Összes cikk:
1. cikk / 14 Lőfegyvertartási engedély - a pszichológiai feltétel
Kérdés: A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. NM rendelet alapján a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen jár-e el akkor, ha az I. alkalmassági csoportba sorolt munkavállalótól kizárólag a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvosi beutalón feltüntetett (tehát általa meghatározott) pszichológus szakember vagy egészségügyi szolgáltató pszichológiai alkalmassági szakvéleményét fogadja el?
2. cikk / 14 Tanuló alkalmassági vizsgálatának díja
Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?
3. cikk / 14 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjai
Kérdés: Kérem, írják meg, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok díjait mely rendelet sorolja fel!
4. cikk / 14 Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése
Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
5. cikk / 14 Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
6. cikk / 14 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok - eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
7. cikk / 14 Özvegyi nyugdíj és kártérítés
Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
8. cikk / 14 Diák munkavállaló orvosi alkalmassága
Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?
9. cikk / 14 Munkahelyi baleset - üzemi baleset
Kérdés: Cégünknél ebédidőn kívüli étkezés során következett be baleset az e célra kialakított konyhában. Értelmezésem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján csak a szervezett étkezés során bekövetkezett baleset számít munkabalesetnek, illetve üzemi balesetnek az tekinthető, ha a baleset a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggésben éri. Mivel az étkezés szerintünk nem tekinthető a munkavégzéssel összefüggőnek, helyesen gondolom, hogy ez nem tekinthető üzemi balesetnek? Illetve adott esetben üzemi balesetnek minősülne az az eset, amikor nincs szervezett étkeztetés a munkáltatónál, a munkavállaló ezért a telephelyen kívül vásárol élelmiszert, és ekkor éri baleset?
10. cikk / 14 Munkahelyi baleset minősítése
Kérdés: Trolibusz-vezetőként dolgozom. Munkaidőben a járműről az úttestre lelépve a térdem megreccsent, és erős fájdalom is társult hozzá. A munkámat nem tudtam tovább folytatni, orvoshoz vitettem magam, ahol röntgen alapján megállapították, hogy nincs törés. Másnapra bedagadt a lábam, és nem tudtam munkába állni, azóta is kezelés alatt vagyok. Pár napja kaptam egy levelet a munkahelyről, hogy nem ismerik el munkabalesetnek, hanem táppénzes állományba vagyok sorolva. Érdekelne, hogy ez így jogos-e, és ha nem, mit tudok tenni ezek után?