7 találat a megadott vezetői munkakör tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]létesítő okiratát kell megvizsgálni, hogy előír-e bármilyen speciális szabályt a vezető tisztségviselői megbízatás megszüntetésével kapcsolatban. A Ptk. ugyanis lehetővé teszi, hogy - feltéve ha kifejezett tiltást nem ír elő - a létesítő okirat a felek akarata szerint eltérjen a törvénytől. Ha a létesítő okirat speciális rendelkezést nem tartalmaz, akkor a Ptk.-ban foglaltak az irányadók. E szerint megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás - többek között - a visszahívással [Ptk. 3:25. § (1) bek.]. Ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívják [Ptk. 3:25. § (2) bek.].Polgári jogi tekintetben egyoldalúan, visszahívással megszűnik a vezetői tisztségviselői megbízás, mely tény azonban nincs kihatással az ügyvezetővel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ha a költségvetési szervnél a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását önálló szervezeti egység végzi, és annak vezetője megfelel az előbb felsorolt feltételeknek, a gazdasági vezetőnek elegendő felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és költségvetési szervnél szerzett öt év vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.A kérdésben szereplő gazdasági vezető felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, azonban nem szerepelt a kérdésben, hogy ez utóbbit milyen szakon szerezte. Ha államháztartási szakon, akkor megfelel a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő feltételnek. Ha nem ezen a szakon, akkor ezt a fenti b) pont szerint kiválthatja ötéves szakmai gyakorlattal, melyeket az ott felsorolt feladatok ellátásával töltött. Ha ilyen gyakorlata sincs, de az irányítása alatt dolgozó pénzügyi-számviteli csoportvezető a felsorolt végzettségek valamelyikével rendelkezik, akkor a poszt betöltésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetménypótlék - vagyis a vezetői pótlék - is figyelembe veendő. E szerint az intézményvezető a mentesítés ideje alatt nem közvetlenül az intézményvezetői pótlékot kapja, hanem - közvetetten - azt a távolléti díjat, amelynek összegébe ezt a pótlékot be kellett számítani.A Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Az intézményvezető helyettese esetében azonban erről nincs szó, hiszen számára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]venni, a munkaviszonyát valóban meg kell szüntetni, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne legyen biztosítási jogviszonya. Ugyanakkor azt jogszabály nem szabályozza munkaviszony esetén, hogy a munkavállaló az öregségi nyugdíj megállapítását követően mikor létesíthet ismételten munkaviszonyt. Ez akár a megállapítást követő nappal is megtörténhet, szemben a közszférában dolgozókkal, ahol az 1700/2012. Korm. határozat számos esetben ki is zárja a nyugdíjasok közszolgálatban történő foglalkoztatását. Emellett esetünkben a nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket sem kell alkalmazni, mivel nem valamely, a közszolgálatba tartozó jogviszonyt létesítenek [Tny. 83/C. § (1) bek.].Ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy, amennyiben az érintett munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be, és a Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján kerül részükre megállapításra az öregségi nyugdíj, akkor ha a tárgyévben az érintett a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, vagyis az ún. éves keretösszeget, akkor ennek elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását esetében is szüneteltetnie kell.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a kinevezés módosítása szükséges. A Kttv. 48. §-a értelmében a kinevezés tartalmát módosítani általában csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet, ám ettől eltérően nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése akkor, ha a munkakör megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását. Ennek az is feltétele, hogy az új - ügyintézői - munkakör megfeleljen a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. Ha ez nem így van, akkor az ilyen munkakörbe helyezés csak a kormánytisztviselő beleegyezésével történhet. A munkakör[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minőségében nem állhatott munkaviszonyban, de nem jelentette azt, hogy a vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhatott munkaviszonyban a társasággal - a vezető tisztségviselői jogviszonya mellett - valamilyen más munkakör vonatkozásában. 2007. szeptember 1-jén e tekintetben jelentős változás történt. A hatályos Gt. kimondja ugyanis, hogy a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony), vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Gt. 22. § (2) bek.]. A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége általános szabállyá vált. Ez alól kivételt képez az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. Azonban ezeknél is rendelkezhet úgy az alapító okirat, illetve a társasági szerződés, hogy e személyek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]írja elő, a kivételes - a kormánytisztviselő hozzájárulása nélküli - módosítási esetek között ez pedig nem szerepel. Minderre ugyanis csak a fizetési fokozatban történő előrelépés és az illetmény megállapítása, a közigazgatási szerven belüli átszervezés vagy a településen belüli székhelyváltozás, illetve a jogutódlás esetén kerülhet sor - ezekben az esetekben azonban a Ktv. kifejezetten kiemeli, hogy erre csak a munkakör, feladatkör változatlanul hagyása mellett van lehetőség. A munkakör csak akkor változtatható, ha az újdonsült kormánytisztviselő ahhoz hozzájárult. A besorolásra az illetmény megállapítása - ilyen megállapodás hiányában - az eredeti munkakör alapján történik. Ha az illetmény megállapítására csak 45 napon túl kerül sor, és ezért ebbe az időszakba fizetési nap esik, akkor a munkáltató a korábbi közalkalmazotti illetményt köteles folyósítani a közalkalmazottnak, és a - már a kormánytisztviselői szabályok szerinti - besorolást követően kell az esetleges különbözetet visszamenőleg kifizetni. A vezetőkre nézve a 6/A. § (8) bekezdése tartalmaz szabályt, amely azonban nem kellően egyértelmű. A törvény így fogalmaz: "a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani". Míg a közalkalmazottaknál beosztotti munkakör mellett, megbízás alapján látják el a vezetők e tevékenységüket, addig a kormánytisztviselőkre önálló vezetői munkakört kell meghatározni. A vezetői szintek a Ktjv. 20. §-a szerint az adott szerv jellegzetességétől függően 2-től 4-ig terjedhetnek. Ez a szabály nem tartalmaz határidőt a vezetői munkakör megnevezésének megállapítására, viszont a vezetői munkakör megállapítása alapvető feltétele annak, hogy a vezető el tudja látni a munkáját, hiszen ettől függ hatásköre, feladatköre, munkavégzési kötelezettségének tartalma. Vezetők esetén - különösen igaz ez a korábbi első számú vezetőre, akinek a megszűnt intézmény vezetésével összefüggő jogosultságai értelemszerűen a beolvadást követően nem gyakorolhatók - feladatai szorosan kapcsolódnak a belső szervezeti felépítéshez, esetükben még fontosabb a munkakör megállapítása, mint a szakmai munkakört ellátó beosztottak esetén. A munkáltatónak minél előbb eleget kell tennie a vezetői munkakör meghatározására irányuló kötelezettségének. Az Mt. állásidőre vonatkozó 144/A. § (4) bekezdését a köztisztviselőkre, így a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell, ezért ha a munkavállaló (vezető) a munkáltató működési körében felmerült okból (a vezetői munkakör meghatározásának hiánya miatt) nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Rendelkezésre állási kötelezettségét természetesen teljesítenie[…] részlet vége a válaszból.