285. Munkaügyi Levelek / 2025. november 25.
TARTALOM

Természettudományos tárgyak oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus – amennyiben kémiát és biológiát is tanít, és mindkét tárgy oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkezik – csupán egyszeri 7%-os, egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre jogosult, vagy tantárgyanként 7% illeti meg, azaz ebben az esetben 14%?

Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?

A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?

Egy bölcsődei csoportba olyan gyermek is jár, aki a pedagógiai szakszolgálat által korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, és azt igénybe is veszi a pedagógiai szakszolgálati szakemberek közreműködésével. A vizsgálat a nyár folyamán történt, a vizsgálati eredményt szeptemberben kapta meg az intézmény. A bölcsődei kisgyermek után járó gyógypedagógiai pótléknak mely időponttól kell kifizetésre kerülni? A vizsgálat időpontjától? A szakértői vélemény intézmény részére való rendelkezésre állásától? A fejlesztés kezdetétől? (Jelen esetben ez három eltérő időpont.)

Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?

A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)

Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?

A Púétv. hatálya alá tartozó óvodai dajka jövő májusban óvodapedagógus diplomát szerez. A diploma bemutatását követő hó 1-jétől pedagógus-bértáblába kell sorolni. Lesz is, van is üres óvodapedagógus álláshelyünk, így nem pedagógus végzettségű NOKS-os, hanem óvodapedagógus lesz a kollégából. Ha NOKS-munkakörben szerez óvodapedagógus diplomát, akkor gyakornok fokozatba kerül? Hiába van a kollégának több mint 6 éves jogviszonya, nem tudjuk Pedagógus I-be sorolni. Jól értelmezzük a jogszabályt?

Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérdezzük: a jelentkező rendelkezik kisgyermek gondozó-nevelő OKJ alapképesítéssel. Ezenkívül rendelkezik szociológus főiskolai végzettséggel. A 15/1998. NM rendeletben szereplő képesítési előírások között szerepel a felsőfokú szociális szakképzettségű személy, mint elfogadható végzettség. A kisgyermeknevelői alapképesítéssel és a szociológus diplomával a jelentkező diplomás besorolásba (pedagógus-bértáblába) kerülhet-e?

Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?

Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?

Idősek otthonában (Kjt. szerinti kinevezés alapján) a nyolcórás pénztárost hosszú időn keresztül helyettesíteni kell. A helyettesítést a gazdasági, pénzügyi ügyintéző látja el. Mekkora helyettesítési összeget kell részére megfizetni? A helyettesített munkakör alapbére vagy illetményével együtt számított bére az irányadó? Az első hónapban ez három nap, de a második hónapban ez a helyettesítés már a teljes hónapot érinti. A munkaköri leírását ki kell egészíteni, vagy elég külön dokumentumban megfogalmazni az elvárásokat?

A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?

Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?

Az 1991. 02. 15. – 1992. 12. 07. közötti időszakban a Magyar Államvasutaknál fennállt munkaviszony a köztisztviselői jubileumi jutalomba beszámítható-e?

Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?

Önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató (költségvetési szerv) vagyunk, 2025. 10. 01-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztattunk házi gyermekorvosi asszisztenst. Egészségügyi szakképzettsége 1994 óta fennáll. Előző jogviszonyok a következők:
– Magyar Honvédség: 1995. 05. 15. – 1996. 02. 18. (9 hó 4 nap);
– Pest Megyei TÁH: 1996. 02. 19. – 2003. 08. 15. (7 év 5 hó 28 nap);
– Magyar Államkincstár városi szakrendelő: 2004. 01. 05. – 2009. 01. 31. (5 év 27 nap);
– GP Doctor Eü. Szolg. Kft.: 2009. 02. 02. – 2024. 02. 29. (15 év 28 nap);
– Mediscope Egészségügyi Szolgáltató Kft.: 2024. 03. 01. – 2025. 09. 30. (1 év 7 hó).
Amennyiben a fent felsorolt jogviszonyok beszámíthatóak a szolgálati időbe, számításaink szerint 2025. 10. 05-én elérte a 30 éves szolgálati időt. Mely jogviszonyok számíthatók be a szolgálati elismerés kifizetéséhez? Jogosult-e a dolgozó a 30 éves jogviszony után járó szolgálati elismerésre?

Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalma tekintetében a jogszerző időbe beletartoznak-e a következő munkaviszonyban töltött idők: 1979. július 23. – 1979. augusztus 10. Gyógyszertári Központ (munkaviszony); 1980. március 3. – 1980. július 24.: Kartográfiai Vállalat (munkaviszony); 1980. szeptember 1. – 1983. július 31.: Ybl Miklós Műszaki Főiskola (főiskolai hallgató); 1983. szeptember 1. – 1985. augusztus 29.: Építőipari Szövetkezet (munkaviszony); 1985. augusztus 30. – 1989. május 31.: Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat?

A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?

A Kjt. hatálya alá tartozó művelődési központban „Közművelődési munkatárs, adminisztrátor” munkakörben foglalkoztatott 4112 FEOR számú közalkalmazottnak jár-e a kulturális illetménypótlék?

Veszélyeztetett terhesség miatt az üzemorvos az adott pozícióban csak 4 órás munkavégzésre találta alkalmasnak a kismamát. A munkáltató 4 órás szerződésmódosításra akarja kötelezni a munkavállalót. Álláspontunk szerint a kismamát a 8 órás munkavégzés helyett 4 órában kell foglalkoztatnia, a másik 4 órában pedig fel kell mentse a munkavégzés alól, és a szerződés szerinti bért fizetnie. Jogosan utasítja el a kismama a szerződés módosítását, amiben a bére is csökkentésre kerül?

Óvodában alkalmazott Gyakornok fokozatban lévő gyógypedagógus-munkakörre a Púétv. 1. sz. mellékletében nem található rá vonatkoztatható kötött és neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel kapcsolatos útmutatás. Míg a többi pedagógus-munkakörnél a gyakornokokra kitérve egyértelműen meghatározza a törvény, a gyógypedagógusoknál nincs említés a gyakornokok óraszámára, csak a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben (15. sor). Mennyi kötött és neveléssel-oktatással lekötött óraszámot kell alkalmazni az óvodában Gyakornok fokozatban lévő gyógypedagógus esetében?

Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint, nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Hogyan értelmezendő a fenti passzus, ha a munkavállalónak belföldi vagy külföldi kiküldetés keretében több órát kell utaznia az adott napi/heti munkavégzés helyszínére? Miként befolyásolja ezt a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történt utazás? Ha tehát egy külföldi, hétfő reggeltől csütörtökig tartó konferenciára a munkavállalónak vasárnap délután kell elutaznia, mely utazás költségeit természetesen a munkáltató 100%-ban állja, ezenkívül milyen kötelező térítési kötelezettsége van (ha van egyáltalán) a munkáltatónak a munkavállaló felé?

Az egyik dolgozónk 2018. 10. 15. óta a mai napig is CSED- és GYED-időszakokat tölt. Az ezen időszakokra járó szabadságának van-e elévülési ideje, és amennyiben van, akkor pontosan mi annak az ideje? A munkavállaló 2007 és 2025 között 11 gyermeket szült. A legkisebb most féléves, és szeretne visszatérni a munkába, majd kivenni a neki járó szabadságokat. 2018-ban egyszer már visszatért, akkor 76 munkanapot adtak ki részére, majd újra szülni ment. Most úgy számol, kb. másfél év szabadság jár a részére, az erre való jogosultságát szeretnénk körüljárni. A 2018-ig felhalmozódott és akkor ki nem adott szabadságok elévülnek? A munkavállaló szerint nem. Amikor a munkavállaló szabadságra szerez jogot, ám azt nem tudja igénybe venni, mivel egyéb jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezzel az esettel állunk szemben. A Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Illetve ami 60 nap alatt nem adható ki, az sem évül el, hanem felhalmozódik? A munkavállalónak valóban akár másfél év szabadsága is felhalmozódhat ilyen módon?

Bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a munkavállaló mentesül-e a munkavégzés alól, ha bejegyzett élettársának édesanyja meghal?

Közalkalmazotti jogviszony keretében ellátott munkakörök esetén, tartós bentlakást nyújtó szociális intézményben (idősek otthona, nem integrált intézmény, összesen negyvenfős foglalkoztatotti létszám mellett) az intézményvezetőn kívül kinek kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, és milyen jogszabály alapján?

Szervezeti felépítésünk miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos megbízására nincs ráhatásunk (nem mi választjuk ki, nem közvetlenül kötjük meg vele a szerződést, így probléma felmerülése esetén megszüntetni sem tudjuk azt). A munkáltató ingyenesen biztosít foglalkozás-egészségügyi szakorvost, de a fent említettek miatt van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóktól – egyéb személyes ellentét miatt – külsős foglalkozás-egészségügyi szakorvostól fogadjon el papírt, ahol a munkavállaló önként, saját költségén vett részt?

Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?

Egy pályázati projekttel kapcsolatban kérdezzük, van-e arra szabályozás és milyen feltételekkel, hogy munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni – meghatározott feladatra – napi 1-2 órás vagy heti 1-2 napos időtartamú munkavégzésre? Az egyszerűsített foglalkoztatás nem releváns ebben a körben. Van-e munkaszerződés esetén egy minimális időtartam, amelyre az köthető? Amennyiben munkaviszony jön létre erre a rövid időtartamra, akkor is kell-e előtte orvosi vizsgálat, munkavédelmi oktatás; kell-e készíteni munkaszerződés mellékletét képező tájékoztatót [Mt. 46. §], a próbaidő tartama hogyan határozható meg, ha egy napra szól a szerződés (pl. egy foglalkozás, egy előadás megtartása)?

A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.

Részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (kft., nonprofit kft.) ügyvezetői (magasabb vezető) álláshelyére, a vezetői megbízásra vonatkozó pályázat benyújtásának határidejét milyen hosszú időtartamban lehet megszabni (van-e minimum, illetve maximum pályázati határidő)?

Önkormányzati fenntartású intézmény háromféle jogviszony keretében foglalkoztatja a munkavállalókat: a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alatt. Mi módon kell eljárni abban az esetben, ha a Kjt. hatálya alá tartozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és ugyanannál az intézménynél egy másik, teljesen más munkakörben foglalkoztatják tovább, amely munkakör a Kttv. hatálya alá tartozik? Meg kell szüntetni a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt, és új jogviszonyt létesíteni a Kttv. hatálya alatt? Hogy alakul az új jogviszonyban a dolgozó próbaideje?

Szociális intézményünkben az intézményvezető megbízatása megszűnt, az új vezető megbízatásáig az általános intézményvezető-helyettes látja el a vezetői feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) szerint. Az intézményvezető-helyettes felett a munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja, ám intézményvezető hiányában az új vezető megbízásáig ezt ki gyakorolhatja? A Mötv. szerint a képviselő-testület, illetve a polgármester az intézményvezető felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az SzMSz szerint az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a másik (szakmai) intézményvezető-helyettes jár el.

Három év alatti gyermeket nevelő anyukát lehet-e 0–24-es ügyeletbe beosztani? Ugyan az ügyelet nem számít az egészségügyben rendkívüli munkavégzésnek, de meglátásunk szerint az éjszakai munkavégzés tilalma mégis kizárja a 0–24-es ügyeleti beosztást.