Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése

Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor változik (csökken), ha ehhez hozzájárul. Esetleg a főiskolai végzettsége a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján illetménynövekedésre alapot adó tényezőként ismerhető el, mint további, munkakörhöz elfogadható szakképesítés.Az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Könyvtáros besorolása

Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?
Részlet a válaszából: […] ...biblioterapeuta szakképzettség nem jelent magasabb képzettségi szintet. Ugyanakkor a Kjt. 66. §-ának (2)-(6) bekezdései alapján az illetménynövekedés jogintézménye az azonos képzettségi szinten szerzett további végzettségek, szakképzettségek elismerésére szolgál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Közalkalmazott jubileumi jutalmának alapja

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a jubileumi jutalom számításánál a garantált illetményt, a munkáltató döntése szerint adható illetményt, valamint a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedés összegét vesszük alapul?
Részlet a válaszából: […] ...illetményt, a garantált illetményen felüli, minősítéshez kötött munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrészt, valamint az illetménynövekedést [Kjt. 66. § (7) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Illetménynövekedéshez elismerhető szakképesítések

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónk jelenleg D fizetési osztályba van besorolva, szakközépiskolai érettségivel. Megszerezte a bérügyintéző részszakképesítésről (OKJ 51 344 01) és a társadalombiztosítási ügyintézői részszakképesítésről (OKJ 51 344 02) a bizonyítványokat. A munkaköre ellátásához szükség van mindkét részszakképesítésre. Az illetménynövekedés mértéke D fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 5%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%. Mivel részszakképesítésről van szó, mindkét bizonyítvány esetében, úgy gondolom, +5% illeti meg a dolgozót. Helyesen gondolom-e, vagy mégis a +8% illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő". Ezen törvényi rendelkezés alapján az illetménynövekedés alapját képező további szakképesítés fogalomba a további részszakképesítések is beletartoznak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Határozott idejű kinevezés és a magasabb besorolás

Kérdés: A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő kinevezése az egy évet nem haladja meg, az előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés először 6 hónapra szól, majd hosszabbításra kerül ismét 6 hónappal, és ezen időszak alatt soros lépése lenne, meg kell várni a második 6 hónap leteltét, és csak akkor előreléptetni (egy év után), vagy ha már biztosan megvan összeszámítva az egy évre szóló kinevezése a hosszabbítás alapján, a soros lépést és az azzal járó illetménynövekedést meg kell adnom időközben is?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése esetén a határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt a Kttv. 116. §-a szerint be kell sorolni, illetményét a Kttv. 131-142. §-ai alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Nevelést-oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet idézett szabálya – mely 2017. január 1-jén fog életbe lépni – arról szól, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá nem tartozó, hanem a Kjt. szerint besorolt, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Pedagógus átsorolása

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom. Az új életpályamodell bevezetésével kialakított bérrendszerrel a Pedagógus I. fokozatba kerültem, az 5-ös fizetési kategóriába. 2015-ben a minősítésem sikeresen zárult, így törvény szerint 2016. január 1-jétől át kellett volna kerülnöm a Pedagógus II. fokozatba, ami nem történt meg. A munkáltatóm ezt azzal indokolta, hogy elszámolták az éveim. Így nem emelkedhet a bérem, míg utol nem érem magam. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. és az Nkt. alapján a pedagógus besorolása a munkáltató feladata. A besorolás egyfelől a fokozatba, másfelől a fizetési kategóriába történik [Nkt. 64. § (4)-(5) bek.]. A Pedagógus II. fokozatba való besorolás feltétele a sikeres minősítés; a fizetési kategória a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja

Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
Részlet a válaszából: […] ...vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal rendelkezik is – az ezért járó illetménynövekedést is figyelembe kell venni [Kjt. 66. § (2) bek.]. A jubileumi jutalom alapjául csak az említett Kjt.-szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Keresetkiegészítés garantált bérminimum esetén

Kérdés: Közalkalmazottak esetében a további végzettségért járó százalékos illetménynövekedést a bértábla szerinti garantált illetményre számoljuk, vagy a garantált bérminimumra (minimálbérre)? Például, a közalkalmazott garantált illetménye nem éri el a garantált bérminimumot, és 5% illetménynövekedésre jogosult. Ebben az esetben a garantált bérminimumhoz képest jár neki további 5%, vagy csak a garantált bérminimumra jogosult, mivel az "elnyeli" a garantált illetményre rárakódó illetménynövekedést?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdésre hivatkozik, amely a költségvetési törvény szerinti garantált illetményre utal. Tehát ennek összegéhez kell az illetménynövekedést hozzászámítani. A 66. § (9) bekezdése szerinti szabály ehhez képest úgy alkalmazandó, hogyha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
2