilyen kötelezettségvállalás tehető munkáltatói szabályzatban, de egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is [Mt. 17. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Cafeteria szabadság idejére

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria, vagy más néven béren kívüli juttatások is a munka díjazására szolgálnak, adójogi szempontból mégsem minősülnek munkabérnek, hanem speciális adózási szabályok alá esnek. Ezeket a juttatásokat az Szja-tv. 71. §-a sorolja fel. E juttatások biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Otthoni munkavégzés – egyoldalú elrendeléssel

Kérdés: A járványügyi veszélyhelyzetre és a járvány által előidézett gazdasági körülményekre tekintettel cégünk úgy döntött, hogy addig, amíg még van lehetőség a tevékenység folytatására, áttérnénk a távmunkára. Van-e ennek bármilyen akadálya?
Részlet a válaszából: […] A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják [Mt. 196. § (1) bek.]. Elöljáróban, az Mt. rendelkezései értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 13. havi munkabér fizetésére törvényi kötelezettsége nincs. Ezért, ha biztosít ilyen juttatást, annak feltételeit maga állapíthatja meg. Természetesen ilyenkor is figyelembe kell vennie a törvényi alapelveket, például a diszkrimináció tilalmát (Mt. 12. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás biztosítása jogszabály alapján nem kötelező. A cafeteria alapulhat kollektív szerződés vagy munkaszerződés rendelkezésén, illetve a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán is. Utóbbi esetben a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele valósul meg [Mt. 36. § (1) bek.]. Tehát nem szükséges a teljes munkáltatót átadni ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Minimálbér felsőfokú végzettség mellett

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.
Részlet a válaszából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár [324/2018. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. Nem az számít tehát, hogy a munkavállalónak mi a legmagasabb iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, így annak hatályosulása nem függ a másik fél – jelen esetben a munkáltató – elfogadásától. Önnek a felmondásától függetlenül jár a munkaviszony fennállása alatt ledolgozott időre járó munkabére. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után

Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt esetben a munkavállalót a közös megegyezést követően felmentették a munkavégzés alól, a munkaviszonya azonban még egy hónapig fennáll. A kérdés alapján arról nem állapodtak meg a felek, hogy a munkaviszony hátralévő idejére megilletné-e a céges autó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

100 000 forintos cafeteriajuttatás időarányosan

Kérdés: A munkáltató október körül évente egyszeri 100 000 Ft-os készpénz-cafeteriát ad a munkavállalóinak, bár ez sehol nincs leírva, és szabályzat sincs rá, de minden munkavállaló tudja. A munkáltató állásfoglalása: ha október előtt elmegy egy dolgozó, akkor ez az egyszeri készpénz nem jár, mert nem olyan, mint más cafeteria, ez csak egyszer jár, tehát időarányosan sem adja oda a távozó dolgozónak. Helyes ez az eljárás? Van-e valahol szabályozva a cafeteriajuttatás az Szja-tv.-en kívül? Mi történik akkor, ha a közalkalmazott áthelyezéssel megy másik munkáltatóhoz? Ilyenkor igényelheti-e az átadó munkáltatótól a cafeteriával való elszámolást, vagy csak az új munkáltatójától kérheti?
Részlet a válaszából: […] Az adószabályok alapján 2018-ban évi 100 000 Ft is nyújtható béren kívüli juttatásként. Ez éves keretösszeget jelent, tehát ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor maximális mértéke az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
1
2